Preambulum

Az egészséges, erős és sokszínű civil szektor minden demokratikus társadalom alapvető építőeleme. A civil szervezetek a közjó érdekében cselekszenek, és aktív állampolgárok önszerveződő közösségeiként hozzájárulnak a társadalmi nyilvánosságban folyó párbeszédhez és együttműködéshez. Ezeket a tevékenységeket a mindenkori kormánynak támogatnia kell valamennyiünk jóléte és az ország fejlődése érdekében is.

Az egészséges, erős és sokszínű civil szektor létének elengedhetetlen feltétele az egyesülési, gyülekezési és véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos jogának teljeskörű érvényesülése. Ennek biztosításához a magyar kormánynak valóban a civil szektor működését támogató jogi környezetet kell létrehoznia, összhangban az Európai Unió Tanácsának erre vonatkozó következtetéseivel és az Európai Bizottság Civil Stratégiájával:

  • el kell ismernie a civil szervezetek jogát az indokolatlan beavatkozástól mentes működéshez, valamint a források gyűjtéséhez és biztosításához,
  • és meg kell teremtenie a civilekkel való együttműködés és párbeszéd lehetőségét, kötelezettséget kell vállalnia mindezen alapvető jogok megvédésére.

A Civilizáció koalíció tagszervezetei ezért azt várják bármely kormányzásra készülő politikai erőtől, hogy mihamarabb alkosson stratégiát a civil szektor fejlesztésére világos célkitűzésekkel, cselekvési tervvel és felelősökkel,

az alábbiak szerint:

Alapvetés

A civil stratégiának az alábbi alapelveken kell nyugodnia:

  1. A kormány és az állami szervek a civil szektort mindenkor autonóm partnerként kezelik: elismerik annak közjó érdekében végzett tevékenységét, építenek szakmai tudására, valamint társadalmi tapasztalataira.
  2. A kormány és az állami szervek elismerik, hogy a civil szervezetek feladataik ellátásával hozzájárulnak az emberek jóllétéhez, a közösségek megerősödéséhez és az ország fejlődéséhez:
    1. hozzájárulnak a közfeladatok ellátásához, hiányzó szükségleteket tárnak fel és kezelnek, szerződéses alapon részt vesznek a közszolgáltatások biztosításában;
    2. civil kontrollt gyakorolnak a közhatalom szervei felett, részt vesznek a közpolitikai irányvonalak kialakításában, képviselik az állampolgárok számára fontos ügyeket;
    3. szervezik az állampolgárok közösségi–közéleti tevékenységét.
  3. A kormányzat és az állami szervek tiszteletben tartják a civil szektor függetlenségét.

Ahhoz, hogy a civil szervezetek a fenti funkciókat minél teljesebben betölthessék, a Civilizáció koalíció 17 pontban, 4 téma köré rendezve foglalta össze, mely lépéseket kell egy leendő kormánynak megtennie az ösztönző környezet létrehozása és fenntartása érdekében.

 

Szabad civil szféra program

a jogszabályi környezet tisztázása és az önszerveződés ösztönzése

1) A meglévő jogszabályok áttekintése

A független civil szektor szerepének elismerése érdekében a leendő kormány vállalja egy közös munkabizottság felállítását, melynek feladata a civil szektor jogi és működési környezetének javítása, a meglévő jogszabályok áttekintése, és egy új, támogató jogi környezet elveinek és szabályozási irányainak a lefektetése.

2) A támogató jogi környezet fejlesztése

A leendő kormány kötelezettséget vállal arra, hogy a civil szektor működését a nemzetközi jogi szerződéseknek és európai sztenderdeknek megfelelően szabályozza, valamint kötelezettséget vállal arra, hogy hatályon kívül helyezi az ezzel ellentétes jogszabályokat, és a jövőben is tartózkodik bármilyen korlátozó rendelkezés megalkotásától.

3) Adminisztratív terhek csökkentése

A leendő kormány a fentiek szellemében civil szakértőkkel együttműködve felülvizsgálja a nonprofit törvényt (2011. évi CLXXV.) és a kapcsolódó jogszabályokat, elsősorban az egyesülési szabadság maradéktalan érvényesülése érdekében, és különösen az adminisztratív terhek csökkentésének céljával.

4) Adományosztó alapítványok létrejöttének ösztönzése

A leendő kormány célzott jogszabállyal ösztönzi adományosztó, civil szervezeteket támogató alapítványok létrehozását, így bevonva a magánvagyonokat a társadalmi problémák megoldásába, közügyeink előmozdításába.

 

Transzparens támogatás program

az átlátható finanszírozás biztosítása

5) Szektorsemlegesség biztosítása

A leendő kormány mind az állami támogatások, mind a közszolgáltatási szerződések és megbízások odaítélése során maradéktalanul érvényesíti a nyílt verseny és a szektorsemlegesség elvét, azaz biztosítja a civil szervezetek részvételi lehetőségét az állami finanszírozás bármely formája esetében, és nem részesíti előnyben az egyházi, üzleti, állami vagy önkormányzati szereplőket.

