Nem kell előre bejelenteni az APEH felé, hogy a szervezet fogad 1%-ot. Amennyiben a szervezet adószámára 1%-os felajánlást tettek az adózók, az APEH megvizsgálja, hogy jogosult-e, és felszólítja a szervezetet, hogy tegye meg a szükséges nyilatkozatokat.
Az APEH felszólítása után (miszerint a civilszervezet nyilatkozzon arról, hogy eleget tesz a törvényi feltételeknek, és fogadhatja a részére felajánlott 1%-ot), annak honlapjáról a 0937A sz. adatlapot kell letöltenie. Ezt kitöltve és aláírva kell eljuttatnia az APEH részére postai úton, személyesen, vagy az Ügyfélkapun keresztül.
2010-ben az a társadalmi szervezet és alapítvány jogosult 1%-ra, melyet a bíróság legalább két éve jogerősen nyilvántartásba vett (tehát 2008. január 1. előtt); illetve az olyan kiemelkedően közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány, amelyet a bíróság a rendelkező nyilatkozat évének első napja előtt legalább egy évvel - vagy ez idő letelte előtt, amennyiben a fentebb említett feltételeknek egyébként megfelel -, kiemelkedően közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett, és az alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint a rendelkező nyilatkozat(ok) évét megelőző év első napja óta megszakítás nélkül - a közhasznú szervezetekről szóló, 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban: Ksztv.) 26. § c) pontjában meghatározott - közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik.
Az idei évtől (a 2007. évi adóbevalláshoz fűződő 2008-ban leadott 1%-os rendelkező nyilatkozatok esetében) már nem csak célszerinti felhasználásra, hanem működésre is (együttes összege az évente kiutalt költségvetési támogatás 30%-át nem haladhatja meg) fordítható az 1%.
Különösen az alábbiak vehetők figyelembe
- bérköltség - székhely, működési hely − kivéve, ha az valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben − fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek; (különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak) - postaköltségek, telefon-, internetszolgáltatás alapdíja (kommunikációs költségek)
Az APEH erre vonatkozó adatai szerint egy 1 %-ot felajánló nyilatkozat átlagos összege 5000-6000 forint között mozog. Az összes 1 %-os felajánlásban részesülő szervezet közel 90 százalékának szervezetenként max. 100 főt sikerül 1 %-os felajánlásra bírnia. Ebből a 10 főt vagy annál kevesebbet megszólítani tudó szervezetek száma a teljes közel 30 százaléka. Körülbelül a szervezetek fele 100.000 forint alatti összeget gyűjt össze, míg a szervezetek közel 40 százaléka 100.000 forint és 1 millió forint között jut forrásokhoz. Hozzávetőleg 4% azoknak a szervezeteknek az aránya, amelyek 1 és 20 millió forint között gyűjtenek, és mindössze 0,1 % azoké, amelyek 20 millió felett. Az egy civilszervezetre jutó átlagos összeg kb. 300 000 forint körül van.
Az iskolázottsággal és a jövedelem nagyságával emelkedik az 1%-ról való nyilatkozási hajlam, a nők inkább adnak, mint a férfiak. Legtöbben a megyeközpontokban nyilatkoznak, de Budapesten és Pest megyében a legmagasabb az aránya a nyilatkozóknak illetve a legmagasabb a nyilatkozatok értéke. Az adófizetők nagyobb részét még egyik szervezet se győzte meg.
- A kapcsolati hálója vagyis, hogy hány emberrel van közvetlen vagy közvetett kapcsolatban. Sok szervezet a mindennapi működése során is rendszeres vagy állandó kapcsolatban áll tagjaival, ügyfeleivel pl. iskolai alapítványok, szociális és egészségügyi intézmények, táncegyüttesek, szakmai és szabadidős egyesületek. Ezek a szervezetek könnyedén építhetik 1%-os kampányukat erre a széles ismerettségi körre. Gondolja végig, csak úgy mint az egyéni adományok gyűjtésénél, hogy kik és hányan állnak a szervezetével közvetlen, vagy közvetett kapcsolatban!
