| |
Megnyugvással olvastam A zöld veszedelem című cikkben, hogy Bauer Péter komplexus nélküli normális (ÉS, 2004/29.). Minthogy nem a józsefvárosi ingyenkonyha elé, hanem Hágába, a Grote Kerk elé jár ácsorogni, gondolom, valami nyugodt, családi házas beépítésű övezetben éldegél mondjuk egy szolid polgári ízléssel berendezett sarki épületben. Tegyük fel azonban, hogy a fejlődés fuvallata az ön lakóterületét is megérinti, és pár éven belül mondjuk a háza előtti kereszteződésbe betelepül egy benzinkút, szemben felépül egy kisebbfajta bevásárlóközpont, jobbra a második szomszédja megnyitja a PVC-hulladék feldolgozó műhelyecskéjét, a baloldalt második pedig az eddigi virágbolt helyén egy zenés szórakozóhellyel éli ki vállalkozói hajlamát. Nem is szólva a közismerten kaparcsik hátsó kertszomszédjáról, aki az ingatlanának egy részét bérbe adja az egyik mobilcégnek, hogy ott bázisállomást építsen és egy harminc méter magas antennatartó tornyot. Azért írtam így, mert ön ezekben az eljárásokban bizony nem lesz ügyfél, úgy épül meg minden, hogy magához se szólnak. De miért is tennék, hiszen a hatóságok szakértelme - mint írja - megkérdőjelezhetetlen, és az engedélyek megadásánál nyilván képviselték az ön érdekeit is. Amikor azonban néhány év múltán a csodás kertjében kezdenek kipusztulni a díszfák, akkorra talán már nem is lesz kedve kiülni a teraszra. Minek is. Balról a kerthelyiségből átbömböl a zenegép, jobbról gyanús színű és szagú füstöt tüdőzhet le, szemből pedig egy vastornyot bámulva görcsölhet a nem ionizáló sugárzás rejtelmein. Bemenekül a lakásba, de az ablaknyitásról már régen leszokott, mert már nem élvezi többé a benzinkút és az utcai gépjárműforgalom bűzét és zaját. Szépen kimunkált vegetatív idegrendszere megroggyan, megpróbál együtt élni a magas vérnyomással, az álmatlansággal, a szívritmuszavarokkal. Na, ekkor összehívja az összes lila ismerősét és elmennek a... Hová is? A városháza elé nem mehetnek tüntetni, hiszen a rendezési terv szerint minden fejlesztés megengedett volt, a hatóságok pedig betartották a jogszabályt. A környezetvédő felügyelőség elé sem vonulhatnak, hiszen azok mindig előírták a betartandó határértékeket. Az ÁNTSZ elé se menjenek, mert az mindenkit kötelezett a mosdók kicsempézésére és a három fázisú mosogatásra. Ne masírozzanak az OSSKI elé sem, mert azok határozottan leszögezték, hogy a tudomány mai állása szerint nincs bizonyíték a sugárzás káros élettani hatásaira. A bíróság épületét pedig végképp kerülje, hiszen az eljárásokban ön ügyfél sem volt, csak egy senki. Kalas György Reflex Környezetvédő Egyesület Bauer Péter cikke 
További (letölthető) információk :
| |