CivilTech
Hírek
Hír
A Sporttörvény sportegyesületi hatása
2016. november 15.


1079


A sportról szóló 2004. évi I. törvény átfogó módosítása jelentősen átalakítja a hazai sportigazgatás rendszerét, és a sportirányítás, valamint a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztás jelentős újraszabályozását eredményezi.

Az Országgyűlés megszavazta a sporttörvény módosítására vonatkozó kormányzati javaslatot, amelyet most honlapunkon a SOSZ jogi képviselője, dr. Farkas Attila Erik röviden összefoglal és értékel. A sportról szóló 2004. évi I. törvény átfogó módosítása jelentősen átalakítja a hazai sportigazgatás rendszerét, és a sportirányítás, valamint a civil sportigazgatás közötti feladat- és hatáskörmegosztás jelentős újraszabályozását eredményezi. A törvénymódosítás indokolása is kitér arra a tényre, hogy az átalakítás úgynevezett egycsatornás finanszírozási rendszert hoz létre, így a jövőben a magyar sportra szánt állami források elosztásának elsődleges felelőse nem a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB), hanem az Emberi Erőforrások Minisztériuma Sportért Felelős Államtitkársága lesz, és a a kormány külön rendeletben határozza meg az állami sport célú támogatások felhasználásának, és elosztásának részletes szabályait.

A törvénymódosítás hatályba lépését követően a sportpolitikáért felelős miniszter – a MOB és az MPB javaslatainak figyelembe vételével – állapítja meg a Gerevich Aladár sportösztöndíj mértékét, és folyósítja majd azt a sportszövetségek felé. Az olimpiai központok sportszakmai felügyelete is a sportpolitikáért felelős miniszterhez kerül, mint ahogy a Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) üzemeltetése is. A MOB tevékenysége a jövőben az olimpiai mozgalommal összefüggő alapfeladatain belül a sportszakmai javaslattételre, szakmai koncepciók megalkotására, valamint az abban való közreműködésre szűkül.

Ezzel összefüggő jelentős változás, hogy az állam a jövőben nem a MOB-on keresztül, hanem közvetlenül nyújt állami támogatást az egyes sportszövetségeknek. A finanszírozás módját a törvényjavaslat úgy írja le, hogy a sportszövetségek minden évben elkészítik az adott sportág szakmai tervét és finanszírozási koncepcióját, és e szakmai tervek és finanszírozási koncepciók alapján a köztestületek készítik el és nyújtják be javaslataikat a sportért felelős miniszter részére a sportszövetségek támogatásáról. Miután a sportszövetségek alkotóelemei a tényleges sporttevékenységet végző sportolókat tömörítő sportegyesületek, így a törvénymódosítás segítségével a sportszövetségek közvetlen állami támogatásával – azon túl, hogy a sportegyesületeknek is nyújtható közvetlen állami támogatás – a sportfinanszírozás ezen az úton is közelebb kerülhet a sportegyesületekhez, ezáltal a sportolókhoz, amely finanszírozási mód összességében optimálisabb forrásmegosztást és felhasználást tehet lehetővé.

A MOB szervezeti rendszerét is teljesen átalakítja a törvénymódosítás, mert az eddig belső szervezeti egységeiként működő tagozatok önállóvá válnak, és közfeladatokat ellátó sportköztestületekként működnek tovább. A sportköztestületi struktúra átalakításával az állam az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet a fogyatékosok sportjával, a diák-hallgatói és a szabadidősporttal, valamint a nem olimpiai sportágakkal kapcsolatos sportszakmai, sportigazgatási feladatok ellátására.

A három új köztestület:

  • a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysportért és a fogyatékosok sportjáért felelős Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB);
  • a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjáért felelős Nemzeti Versenysport Szövetség (NVSZ);
  • valamint a diák-hallgatói és a szabadidősportért felelős Nemzeti Diák-hallgatói és Szabadidő Sport Szövetség (NDHSZ).

A sporttörvény módosítás meghatározza a három új köztestület tagjait, valamint azt, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a taggá váláshoz. Rögzíti továbbá a sportköztestületek legmagasabb döntéshozó szerveinek kizárólagos hatásköreit, amelyet az alapszabály bővíthet. A sportköztestületek kötelező szerve az elnökség, és a felügyelő bizottság. Az új sportköztestületek működése felett is az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet, és megalakulásuknak/átalakulásuknak 2016. december 31-ig meg kell történnie.