- A tevékenysége: az érzelmeket, részvétet, szoliraditást kiváltó tevékenységek (pl. beteg gyermekek segítése, állatvédelem) támogatottabbak, mint a racionálisabb, felelősségvállalalásra épülő tevékenységek pl. a kutatás, munkahelyteremtés vagy egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat felkaroló tevékenységi területek pl. alkoholbetegek segítése, hajléktalansággal foglalkozó szervezetek. Az utóbbi esetekben sokkal nagyobb erőfeszítésébe kerül a szervetnek az esetleges támogatók felkutatása, meggyőzése, és kevesebb az esély a tényleges felajánlások megszerzésére.
- A működési területe: több adófizető ajánlja fel az 1%-át Budapesten és Pest megyében, mint vidéken, tehát pl. egy Szolnok megyei állatvédő szervezet feltehetően kevesebbet tud gyűjteni, ha csak helyben kampányol, mint egy budapesti.
- A felajánlók keresete: a személyi jövedelemadó mértékét a kereset nagysága határozza meg, így a magasabb jövedelmű személyek magasabb 1%-ot tudnak felajánlani. Átlalában Budapesten és Pest megyében magasabbak a bérek, mint vidéken, tehát egy vidéki, de országos jelentőségű (és részvétet, érzelmeket kiváltó) tevékenységet folytató szervezetnek érdemes ezeken a területeken is kampányt folytatnia.
- A szervezet 1%-os kampánya: nagyon sok múlik azon, hogy a szervezet el tudja-e érni, és meg tudja-e szólítani a lehetséges felajánlókat, ez természetesen múlik az anyagi ráfordításon is, de egy jól átgondolt kampány nem felétlenül ettől sikeres: kis szervezet, kis kölségvetéssel is eredményes lehet pl. ha jó adatbázissal rendelkezik, és el tudja érni a szervezetét ismerő, támogató személyeket.
A szervezet erőforrásaitól és tevékenységeitől függően elsősorban az alábbi célcsoportok jöhetnek szóba:
- A szervezet tagjai, szolgáltatásának igénybevevői és ezek kapcsolati hálója, vagyis a helyi közösség, amelyben a szervezet tevékenykedik, illetve tágabban ahová a tevékenysége kiterjed. Róluk a szervezetnek adatbázist kell készítenie, és azt folyamatosan frissíteni, bővíteni. A célcsoportba tartozhatnak olyan személyek is, akik segíteni tudnak nekünk elérni az embereket: gondoljuk végig, hogy van-e az ismerősi körünkben újságíró, könyvelő vagy vállalaton belüli kommunikációért felelős munkatárs, aki kapcsolataival segíthetné munkánkat.
- A nagyközönség: ahogyan azt az 1%-os kampányidőszakok eddigi eredményeiből is lemérhetjük nagy tömegek megszólítására a következő területeken tevékenykedő szervezeteknek van esélye: egészségügy (különösen a gyermekegészségügy), szociális szolgáltatás illetve állatvédelem. Vigyázat „mindenki” nem jelenthet célcsoportot! Ahhoz, hogy a nagy tömegből meg tudjunk szólítani valakit, be kell határolnunk, hogy pontosan milyen jellemzőkkel rendelkező embereket szeretnénk elérni (pl. városi / falusi, milyen korú, nő /férfi, iskolázott vagy sem stb.), ezt nevezzük szegmentálásnak illetve célpiaci marketingnek. Ettől függ ugyanis, hogy végül mit és hogyan fog tartalmazni az üzenet (pl. fiatalos, vicces vagy a hagyományokra építő, megindító stb.) illetve, hogy milyen kommunikációs csatornákat választunk az üzenet eljuttatására (pl. melyik rádiócsatornát, újságot, vagy honlapot).
Semmiképp sem többet mint a várható bevétel. A bevételeket saját eddigi tapasztalataink valamint a gyűjtést befolyásoló tényezők és a kutatások alapján határozhatjuk meg. A kiadások pedig a következő tételeket foglalhatják magukba: emberi erőforrások (kampány koordinátor, munkatársak, kommunikációs szakemberek, szakértők), nyomtatott anyagok tervezése, gyártása, hirdetési helyek költségei, telefon és postaköltségek)
Sajnos az adótitok miatt nem lehet pontos információt szerezni arra vonatkozóan, hogy kiktől kaptunk támogatást. Ez megnehezíti a köszönetnyilvántítást, de a szervezethez kapcsolódó embereket ettől függetlenül értesíthetjük az elért eredményről, illetve a felhasználás módjáról és megköszönhetjük, ha nekünk ajánlották fel adójuk 1%-át: feltehetően úgyis ebből a körből gyűjtöttünk a legtöbb felajánlást. Ezenkívül a honlapon, a Nonprofit Önarcképben illetve a sajtón keresztül tájékoztathatjuk a nagyközönséget a felhasználás módjáról (ezt különösen a nagy kampányt szervező szervezeteknek ajánlatos megtenniük), de ilyen kötelezettsége a szervezeteknek 2009-től nincsen.
