Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Az MTI-nek szerdán eljuttatott közleményben felidézték, az utóbbi időben számos európai tagállam parlamentje, illetve kormányzati vezetője jelentette ki, hogy jelenlegi formájában nem támogatja az egyezményt, ezért az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker szeretné elérni, hogy az Európai Unió kormányfői erősítsék meg a Bizottságnak adott felhatalmazásukat. A téma várhatóan napirendre kerül a kormányfők június 28-i találkozóján.

A civilek szerint a transzatlanti szabadkereskedelmi tárgyalások megkezdése óta kiszivárgott tárgyalási anyagokból, valamint az amerikai fél és egyes multinacionális cégek nyilatkozataiból világossá vált, hogy a készülő TTIP-egyezmény a jelenlegi formájában alááshatja a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság és a munkajogok területén eddig elért eredményeket.

A Greenpeace Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet által kezdeményezett nyílt levelet egyebek mellett a Professzorok Batthyány Köre, a Magyarországért Egyesület és az Egyesült Villamosenergia-Ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége írta alá.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményük szerint a civil szervezetek kérésüket az Országgyűlés által elfogadott határozattal támasztják alá, amelynek értelmében a kormány nem támogathat olyan szabadkereskedelmi megállapodást, amely veszélyezteti a környezet- és egészségvédelem, az élelmiszerbiztonság, valamint az emberi jogi, illetve munkajogi garanciák jelenlegi szintjét, továbbá antidemokratikus vitarendezési eljárást tartalmaz.

Nyílt levelükben a szervezetek azt is kérték a kormánytól, hogy képviselje azt az álláspontot, amely szerint a TTIP, valamint az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) addig nem léphet hatályba, amíg az unió valamennyi tagállama nem ratifikálja ezeket az egyezményeket. Továbbá, hogy a kormány forduljon az Európai Bírósághoz, hogy a TTIP-ben és CETA-ban foglalt befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), illetve a helyette javasolt Befektetési Bírósági Rendszer (ICS) összhangban van-e az európai uniós joggal.

MTI
 
forrás: gondola.hu