Az Átlátszó, a K-Monitor, a Political Capital (PC) és a Transparency International Magyarország a kampányfinanszírozásról és az önkormányzatok átláthatóságáról rendezett konferenciát szerdán Budapesten. A tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón jelentette be László Róbert, a PC választási szakértője, hogy a négy szervezet nyílt levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, kérve: változtassanak a jogszabályokon annak érekében, hogy a 2018-as parlamenti választási kampány "már ne a kamupártokról és a közpénzkorrupcióról szóljon".
Jelezte: azt szeretnék elérni, hogy a pártoknak ugyanolyan szigorúan kelljen elszámolniuk a nekik juttatott közpénzekkel, mint az egyéni képviselőjelölteknek a kincstártól kapott támogatással. Indokoltnak tartanák, hogy ne készpénzben, hanem kincstári kártyán kapják meg az állami támogatást a pártok, és a pártok az egyéni jelöltekhez hasonlóan legyenek kötelesek visszafizetni a támogatást, ha nem szerzik meg a szavazatok legalább két százalékát. Szükséges lenne szerintük az egyéni jelöltek és pártok elszámolását közzétenni az interneten.
László Róbert azt mondta, azzal nincs elvi probléma, hogy a kampányköltéseket a központi költségvetés támogatja, a gond az, hogy a pártok azokkal nem számolnak el tisztességesen, és nagy valószínűséggel nem arra fordítják, ami az eredeti cél volt, hanem "hazaviszik".
Hozzátette, hogy súlyos probléma a "kamupártok" megjelenése: a tavalyi országgyűlési választáson 14 minipárt állított országos listát, közülük 12 még annyi szavazatot sem kapott, ahány ajánlást korábban a listaállításhoz összegyűjtöttek. Ugyanakkor a központi költségvetésből a listaállítás jogán 3,4 milliárd forint támogatást kaptak, amellyel nem kellett elszámolniuk.
A szakértő jelezte, hogy ezek a kispártok az európai parlamenti és önkormányzati választáson nem jelentek meg, hat közülük egyetlen jelöltet sem állított, a többiek is csak 874-et.
Kijelentette: nyilvánvaló, hogy az országgyűlési választáson bevezetett könnyített jelöltállítás és a kampányfinanszírozási rendszer olyan rendszerré állt össze, amely nem a demokrácia virágzását, hanem a politikai opportunisták haszonszerzését segíti elő.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi vezetője előadásában arról beszélt, hogy a törvényi szabályok nem garantálják az átlátható kampányfinanszírozást, nem gátolják a civilek kampányát, hanem inkább közpénzszivattyú formájában bátorítják a bizniszpártokat arra, hogy csapolják meg az államot.
Utalt arra: a civil kampánymonitor számításai szerint hiába volt körülbelül egymilliárd forintos kampányköltési limit tavaly, számításaik szerint az LMP-t leszámítva a parlamentbe jutott pártok és pártszövetségek mind túllépték azt, a Fidesz és a KDNP csaknem négyszer többet költött a megengedettnél, és a túlköltési arányok az időközi választásokon is ismétlődtek.
Közölte, a rendszer nagy hibája, hogy a "kamupártok" készpénzben, ellenőrizetlenül kapnak az országos listaállítás jogán pénzt, számításaik szerint 3,8 milliárd támogatást kaptak a bizniszpártok tavaly, de csak 320 millió forintot fordítottak a választók meggyőzésére.
A TI jogi igazgatója jelezte: a nemzeti korrupcióellenes program tervezetében még megjelent az igény a párt- és kampányfinanszírozás átalakítására, az elfogadott program azonban már nem azonosítja a párt- és kampányfinanszírozást korrupciós kockázati területként.
forrás: inforadio.hu