A 2008. január 1-én hatályba lépett törvénymódosítás a kapott összegek felhasználásával történő elszámolás megkönnyítését, ingyenessé tételét szolgálja. 2009-től a civil szervezeteknek és intézményeknek nem sajtóközleményként kell közzétenniük, hogy mire használták az előző évben kapott összeget, hanem az adóhatóságnak kell elküldeni a közleményeket október 31-ig. A beszámolókat a Szociális és Munkaügyi Minisztérium közzéteszi ingyenesen a civil szervezetekkel foglalkozó honlapján.
Köztartozásnak minősül az állami adóhatóságnál, a vámhatóságnál és az önkormányzati adóhatóságnál (a fővárosi székhelyű adózók esetében az önkormányzati adóhatóság vonatkozásában mind a kerületi, mind a fővárosi önkormányzati adóhatóságra értendő) nyilvántartott, törvényből eredő fizetési kötelezettség.
A törvény 4. § (2) bekezdés d) pontja szerint - a további törvényi feltételeknek egyébként megfelelő - alapítványokat, társadalmi szervezeteket és közalapítványokat ez évben sem illeti meg a nekik felajánlott Szja 1 %-os összeg akkor, ha 2009. augusztus 1. napja és a kedvezményezetti státusz igazolására szolgáló 0937A számú adatlap részét képező 0937A-01-Nyilatkozat keltének időpontja közötti időszakban, akár csak egy napig olyan lejárt esedékességű köztartozásuk állt fenn, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kaptak.
A személyi jövedelemadó 1 %-ából részesülni kívánó szervezetnek
• a 2009. augusztus 1-je előtt esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozását legkésőbb 2009. július 31. napjáig, továbbá • 2009. augusztus 1. napja és a kedvezményezetti státusz igazolására szolgáló 0937A számú adatlap részét képező 0937A-01-Nyilatkozat keltének időpontja közötti időszakban esedékessé váló köztartozását legkésőbb annak esedékessége napján rendeznie szükséges, mivel a lejárt esedékességű köztartozás 2009. augusztus 1. napjától késve történő rendezése esetén nem jogosult a részére felajánlott 1 % összegére.
A hatályos jogszabályi előírások szerint azonban kivételes méltányosságot érdemlő esetben az APEH eltekinthet a köztartozásra vonatkozó feltétel meglététől. Kivételes méltányosságot érdemel különösen, ha az Szja 1 %-os összeg átutalásának meghiúsulása a kedvezményezett alapvető céljának elérését súlyosan veszélyezteti. A kivételes méltányosság gyakorlása esetén az Szja 1 %-os összeg átutalását az APEH akkor teljesítheti, ha a kedvezményezett a fennálló köztartozását rendezi.
Amennyiben a kedvezményezettnek tudomása van arról, hogy a köztartozás tilalmára vonatkozó feltételt nem teljesíti, akkor a 0937A számú adatlap részét képező 0937A-02-es számú bizonylaton (0937A-02-Nyilatkozat) nyilatkozhat arról, hogy a rendelkezett összeg átutalásának meghiúsulása súlyosan veszélyezteti az alapvető céljainak elérését és - a kivételes méltányosságot megalapozó körülmények elővezetésével egyidejűleg - kérheti a kivételes méltányosság gyakorlását. Amennyiben a kedvezményezettnek a 0937A számú adatlap kitöltésekor még nincs tudomása arról, hogy a törvény által meghatározott időszakban köztartozása állt fenn, a kivételes méltányosság gyakorlását a kedvezményezettség törvényi feltételeinek igazolására irányuló eljárás keretében kérheti, és kérelméről az APEH az alapeljárás keretében dönt.
Választ adta:
Reméljük, kérdésére megtalálta a választ!
Ha mégsem: feltétlenül írja meg nekünk mi az a kérdés, aminek szintén itt kellene szerepelnie. Kérdésével az Önhöz legközelebb eső ciszokot is felkeresheti, ahol tanácsadással és más szolgáltatásokkal várják a civileket.
