Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Tavaly ötből egy országban követtek el fegyveres csoportok erőszakos cselekményeket, feltehetőleg 3400 ember is a Földközi-tengerbe fulladhatott miközben Európa partjait akarták elérni, átlagosan négyből három országban a kormányzat önkényesen korlátozza a szólásszabadságot – egyebek mellett ez áll az Amnesty International 2014/15-ös jelentésében. Lesújtó képet festenek a világról, és javaslatokat is adnak, amelyek alapján szerintük meg lehet fordítani az évek óta romló folyamatokat. Ehhez viszont az szükséges, hogy a kormányok végre tegyenek valamit a civilek védelméért, írják.

Előrejelzésük szerint „amíg nem lesz alapvető változás a konfliktusok kezelésében, addig egyre több ember kerül fegyveres csoportok zaklatásának középpontjába, a véleménynyilvánítás szabadsága is sérülni fog, valamint a humanitárius és menekültügyi válság tovább mélyül”. A szervezet főtitkára, Salil Shetty szerint most a

“kegyetlenségek széles skáláját és egy ezekből következő hatalmas menekültügyi válságot látunk. A jelen égető problémáira tett megoldási kísérletek példátlan módon elbuktak.

Jelentésükben kiemelik a szíriai helyzetet, a Nigériából túl már a szomszédos országokban is támadásokat indító Boko Haramot, az Iszlám Államot, az al-Shabaabot és a Krími-félszigetet.

Több javaslatuk is van, amelyek által változhatna a szerintük globális katasztrófához vezető helyzet:

  1. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kudarcot vallott több országban is, így az öt állandó tagot arra kérik fel, hogy mondjanak le a vétójogukról, ha valahol népirtást vagy más, tömegek elleni erőszakos cselekményt tapasztalnak.
  2. Az Amnesty felszólít minden országot – így az USA-t, Kínát, Indiát, Kanadát, Izraelt és Oroszországot is –, hogy csatlakozzanak a tavaly hatályba lépett Fegyverkereskedelmi Szerződéshez. Ennek lényege, hogy korlátozza a fegyverek és lőszerek nemzetközi kereskedelmét.
  3. Azoknak a robbanószereknek és fegyvereknek a használatát szigorítanák és korlátoznák, amelyekkel nem lehet pontosan célozni vagy nagy hatósugárral rendelkeznek (repülőről indítható bombák, aknavetők, rakéták, ballisztikus rakéták).
  4. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormányok biztonsági fenyegetésekre adott válaszuk „ne ássák alá az alapvető emberi jogokat, és ne táplálják a további erőszakot”. Itt többek között felhozták Törökország esetét, ahol a terrorellenes törvények kriminalizálják a szabad véleménynyilvánítást, valamint Oroszországot, ahol a terrorizmussal gyanúsított személyeket megkínozzák a nemzetbiztonsági erők.
  5. Jeney Orsolya, az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint a kormányfőknek „meríteniük kell politikai és anyagi forrásaikból, hogy segítsenek a veszély elől menekülőknek, humanitárius segélyt nyújtsanak vagy áttelepítsék a legsebezhetőbb helyzetben levőket”. A jelentés arról ír, hogy az eddigi legnagyobb menekültügyi válságot éljük meg ma. Több millió ember menekül most hazájából, ebből csak négymillióan Szíriából.

Magyarország

A jogvédő szervezet egyenként is megvizsgálta az országokat, így Magyarországot is. A minket körülvevő országok közül Szerbiáról és Ukrajnáról írnak Magyarországnál is hosszabban, míg Romániáról csaknem ugyanolyan terjedelemben.

A magyar országjelentés öt témára terjed ki:

  • egyesülési szabadság - civil szervezetek
  • diszkrimináció - romák
  • vallásszabadság
  • menekültek és menedékkérők
  • kínzás és egyéb bántalmazás

Az Amnesty a magyar bevezetőben arról ír, hogy a Fidesz a szavazatok 45 százalékával szerezte meg a kétharmadot a parlamentben. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kritizálta is a magyar kormányt a választási törvények megváltoztatása miatt, illetve azért, mert az Alaptörvényt és több más törvényt is úgy fogadtak el, hogy azokat nem előzte meg nyilvános konzultáció és vita.

Ökotárs

Az Egyesülési szabadság - civil szervezetek rész szinte csak az Ökotársról szól. Kitér Lázár Jánosra, aki tavaly áprilisban úgy nyilatkozott a Norvég Alap ellenzéki pártokhoz köthető szervezeteket támogat. Megemlítik, a Miniszterelnökség úgy utasította a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt a civil szervezetek átvizsgálására, hogy mind az NGO-k, mind a norvég kormány vitatták a vizsgálat törvényességét, mert nem magyar állami forrásokat használnak fel, illetve megállapodásuk alapján az ellenőrzést a brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda végzi a vizsgálatokat. (egy másik brüsszeli szervezet egyébként kifejezetten példaértékűnek állítja be az Ökotárs működését, erről itt írtunk.)

Az Amnesty jelentése ír a szeptember 8-i rendőrségi razziáról az Ökotársnál és a Demnetnél, valamint a négy Norvég Alap elosztásában érintett szervezet adószámának felfüggesztéséről is.

Végezetül kitérnek arra is, hogy Hoppál Pétert, a Fidesz akkori szóvivőjével szemben az elsőfokú bíróság úgy döntött, Hoppál megsértette a Magyar Helsinki bizottságot azzal a kijelentésével, miszerint:

“amerikai spekulánsok fizetik (...), hogy a magyar kormányt támadja.

A romák helyzete

Az AI szerint a a romáknak el kell szenvedniük azt, hogy „aránytalanul gyakran ők válnak a rendőrségi gyanú célpontjává” csekélyebb súlyú szabálysértések esetében is. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának szeptemberi kijelentését is megemlítik: a romákat utasítanak el az egészségügyi intézmények, beleértve a sürgősségi ellátást, és az ott dolgozók is diszkriminálják őket.

A tavalyi miskolci esetről azt írják: a Számozott utcák 450 lakóját veszélyezteti a kilakoltatás és a hajléktalanság. Augusztusban már két családot kilakoltattak, további ötven pedig év végéig számíthat erre a lépésre.

Nem regisztrált egyházak

A vallásszabadsággal kapcsolatban az Európai Bizottság döntését hozzák fel, miszerint a kormánynak meg kell egyeznie és esetlegesen kárpótolnia kell azokat az egyházakat, amelyek nem kapták meg a 2011-es törvénymódosítás miatt az egyház státuszt.

Menekültek

A menekültekről a Magyar Helsinki Bizottságot idézik: az első alkalommal menedékért folyamodó férfiak 40 százalékát menekültügyi őrizetben tartották, amelynek bírósági felülvizsgálata sem hatékony. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága is kritizálta Magyarországot a menekült gyerekek adminisztratív őrizetben tartása miatt.

Életfogytiglan

Végül a kínzások és egyéb bántalmazás címszó alatt arról ír a szervezet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága döntése szerint a szabadlábra helyezés lehetősége nélküli életfogytiglani börtönbüntetés embertelen és megalázó büntetésnek minősül.

forrás: vs.hu