A lengyel kormány hisz abban, hogy a hogy a civil szervezetek építik a demokráciát, harcolnak az emberi jogokért, az élhető környezetért. De nemzetbiztonsági szempontból is kulcsfontosságú szereplők. Éppen ezért számos központi támogatási programot kezdeményez, amelyek végrehajtására egy külön intézetet hozott létre, amely egyben a szakmaiságot, a pártpolitikamentességet és civilbarát támogatást is biztosítja. Az intézet munkájáról és arról, hogy mit hasznosíthatunk a lengyel tapasztalatokból Michał Braun igazgatóval beszélgetett májusban Scsaurszki Tamás. A legfontosabb megállapítások következnek, a teljes interjú ide kattintva olvasható!

  • A kétezres évek elején indította el a lengyel kormány az Állampolgári Kezdeményezések Alapja nevű programot, amelynek célja az önkéntességet, az állampolgári aktivitást és a civil szervezetek fejlesztését előmozdító kezdeményezések finanszírozása volt. Az volt az első, az egész civil társadalom számára elérhető program.
  • 2015-ben a Jog és Igazságosság Pártja alakított kormányt és úgy döntött, hogy létrehozza Nemzeti Szabadság Intézetet – Civil Társadalom Fejlesztési Központot. A közvetlenül a Miniszterelnöki Hivatal alá tartozó intézet legfontosabb feladata a központi támogató programok végrehajtása. A döntést alapvetően pozitívan fogadta a szektor.
  • Az intézet létrehozásának valódi szándéka akkor derült ki, amikor a kormány bejelentkezett a Norvég támogatási program megvalósítására. Nagy összetűzés alakult ki a jobboldali kormány és norvég kormány között, mivel a lengyel kormány ellenőrizni akarta a forrásokat, Norvégia pedig ezt nem engedte.
  • Ezután a kormány újabb támogatási programokat hozott létre, amelyeket az intézet valósított meg. A programok mindegyike jó célt szolgált, de a megvalósítást komoly szakmai hibák, átláthatatlan folyamatok, bennfentes döntések jellemezték, amelyek a kormánypárthoz közeli szervezetek támogatását és komoly pénzügyi veszteségeket eredményezték.
  • Az egyik program például a szervezetek pénzügyi stabilitásának megerősítését volt hivatott támogatni. Kiváló cél. Az elképzelés az volt, hogy 100 000 eurót kaphat egy civil szervezet, hogy felkészüljön az alaptőke létrehozására, kidolgozza az adománygyűjtési stratégiáját és így tovább. Több mint 50 szervezet kapott ilyen támogatást, és csak egy döntött úgy, hogy létre is hozza a szervezet alaptőkéjét. És végül még az az egy szervezet sem valósította meg.
  • A 2023-ban kormányra került pártok komoly változtatásokat hajtottak végre az intézet munkájában. Az intézet munkáját irányító tanácsban többséget engedett a civil szervezetek képviselőinek, átlátható szabályokat hozott a működésre, a pályázatok elbírálását véletlenszerűen osztja ki a munkára jelentkezett és folyamatosan továbbképzett szakértők között, akik szervezetei nem pályázhatnak. Ha egy szakértő megszegi az összeférhetetlenséget, büntetést kell fizetnie és soha többé nem bírálhat.
  • A legtöbb szervezet két- vagy hároméves támogatásban részesül. Mindig egy évre kapnak támogatást, majd be kell nyújtani egy időközi jelentést, és csak ezek elfogadás után kapják meg a következő részletet. Ha valami nem stimmel vagy nem világos a beszámolóban vagy a szervezet új, akkor helyszíni és ellenőrző látogatásokat tesznek. Ezzel inkább a szervezet támogatása a cél és nem az ellenőrzés.
  • Az intézet jelenleg 10 programot menedzsel, összköltségvetése körülbelül 80–90 millió euró volt. Michał szerint a programok végrehajtása így sokkal hatékonyabb, mint ha azok az egyes minisztériumoknál lennének, mert az intézet a civil társadalommal való együttműködésre szakosodott. Sok munkatársnak van tapasztalata a civil társadalomban. Valahol a minisztériumok és a szervezetek világa között helyezkednek el, de a legfontosabb dolog, hogy a civil társadalom felügyeli az intézet munkáját.
  • A lengyel kormány úgy véli, hogy a civil társadalom védi a demokráciát és a demokráciáért küzd. Még olyan watchdog kampányokat is finanszíroznak, amelyek a kormányt ellenőrzik. A lengyel kormány nemzetbiztonsági okokból is támogatja a civil társadalmat, mert a civil szervezetek voltak az elsők az ukrán határon, amikor kitört a teljes körű invázió. Ők voltak az elsők, akik segítséget nyújtottak, amikor tavaly szörnyű árvizek voltak, és így tovább. Számunkra tehát egyértelmű, hogy nagyon fontos támogatni a civil társadalmat.
  • A civil szervezeteknek nyújtott központi kormányzati finanszírozás a kormány egyik eszköze a civil társadalom építéséhez. A helyi önkormányzatok is ezt teszik, de az országos, rendszerszintű beavatkozások kiegészítik a helyi finanszírozást, pl. támogathat olyan innovációkat és kezdeményezéseket, amelyek kívül esnek a helyi önkormányzatok feladatkörén. De az is nagyon fontos cél, hogy a forrásokkal való éveken át tartó visszaélés után újraépítse a kormányzati finanszírozásba vetett bizalmat az egész civil szektorban.
  • “Érdemes fenntartani egy ilyen intézményt, feltéve, hogy a civil társadalommal közösen alakítjuk ki, bevonjuk a civil szervezeteket a folyamatba, és döntéshozói szerepet biztosítunk számukra a mechanizmusok működtetésében” – zárta a beszélgetést Michał Braun, a lengyel Nemzeti Szabadság Intézet – Civil Társadalom Fejlesztési Központ igazgatója.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.