1835-ben született Skóciában, 12 éves volt, amikor szüleivel Amerikába emigrált, dolgozott kötvényügynökként, voltak befektetései a vasúti hálózatban, vasúti szerelvényekben, hidakban, olajfúrótornyokban. Megalapította a Carnegie Steel Corporationt, majd amikor 1901-ben 303 millió dollárért eladta a J.P. Morgannak, lehagyta John D. Rockefellert az akkori amerikai gazdaglistán. Vagyona mai értéken körülbelül 372 milliárd dollárnak felelne meg, ám halálának pillanatában – 1919. augusztus 11-én a massachussettsi Lenoxban – már csak 30 millió dollárt tudhatott magáénak.
Minden bizonnyal csalódott lehetett – írja az évforduló kapcsán az amerikai Forbes szerzője –, de nem azért, mert gazdagabb akart volna lenni, vagy több pénzt akart hagyni a családtagjaira. Az bántotta, hogy ezt a maradék 30 milliót nem osztotta szét, azzal a körülbelül 300 millió dollárral együtt (itt most akkori értéken vett vagyonokról van szó), amit élete során jótékony célra szánt. És amivel mindmáig őrzi az első helyet a világ legtöbbet adakozó milliárdosai körében.
Andrew Carnegie. Amerika leggazdagabb embere volt, csaknem mindegy vagyonát eladományozta még életében
kép forrása: forbes.hu
Könyvében (The Gospel of Wealth, A vagyon evangéliuma) Carnegie azt írta, egyetlen gazdag embernek sem szabadna vagyonokat maga után hagynia. Szerinte egy milliomos vagy milliárdos kötelessége, hogy még életében túladjon a vagyonán, ellenkező esetben úgy hal meg, hogy:
„Nem siratják, nem tisztelik, dicsőségét nem zengik. Aki gazdagon hal meg, megszégyenül.”
Carnegie azt is elvárta, hogy az igazán gazdag emberek ne a saját szenvedélyükre költsék a legtöbb pénzt, hanem legyen egy missziójuk, egy határozott elképzelésük, ami mentén jótékonykodnak. Ugyanakkor praktikus iránymutatást is adott azoknak, akik bizonytalanok a célokat illetően.
„Ha nem tudod, hogy akarj igazán jót tenni, íme egy terület, ami kétségkívül minden forrást felszív: az oktatás”
– vallotta. Mai értéken körülbelül 372 milliárd dollárra becsült nettó vagyonának legnagyobb hányadát erre a célra adta, és nem csupán iskolákat és egyetemeket segített, vagy hozott létre. Nevét viseli a New York-i Carnegie Hall koncertkomplexum, és alapított egy több mint 3000 intézményből álló globális közkönyvtár hálózatot – máig ez utóbbi tekinthető Carnegie talán legnagyobb örökségének.
Carnegie olyannyira hitt saját elveiben, hogy 100 százalékos örökösödési adót szorgalmazott. Ehhez képest a Giving Pledge kezdeményezői és aláírói (Bill Gates, Warren Buffett és a világ sok más milliárdosa), akik vagyonuk legalább felének szétosztására tettek ígéretet, nem érik utol Carnegie-t, és a Forbes.com szerint évről-évre csökkennek a milliárdosok adományai Nagy-Britanniában (Carnegie szülőhazájában) és az Egyesült Államokban is, ahol az iparmágnás élete nagy részét leélte.
forrás: forbes.hu