Döntéshozó szervről akkor beszélhetünk, ha a tagok vagy az alapítók a törvény vagy a létesítő okirat (egyesületnél: alapszabály, alapítványnál: alapító okirat)  alapján őket megillető döntési jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben (a továbbiakban: küldöttgyűlés), vagy az alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják. A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.

Az egyesület döntéshozó szerve főszabály szerint a közgyűlés, de az alapszabály más döntéshozó szervet is nevesíthet, ez tipikusan akkor történik, ha a – jellemzően nagyobb létszámú, vagy földrajzilag szétszórt tagsággal rendelkező – egyesület alapszabálya közgyűlés helyett küldöttgyűlésről rendelkezik. Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Alapítvány esetén a Ptk. a döntéshozó szervet nem jelöli ki, azonban az alapító okirat tartalmával kapcsolatos döntéseket az alapító, több alapító esetén az alapítók gyűlése hatáskörébe utalja.