2026. március 23-án ismét megrendezésre került a Kutatók és Fejlesztők 4. találkozója a hazai civil szektorért, amelyet az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (korábban HUN-REN) és a NIOK Alapítvány közösen szervezett. Külön öröm számunkra, hogy a rendezvénysorozat iránt folyamatosan növekszik az érdeklődés. Találkozóinkat félévente, hibrid formában tartjuk meg, így a személyes részvétel mellett online is bárki be tud kapcsolódni a közös gondolkodásba. A találkozó ezúttal különösen időszerűnek bizonyult a közelgő választások fényében, hiszen a civil szektor működését, mozgásterét és jövőbeli lehetőségeit érintő kérdések most még hangsúlyosabban kerültek előtérbe, támaszkodva többek között a nemrégiben megjelent Civil minimum szakmai gyűjteményére/követeléseire. A délután során kutatók és fejlesztési szakemberek, civil képviselők közösen keresték a választ arra, milyen társadalmi folyamatok alakítják ma a civil szektort, és milyen szerep várhat a szektorra a következő időszakban.

A délután első előadásában Bródy Luca Sára és Velkey Gábor Dániel, az ELTE KRTK Regionális Kutatások Intézetének társadalomkutatói mutatták be kutatásukat a vidéki Magyarország szociális ellátásának átalakulásáról. Előadásuk középpontjában az állam és az egyházközeli civil szervezetek együttműködésének szerepe állt, különös tekintettel a Felzárkózó Települések Programra. Szó volt a hibrid jóléti modell térnyeréséről is, amelyben az állam egyre több feladatot ruház át egyházi és civil szereplőkre. Ehhez kapcsolódva előkerült a carefare fogalma: egy olyan gondoskodási rezsim, amelyben a klasszikus, jogalapú szociálpolitikai támogatások helyét fokozatosan egyházi és civil szervezetek által nyújtott szolgáltatások veszik át, miközben a strukturális problémák – így a területi egyenlőtlenségek és a mélyszegénység okai – sok esetben változatlanok maradnak.

Az előadásból az is jól látszott, hogy a szociális szolgáltatások egyre inkább térben szelektív módon működnek: míg egyes településeken intenzív fejlesztési jelenlét és mindennapi segítségnyújtás tapasztalható, a tágabb térségi problémákra ezek a beavatkozások csak korlátozottan tudnak választ adni. Szóba került a szegénység és az etnicitás kapcsolata is, különösen az, hogy a roma közösségek helyzete miként jelenik meg a szakpolitikai és politikai narratívákban. A beszélgetés egyik fontos - és állandó - kérdése, hogyan lehet a mindennapi problémakezelés, “tűzoltások” mellett hosszabb távon rendszerszintű változásokat elérni a leginkább hátrányos helyzetű térségekben. 

Ezt követően Hevesi Flóra Éva, a CEU Democracy Institute Research Lab képviseletében mutatta be a kutatói szféra és a civil szervezetek közötti együttműködés új lehetőségeit. A DI Research Lab olyan közvetítő platformként működik, amely a civil szervezetek kutatási igényeit kapcsolja össze az akadémiai tudással, ezzel támogatva a közös tudástermelést és a gyakorlatban hasznosítható eredmények megszületését. A bemutató külön hangsúlyozta a kölcsönösség és az igényekre szabott együttműködési modellek fontosságát. Ez egy most induló program, amely nyitott a civil szervezetek meglátásaira, tapasztalataira és igényeire.

Az esemény az eddigiekhez hasonlóan egy kerekasztal-beszélgetéssel zárult. A beszélgetés a civil szektor jelenlegi helyzetére és jövőbeli lehetőségeire fókuszált. Résztvevői Paulik Mónika (Civilizáció Koalíció), Kovács Edit (Gyökerek és Szárnyak Alapítvány), Bálint Mónika (Civil Kollégium Alapítvány), Gerencsér Balázs (NIOK Alapítvány) és Gerő Márton (ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont) többek között a szektor töredezettségéről, az önkéntesség átalakulásáról, a bizalom és az adományozási kultúra változásairól, valamint az informális közösségi kezdeményezések erősödéséről osztották meg tapasztalataikat. 

A beszélgetés során több olyan folyamat is előkerült, amely jelenleg alapvetően formálja a hazai civil szektort. Szó esett arról, hogy a civil szereplőket egyre gyakrabban pártpolitikai kategóriákba sorolják, ami erősen hat a róluk alkotott társadalmi képre és a bizalom alakulására. A résztvevők kitértek arra is, hogy miközben a magánadományozók száma növekszik, az adományozási kultúra továbbra sem tud igazán széles társadalmi mintává válni, részben a kevés látható, nyilvánosan kommunikált példa és a „csendes” támogatási formák miatt. Ezt a Civilizáció és a Political Capital friss kutatása is alátámasztja, amely külön vizsgálta a civil szervezetek munkájának fontosságáról és eredményességéről alkotott társadalmi képet, és rámutatott, hogy a civilek társadalmi szerepének megítélése összetettebb annál, mint amit az adományozási adatok önmagukban mutatnak. Több oldalról is körbejárt téma volt az önkéntes munka csökkenése, különösen a fiatalok közügyekben való részvételének visszaesése, valamint az, hogy az egzisztenciális biztonság és a szabadidő hiánya mennyiben hat a civil aktivitásra. Ezzel párhuzamosan az is látszik, hogy a klasszikus, különösen kisvárosi civil szervezetek sok esetben kiüresednek és nehezen találnak utánpótlást. Felmerült az is, hogy a támogatási környezet jelentősen alakítja, mely területek tudnak növekedni, így a sport, a kultúra és részben a környezetvédelem az elmúlt időszak „nyerteseivé” váltak, miközben folyamatosan újraértelmeződik az is, mit tekintünk ma civil szervezetnek.

Az alkalom házigazdái Gerencsér Balázs és Gerő Márton voltak.

A beszélgetés végén több ponton is kapcsolódtak a Civil minimum 2026 által megfogalmazott javaslatokhoz, különösen a civil szféra autonómiájának, a transzparens támogatási környezetnek és az érdemi társadalmi egyeztetésnek a kérdéséhez. Ahogyan az a NIOK 2025-ös Civil jelentésében is megjelent, a civil szervezetek működéséhez nemcsak forrásokra, hanem kiszámítható jogi és intézményi környezetre, valamint valódi partneri viszonyra is szükség van a döntéshozók részéről. Ebben a tekintetben a Civil minimum egyik fontos üzenete, hogy a civil szektort autonóm partnerként kell kezelni, építve annak szakmai tudására és társadalmi tapasztalataira, miközben erősíteni kell az állampolgári részvétel és a társadalmi szolidaritás feltételeit is.

Bővebben a Civil minimum 2026-ról itt olvashatsz.