Kutatási jelentés - 2025

"A Civilizáció és a Political Capital negyedik alkalommal vizsgálta a civil szervezetekkel kapcsolatos társadalmi vélekedést. A reprezentatív közvélemény-kutatás során többek között a civil szervezetektől elvárt szerepekkel, a civilek és az emberek kapcsolatával, a kölcsönös támogatás tapasztalataival, lehetőségeivel kapcsolatos attitűdöket vizsgáltuk. Mik a részvétel, a segítés, a támogatás módjai, gyakorisága, hátráltató tényezői? A friss felmérés kérdéseinek egy része szerepelt a megelőző kutatásokban is, de a korábbi tapasztalatok alapján újak is bekerültek, illetve volt, amit kihagytunk vagy módosítottunk. Új témaként került be a civil szervezetek munkájának megítélése fontosság és eredményesség szerint, valamint a kormány és a civil szervezetek viszonyáról alkotott képre is rákérdeztünk. Az SZJA 1%-os felajánlása kapcsán pedig új szempontokkal egészítettük ki a kérdéseket, hogy részletesebb képet kapjunk erről a civil szervezetek számára létfontosságú témáról.

A felmérést a Závecz Research készítette 2025. november 23-31. között úgynevezett hibrid adatfelvételi módszerrel, telefonos és online kérdezés alkalmazásával.

Folytatódott a civil szervezetek ismertségének mérsékelt növekedése. A megkérdezettek 52 százaléka sikeresen meg tudott nevezni legalább egy civil szervezetet. Emelkedett a spontán említett szervezetek száma is. 
A rászoruló társadalmi csoportok megsegítése a civilek legfontosabb feladata. A 1-10-es skálán a megkérdezettek 49%-a értékelte ezt 10-es fontosságúra, további 38% pedig a 7-9 válaszlehetőség valamelyikét jelölte be. A nem (feltétlen) rászoruló, de másokat támogató embereket segítő aktivitások kerültek a második helyre, a közérdekű ügyekben történő aláírásgyűjtés, petíciókezdeményezés pedig a harmadikra. A korábbi felmérésekhez képest az első két helyezett tekintetében nem történt változás (a harmadikéban igen), emelkedett viszont a fontossági szint, ami a civilek hangsúlyosabb szerepére való igényt jelzi.
A civil szféra munkáját általánosságban a megkérdezettek bő háromnegyede fontosnak tartja. Az eredményesség percepciója már változatosabb képet mutat, a megkérdezettek fele értékeli azt valamilyen szinten eredményesnek.
A felmérés résztvevőinek 17 százaléka számolt be olyan civil segítségnyújtásról, amit személyesen ő vagy rokona, ismerőse kapott. Nem ismétlődött meg a 2023-as felmérésünk kiugróan magas eredménye (44%), a mostani adat a 2021-es kutatás mintázatát követi. Ugyanakkor a civilektől kapott segítség említésének visszaesése nem járt együtt a civileknek nyújtott támogatási kedv csökkenésével. A szervezeteket valamilyen formában segítők aránya megegyezik a két évvel ezelőtt mért értékkel.
Az 1 százalékos jövedelemadó-felajánlók 40 százaléka mindig ugyanazt a civil szervezetet támogatja. Ugyanennyien vannak, akik időnként változtatnak, rendszeresen pedig csupán 13 százalék váltogatja a támogatott szervezeteket. A felajánlás elmaradása mögött nem rajzolódott ki többségi akadályozó tényező. Azok között, akik rendelkezhettek volna jövedelemadójuk 1 százalékával, de nem tették, 30 százalék egyszerűen elfelejtette a felajánlást, 22 százalék nem maga készíti a bevallását, további 21 százalék pedig nem ismer megfelelő civil szervezetet. Az is kiderült, hogy a rendelkezési hajlandóság nem függ attól, hogy az adózóknak van-e Ügyfélkapu vagy DÁP regisztrációjuk. 
A megkérdezettek 52%-a szerint a kormány ellenséges a civilekkel, míg csupán 19% látja barátságosnak a viszonyt. A tiszások háromnegyede ellenségesnek értékeli a kormány hozzáállását, míg a kormánypárti szavazóknak csak 31 százaléka vélekedik hasonlóan. A hozzáállást ellenségesnek érzékelők nagy többsége a kormányt okolja: 53 százalék szerint döntően, további 30 százalék szerint pedig nagyobb részt miatta mérgesedett el a viszony. A hozzáállást ellenségesnek látó fideszeseknek is a 36 százaléka elsősorban az Orbán-kormányt tartja ezért felelősnek. A TISZA szavazói lényegében kivétel nélkül így vélekedtek. A pártszimpátia nem csak ebben a kérdésben jelentett törésvonalat a vélemények között. A kormánypárti szavazók a tiszásokhoz képest kevésbé támogatják, hogy a civil szervezetek megnyilvánuljanak közéleti kérdésekben, vagy felhívják a figyelmet az állami szervek, a kormány hiányosságaira, és általánosságban is kevésbé tartják fontosnak a civilek által végzett munkát. Ez ugyanakkor elsősorban ideológiai szinten jelenik meg, a felmérésünkben a civil szervezeteknek nyújtott támogatást illetően nem tapasztaltunk eltérést a két pártpreferenciacsoport között. "

 

A korábbi felmérések kutatási jelentései itt elérhetők: 2023, 2021, 2019.

A teljes jelentést a Political Capital oldalán ITT olvashatod