A törvénymódosítás egyrészt az eddigieknél hatékonyabb, és egységesebb rendszert kíván bevezetni a sportfinanszírozás területén, amely egységesítés a gyakorlatban esélyt adhat a kifizetések gyorsítására. Másrészt a MOB tehermentesítésével, a három tagozat önálló köztestületté emelésével határozottabb érdekképviseletet biztosít a fogyatékosok, a nem olimpiai sportágak, valamint a diákhallgatói és szabad idősport szövetségeknek. Ez a strukturális felépítés komoly lehetőséget biztosít az érintett sportszövetségeknek, és az azokat alkotó sportegyesületeknek arra, hogy az eddigieknél hatékonyabban érvényesítsék az egyes sportágak érdekeit.

A törvénymódosítás egyrészt az eddigieknél hatékonyabb, és egységesebb rendszert kíván bevezetni a sportfinanszírozás területén, amely egységesítés a gyakorlatban esélyt adhat a kifizetések
gyorsítására. Másrészt a MOB tehermentesítésével, a három tagozat önálló köztestületté emelésével határozottabb érdekképviseletet biztosít a fogyatékosok, a nem olimpiai sportágak, valamint a diákhallgatói és szabad idősport szövetségeknek. Ez a strukturális felépítés komoly lehetőséget biztosít az érintett sportszövetségeknek, és az azokat alkotó sportegyesületeknek arra, hogy az eddigieknél hatékonyabban érvényesítsék az egyes sportágak érdekeit.

Fontos változtatás, hogy módosul, és kibővül a sportszervezet fogalma. A módosítást követően a sportegyesületek, a sportvállalkozások, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését
végző alapítványok tartoznak majd a sportszervezetek fogalma alá. Érdemes a sportegyesületeknek figyelemmel lenniük arra a változtatásra is, hogy a szakszövetségek feladatai kibővülnek a jövőben, ők lesznek jogosultak ugyanis a versenyzők minősítési szintjeinek meghatározására. A sportszövetségeket érintő változás az is, hogy az eddig kötelezően megalkotandó szabályzataikat a
jövőben az etikai és gyermekvédelmi valamint a sportegészségügyi szabályzattal is kötelesek lesznek kiegészíteni.

A sportegyesületeket a versenyek lebonyolítását illetően érintő változtatás, hogy a sportszövetségek egy-egy versenyen, a nevezés leadásával egyidejűleg előírhatják majd meghatározott összegű óvadék letételét. A törvénymódosítás tervezete jelentősen kiegészíti továbbá a Sporttörvény rendelkezéseit, amikor részletesen meghatározza a sportpolitikáért felelős miniszter feladatait az utánpótlás-nevelés, a diák- és hallgatói sport, valamint a szabadidősport területén.

Érdemes a sportegyesületeknek odafigyelniük arra a változtatásra is, hogy mindazon sportszervezetek, sportszövetségek és sport köztestületek, amelyek nem tesznek eleget az Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR) adatszolgáltatási kötelezettségüknek, illetve nem teljesítik a doppingellenes folyamatban a feladataikat, nem kaphatnak sportcélú állami támogatást.

A törvénymódosítás végül olyan, a sportirányítás területén régóta rendezendő kérdésekre is választ ad, mint pl. hogy a nemzetközi szintű sportoló a dopping-fellebbviteli bizottság döntése ellen
kizárólag a nemzetközi sport döntőbírósághoz (CAS) fordulhat; valamint a magyar sport hosszú távú, és tudatos építkezéséhez elengedhetetlenül fontos Nemzeti Sportinformációs Rendszer (NSR)
működésével kapcsolatos kérdések.

Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás több területen orvosolni kívánja a hazai sportirányítási rendszerben az elmúlt évek tapasztalatai alapján nyilvánvalóvá vált problémákat, és
igyekszik megoldásokat kínálni azokra.

forrás: sosz.hu



Címkék
CivilTech

Pályázat
A konstrukció alapvető célja a kevésbé fejlett régiókban élő fiatalok sikeres társadalmi integrációjának elősegítése képességeik kibontakoztatásával és közösségi aktivitásuk e ...
Pályázat
Az Erasmus+ Program pályázata európai nonprofit sportesemények megvalósításának támogatására.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent „A felnőtt lakosság prevenciós célú egészségfejlesztése a szabadidősport révén” című (EFOP-1.8.6-17 kódszámú) felhívás. ...
Pályázat
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a Nemzeti Tehetség Program végrehajtásának 2017–2018. évi cselekvési programja alapján nyí ...
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése” című (VEKOP-4.1.1-15 kódszámú) felhívás.
Címkék