Hírek
Hír
Civiltörvény: kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen
2017. július 14.


189


Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt – írja az MTI.

Christian Wigand szóvivő a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a civil szervezetekre vonatkozó, nemrég elfogadott jogszabály ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak.

Az EB értékelése szerint a jogszabály indokolatlan „beavatkozást” jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel.

Emellett a testület úgy véli, hogy a törvény „indokolatlanul és aránytalanul” korlátozza a tőke szabad mozgását, azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.

„A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében” – emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.

A bizottság azt is kifogásolja, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyenesúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók és kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően – ha szükséges – a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt áprilisban Magyarország ellen megindított jogsértési eljárást. Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti. A bizottság tudatta, hogy a magyar válaszlevél alapos elemzése után is fenntartja korábbi megállapításait, amelyek az eljárás megindításához vezettek.

A módosított törvény ellentétes az uniós joggal: kérdések merültek fel a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadsággal kapcsolatban – közölte a testület.

Magyarországnak mostantól egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, mely a bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU), különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

Brüsszel még április végén kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást a felsőoktatási törvény miatt, amelynek egyes szakaszai szerinte uniós jogba ütköznek.

Az eljárás megindulásakor, áprilisban a bizottság a szokásos két hónap helyett csak egyet adott a magyar kormánynak a válaszra. Május végére ez meg is született, a magyar kormány viszont úgy látta: Brüsszel egy pontot sem hozott fel, amely miatt a törvény módosításra szorulna.

A bizottság négy jogforrást is talált még, amelyekbe a lex CEU ütközhet. Idetartozik az alapszerződés, a szolgáltatások szabad nyújtásáról rendelkező irányelv, a WTO-egyezmények, valamint az alapvető jogok chartája.

forrás: mno.hu




Pályázat
A konstrukció alapvető célja a kevésbé fejlett régiókban élő fiatalok sikeres társadalmi integrációjának elősegítése képességeik kibontakoztatásával és közösségi aktivitásuk e ...
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című (GINOP-5.1.3-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Felhívás célja, hogy a természetjárás tág értelmezésével, a természetben megvalósuló, környezetbarát szabadidős tevékenységek integrált kapcsolatrendszerét hozza létre. ...
Pályázat
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az alacsony szén- dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatását. A cél elérését a Kormány civil szerve ...
Pályázat
A Testület tagjai „Etikus Adománygyűjtő Szervezet” logót használhatnak, mellyel erősíthetik meglévő és potenciális támogatóik bizalmát.
Címkék