6) Elszámoltathatóság és a civil kontroll biztosítása

A leendő kormány a civileknek nyújtott állami támogatások elosztása során maradéktalanul betartja az átláthatóság és az elszámoltathatóság követelményeit, és biztosítja a civil kontrollt. Visszaállítja a Nemzeti Együttműködési Alap és más hasonló finanszírozási programok döntéshozó testületeiben a választott civil képviselők többségi részvételét, ügyelve a megfelelő összeférhetetlenségi szempontok betartására.

7) Kiszámítható állami támogatás

A leendő kormány biztosítja mind a szolgáltatást nyújtó, mind az érdekérvényesítéssel foglalkozó civil szervezetek működésének és projektjeinek hosszútávú és kiszámítható állami támogatását.

8) Az uniós támogatások civil monitoringja

A leendő kormány folyamatosan biztosítja az európai uniós támogatások Monitoring Bizottságaiban az érdemi civil részvétel lehetőségét az adott szektort érdemben reprezentáló tagok behívásával és költségtérítés biztosításával.

 

Társadalmi nyilvánosság program

a társadalmi egyeztetés és párbeszéd újjáépítése

9) Érdemi részvétel biztosítása

A leendő kormány maradéktalanul betartja a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény (2010. évi CXXXI.) előírásait, valamint úgy módosítja azt, hogy a társadalmi egyeztetés elmaradása, a vitában felmerülő javaslatok érdemi indoklás nélküli elutasítása tényleges jogkövetkezményekkel járjon, és a társadalmi egyeztetésre vonatkozó szabályok megszegésével elfogadott jogszabályok ne válhassanak a jogrendszer részeivé.

10) Követhető egyeztetési folyamatok

A leendő kormány és szervei a fontosabb stratégiák, szakpolitikák, tervek megalkotása előtt nyilvánosan elérhető egyeztetési tervet készítenek. Ebben részletezik a civil részvétel módját és lehetőségeit, valamint a folyamat ütemezését és mérföldköveit is, beleértve a beérkező véleményekre adott visszajelzést is. Ezt a tervet minden esetben végrehajtják, valamint az egyeztetés folyamatát, annak eredményeit is értékelik. A leendő kormány az egyeztetési folyamatok alakítása során figyelemmel van az EU Tanácsának következtetéseire  (7388/23) és az EU Civil Stratégiájának (COM(2025) 790) alapelveire: a nyitottság, átláthatóság, folyamatosság, rendszeresség és inkluzivitás követelményére.

11) Konzultációs testületek működtetése

A leendő kormány jogszabályban biztosítja a közintézményekben az érintettek szervezeteinek és a munkahelyi dolgozói képviseleteknek a bevonását a helyi döntésekbe. Erre országos szinten konzultációs testületeket hoz létre és tart fenn, biztosítva a tagok kiválasztásának és a testületek működésének az átláthatóságát.

12) A közérdekű adatok nyilvánossága

A leendő kormány teljeskörűen felülvizsgálja a közérdekű adatok kiadásának, illetve nyilvánosságra hozásának gyakorlatát, szükség szerint módosítva az információszabadságról szóló törvényt és az állami szervek eljárásrendjeit, szem előtt tartva, hogy nem a megtagadás, hanem az adatkiadás az alapértelmezett gyakorlat.

13) Nyílt kormányzás vállalása

A leendő kormány ismét kezdeményezi Magyarország csatlakozását az Open Government Partnership kezdeményezéshez, és felvétele után maradéktalanul végrehajtja annak elvárásait és a részvételből fakadó kötelezettségeket.

 

Szolidáris társadalom program

az egyéni felelősségvállalás és a civil ügyek támogatásának ösztönzése

14) A magánadományozás ösztönzése

A leendő kormány megvizsgálja és átalakítja az egyéni adakozókedvet ösztönző eszközöket, beleértve a civil szervezeteknek adott adomány utáni jövedelemadó-kedvezmény újbóli bevezetését, illetve a személyi jövedelemadó 1% rendszerének lehetséges kiterjesztését.

15) A vállalati adományozás ösztönzése

A leendő kormány teljeskörűen felülvizsgálja és átalakítja a társasági adókedvezmények rendszerét, jelentősen megnövelve a civileknek nyújtott adomány után érvényesíthető kedvezmény mértékét.

16) Kiegyensúlyozott tájékoztatás

A leendő kormány médiapolitikájában biztosítja a civil szervezetekről szóló tájékoztatás kiegyensúlyozottságát és az általuk képviselt társadalmi ügyek kellő figyelemben való részesítését a közmédia csatornái részéről. A leendő kormány továbbá a társadalmi célú reklámok terén átlátható, a civilek számára elérhető kedvezményrendszert alakít ki a közmédiában, és a kereskedelmi médiumokban is ösztönzi hasonlók megjelenését.

17) Aktív állampolgárság

A leendő kormány a rendelkezésére álló kommunikációs és egyéb eszközökkel támogatja a polgárok közvetlen közéleti részvételét is.

 

E-mail: civilizacio.kommunikacio@gmail.com

Honlap: http://civilizacio.net/

A Civilizáció koalíció azért jött létre, hogy minél több civil szervezet egymást segítve dolgozhasson egy élhető Magyarországért, ahol a természet megóvása, az elesettek védelme és közösségeink ápolása közös ügyünk.