Az MNB mint a Pallas Athéné alapítványok alapítója, az elmúlt időszakban áttekintette az általa létrehozott struktúrát, és döntött az összeolvadásról. A következőkben létrejövő új alapítvány ötvözi a korábbi kettő céljait és teljes vagyonát – tették hozzá.
A Pallas Athéné alapítványokat 2014-ben hozták létre, az eredeti céljuk az volt, hogy emeljék a magyarországi közgazdasági oktatás színvonalát, és növeljék az általános közgazdasági műveltséget oktatási programok szervezésével, kiemelkedő tehetségek egyéni gondozásával. Így lett például a Kecskeméti Főiskolából a Pallas Athéné Egyetem.
De a működésükről sokat nem lehetett tudni: a jegybank titkolta a szerződéseiket, erre törvényt is hozott volna. Végül utóbbit Áder János köztársasági elnök buktatta el, így derült ki, hogy több ingatlant vásároltak az alapítványok, és többek között Matolcsy György jegybanki elnök családjához köthetők. Például az unokatestvére, Szemerey Tamás cégei.
Az alapítványok az elmúlt héten közölték az MTI-vel, hogy a megalakulásuk óta eltelt kevesebb mint három évben több mint 800 oktatási, kutatási, tudományos pályázatot támogattak több mint 4,6 milliárd forint összegben.
Az alapítványok az idén áprilisban arról számoltak be, hogy a PADS vagyona a 2014. márciusi alapítás óta 50,86 milliárd forintra emelkedett az induláskori 50,55 milliárd forintról. A Padoc vagyona pedig két év alatt 50,1 milliárd forintról 50,68 milliárd forintra gyarapodott. A Pallas alapítványok legtöbb bevétele leginkább abból származik, hogy államkötvényeket vásárolnak. Ezt a gyakorlatot kritizálta az Európai Központi Bank is, amely szerint tiltott monetáris finanszírozás, hogy ha azokból közvetlenül vagy közvetetten magyar államkötvényeket vesznek.
forrás: mno.hu