Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Az együttműködést rögzítő megállapodást sajtótájékoztató keretében írta alá Dr. Fabiny Tamás, evangélikus püspök és Lehel László, a Segélyszervezet elnök-igazgatója, akik egyúttal ismertették az együttműködés részleteit és további területeit. A sajtótájékoztatón részt vett, és az „Önkéntesség mint életforma” címmel saját önkéntes élményein alapuló előadást tartott Lévai Anikó, a Segélyszervezet jószolgálati nagykövete.

Lehel László köszöntőjében arról szólt, hogy nem újdonságot fedeztek most föl az egyik alapítóval, az evangélikus egyházzal, hanem sokkal inkább annak felismerése az együttműködés szorosabbra fűzése, hogy milyen sok tartalék, lehetőség rejlik még a közös munkában. A sokéves együtt munkálkodásnak és együtt gondolkodásnak tulajdonképpen a koronája ez az együttműködési  megállapodás. A Segélyszervezet önkéntesség terén gyűjtött és a jövőben átadott tapasztalata pedig új aspektusból világítja meg a gyülekezeten belüli önkéntes tevékenységet is.

Dr. Fabiny Tamás püspök a Segélyszervezetet alapítók nevében is szólt, visszaemlékezve a több mint két évtizede megkezdett munka élményeire is. Elmondta, hogy az egyházon belül mindig is volt segítő munka, az egyház létalapja a bajbajutottak kinyújtott kezének megfogása, s az önkéntességet, mint feladatvállalási lehetőséget, közösségi szerepvállalást tudatosan kívánják megerősíteni a gyülekezeteken belül. Ezt a szándékot többek között az az egyházon belüli, saját szociológiai felmérés is indukálja, melyet a közel múltban végeztek, s egyértelmű igényt jelzett a gyülekezeti tagok felől az önkéntes munka irányába. Püspök úr azt is kiemelte, hogy a közös munkában ugyanolyan értékes minden felajánlás. Egy hasonlattal élve: a templomot reggel felmosó szolgálólány ugyanúgy szolgálatot végez mint az istentiszteleten forgolódó érsek.

Lévai Anikó 16 év önkéntes tapasztalatai sokszínű, határokon innen és határokon túli, folyamatosan megújuló és a kor és az feladatok igényeire reagáló és fejlődő, szerteágazó tevékenységét foglalta össze inspiráló beszédében. Kiemelte többek között, hogy nem nehéz jó, jobb embernek lenni. Az önkéntességhez nem is kell különlegesnek lenni, csak mindenki a maga helyén, a maga képességeinek, lehetőségeinek a felajánlásával kell fogadnia és elvégeznie az adódó feladatokat. A jószolgálati nagykövet az alázattal végzett önkéntes munkára hívta fel a figyelmet. Hozzáfűzte: a problémát a rászoruló „gondszemüvegén” keresztül megvizsgálni, hogy hiteles legyen a felmérés, ami után azonban meg kell maradni a segítő szerepében, azaz higgadtan és nyugodtan a támogatásra kell koncentrálni. Lévai Anikó elmondta azt is, hogy az önkéntes tevékenység során nem csak a segélyezett, hanem a segítő is gazdagodik, például a támogatott öröméből, bizakodásából, kedvességéből merítve.

A jószolgálati nagykövet beszédében számos további tapasztalatot osztott meg a jelen lévő evangélikus gyülekezeti képviselőkkel, kiemelve, hogy sok a tennivaló, s minden önkéntes felajánlás, segíteni akaró kéz talál feladatot, amiben hatékony segítséggé válik.

Lévai Anikó előadását követően a találkozó résztvevői számára az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai, illetve az Evangélikus Egyház Diakóniai Osztályának képviselői mutatták be a szervezetek munkáját különös hangsúlyt helyezve az együttműködés lehetőségeire.

A programindító találkozót követően a két szervezet együtt kezdi meg az önkéntesek képzését a várható feladatokra Vas, Békés és Pest egyházmegyékben. A képzésen való részvétel térítésmentes, a jelentkezés folyamatos. A programról további információt a www.evangelikus.hu honlapon találnak, vagy a zita.pelok@lutheran.hu e-mailcímen kérhetnek.

Budapest, 2014. március 22.