Ha már tudjuk, mi a célunk, és hogy egyesületet vagy alapítványt szeretnénk létrehozni, tisztázzuk, hogy közhasznúak kívánunk-e lenni vagy sem.

A közhasznúság egy minősítési besorolás, amely egyrészt bizonyos kedvezményekhez juttatja a szervezeteket, de egyúttal kötelezettségeket is előír e szervezetek részére, amely kötelezettségek főként a szervezet működésének nyilvánosságát szolgálják.

A kötelezettségek vállalásán túl a közhasznúsági státusz megszerzésének feltételei:

Az a szervezet kérheti – vagy őrizheti meg – közhasznú státuszát, amely

• Magyarországon lett nyilvántartásba véve, olyan szervezeti formában, amely lehetővé teszi a közhasznú státusz megszerzését (alapítvány, egyesület, nonprofit gazdasági társaság igen, de a civil társaság nem rendelkezhet közhasznú státusszal)
• létesítő okiratában megjelölt közfeladat teljesítésére irányuló tevékenységet végez, hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez (azaz a célcsoportja túlmutat a szervezet tagjain, munkavállalóin, önkéntesein, és ez a közhasznúsági beszámolóból látható). Nem szükséges közvetlenül ellátni az adott közfeladatot, közhasznú tevékenységnek minősülnek azok a tevékenységek is, melyek közvetve szolgálják az adott közfeladat megvalósulását.
• megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal rendelkezik

Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

• megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható

Megfelelő a szervezet társadalmi támogatottsága a közhasznúsági státusz elnyeréséhez/megtartásához, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül:
a) a szervezet által elért 1%-os felajánlás eléri az összes bevétel kettő százalékát (az összes bevétel kiszámításánál nem kell figyelembe venni a Civil Tv. 54. paragrafusa szerinti bevételeket)
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a bíróság megszünteti a közhasznú státuszt (a bíróság hivatalból vizsgálja a megfelelést).

A közhasznú jelző egy minősítés, amelyet vagy kér a szervezet, vagy nem. A közhasznú minősítés nélkül is lehet alapítványt és egyesületet létrehozni, s magát a minősítést legkorábban a második lezárt üzleti évet követően lehet kérni. A minősítést a szervezetet nyilvántartásba vevő bíróság adja meg.

A közhasznú jelző a szervezet nevében is feltüntethető akkor, ha a szervezet rendelkezik a megfelelő minősítéssel.

A közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetnél az átláthatóságot szolgálják még a részletes összeférhetetlenségi szabályok, amelyek így tételesen sem az alapítványokra, sem az egyesületekre vonatkozóan nem szerepelnek a jogszabályokban.

Közhasznú jogállás megszerzése

A szervezet akkor szerez közhasznú státuszt, amikor közhasznú szervezetként nyilvántartásba lett véve. Ezt viszont kérvényezni kell a bíróságnál, legkorábban a második lezárt üzleti évet követően.
A szervezetnek a létesítő okiratában kell kérvényeznie a közhasznú minősítést. A létesítő okiratnak tartalmaznia kell a törvény által előírt kötelező tartalmi elemeket is.

A közhasznú státusz megőrzésének feltételei (a Civil Tv. hatálybalépésekor közhasznú szevezetekre volt érvényes 2014. május 31-éig)

A Civil Tv. hatályba lépése - azaz 2012. január 1. - előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállás esetében a közhasznú melléklettel kiegészített számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezetek 2014. május 31. napjáig igénybe vehették az új törvény hatályba lépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számukra biztosított kedvezményeket, jogállásuk közhasznú maradt.

A Civil Tv. hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású szervezet az új Civil Tv. szerinti feltételeknek való megfelelése esetén 2014. május 31. napjáig kezdeményezhette az új törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét.

2014. június 1. napjától csak az új törvény (jelenlegi útmutatókban bemutatott) szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére [Civil Tv. 75. § (5) bekezdés]

Hogyan szűnik meg a szervezet közhasznú jogállása?

A közhasznúvá minősítés feltételeinek megszűnése esetén, a megszűnés bekövetkeztétől számított 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállás törlését.

Az ügyészség is indítványozhatja a közhasznú jogállás törlését a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szervnél, ha működése és vagyonfelhasználása a törvényben, a létesítő okiratban vagy az ennek alapján készített belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg, és ezen a szervezet az ügyészi felhívás ellenére sem változtat. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a szervezet a beszámolóját nem helyezi letétbe, vagy nem felel meg a szervezet a Civil Tv. 32.§-ban foglalt feltételeknek, rendelkezéseknek (megfelelő erőforrással rendelkezik stb.). Ezt minden évben automatikusan vizsgálja a Bíróság a beszámoló alapján.

A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

A közhasznú jogállás újboli megszerzése

Amennyiben a szervezet ismételten teljesíteni tudja a közhasznúsággal kapcsolatos fent írt feltételeket, abban az esetben ismételten kérheti a közhasznú jogállás bejegyzését. Ebben az esetben a létesítő okiratát is ismét meg kell feleltetnie a közhasznúság feltételeinek.

Vonatkozó jogszabályok:
- 1995. évi CXVII. Tv a személyi jövedelemadóról 1.sz melléklet 3.pont, 35-37.§
- 2011. évi CLXXV. Tv.