Ransohoff, aki a Stripe klímavédelmi részlegének vezetője) úgy becsüli, hogy az AI-szektorhoz kötődő új adományozók évente akár 37–100 milliárd dollárral is növelhetik a filantrópiát.
Ez lehet a „harmadik hullám”?
Az első hullám a szerző szerint:
A 19–20. század fordulójának nagy iparmágnásai – A. Carnegie, Rockefeller – egyetemeket, kutatóintézeteket és alapítványokat hoztak létre. Olyan intézményeket építettek, amelyek akár évszázadokra meghatározták a közjót.
A második hullám
A későbbi kereskedelmi és pénzügyi vagyonokból létrejövő filantrópia már sokkal inkább a mérhetőségre, a hatékonyságra és az eredmények igazolására koncentrált, és a globális cél is feltűnt már.
A harmadik hullám
Ransohoff szerint az AI-vagyonok ma már olyan léptékűek lehetnek, hogy nem pusztán új támogatási programokra lesz szükség, hanem új intézményekre, új szakemberekre és új szervezeti formákra is. A harmadik hullám szerinte az ilyen új nonprofit cégek megjelenésében érthető majd tetten, és a kihívás nem csupán a források nagysága lesz, hanem az, hogy a nonprofit szektor képes-e elegendő szervezeti, szakmai és intézményi kapacitást teremteni e források hatékony felhasználásához. A szerző azt gondolja, hogy a jelenlegi kapacitás nem lesz képes ilyen mennyiségű forrást jól felhasználni, és nagyon bízik új, elsősorban platformokban gondolkodó, gyors növekedésre képes szervezetek létrejöttében.
Ezért fel kell készülni:
új nonprofit kezdeményezések indítására,
tehetséges szakemberek bevonására a társadalmi szektorba,
nagyobb kockázatvállalásra és innovációra,
olyan intézmények építésére, amelyek hosszú távon képesek közjót teremteni.
Miért érdekes ez a hazai civilek számára?
A cikk egyik fontos üzenete, hogy a jövő nagy kérdése nem az lesz, hogy van-e elég pénz társadalmi problémák megoldására, hanem, hogy vannak-e olyan hatékony szervezetek, vezetők és együttműködések, amelyek képesek ezt a pénzt értelmesen és felelősen felhasználni.
Na de mi köze ehhez az elmúlt években folyamatos politikai támadásokban éppen túlélő, alulfinanszírozott, kivéreztetett hazai civil szervezeteknek? Ez a régóta elnyomott szektor, a folyamatos támadások után, szűk erőforrásokkal és működési térrel most amerikai filantrópokat fog találni? Fontos tudni, hogy a legtöbb nagy támogatót az Egyesült Államokban is a hazai témák érdeklik (ezt 80 %-ra becsülik a kutatások), de az igazán nagy adományozók, és különösen a fiatalabb donorok globális kérdések megoldásában szeretne inkább részt venni (ezekre utal Ransohoff is).
Így azon túl, hogy érdekes látni merre tart ma a nonprofit szektor és a modern filantrópia fejlődése, jó tudni, hogy ez nem feltétlenül csak egy kis homokozó: a hazai szervezetek, mely lokális kérdéseket segítenek megoldani, a foszladozó állami egészségügyi, szociális rendszer hiányosságait kipótolni, hihetetlenül fontos tevékenységet végeznek, de aligha keltik fel egy amerikai tech milliárdos figyelmét. Azonban, amelyik szervezet globális kérdésekre talál innovatív választ az egy sokkal nagyobb forrásokat kínáló filantróp közösséghez tud már fordulni. Ilyen sikeres indulások, mint az elmúlt évekből a foundever.org, a GAEA, vagy a Home Planet Fund is ezt rakéta sebességű fejlődést mutatják, de már van hazai példa is az elmúlt évekből: a Revolution Robotics
Eredeti cikk: https://nanransohoff.