Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Vállalati önkéntes programok immár 20 éve működnek Magyarországon, egyre több vállalat indít kisebb vagy nagyobb programot, de kutatások hiányában e terület pontos helyzetét és valós léptékét idáig nem ismerhettük. Az Önkéntes Központ Alapítvány (ÖKA) reprezentatív kutatása[1] témáját és a megkérdezett vállalatok számát tekintve is egyedülállónak tekinthető.

Annak ellenére, hogy a vállalati önkéntes programok minden érintett számára komoly előnyöket hozhatnak, az ÖKA által készített kutatásból kiderül, hogy a hazai vállalati szférában egyelőre kevesen és rendszertelenül végeznek önkéntes tevékenységet: az elmúlt 3 év során csupán minden ötödik vállalatnál volt példa az önkéntes tevékenység valamely formájára.

Pozitív hatással a belső hatékonyságra

Az önkéntes tevékenységek fő haszonélvezői a segítséget kapó civil szervezetek, intézmények és azok támogatotti köre. Mindemellett kézzelfoghatóan pozitív hatása van a programoknak a munkavállalói készségekre, kompetenciákra és nem utolsó sorban a vállalatok belső hatékonyságára. A vállalatvezetők elismerik, hogy ez a tevékenység hatással van a kompetenciákra is - elsősorban az együttműködésre és a problémamegoldó készségre hat pozitívan.

„A vállalati önkéntességnek nagy szerepe van a munka világában, és abban, hogy a cégek mind felelősebben működhessenek. Az a tapasztalatunk, hogy már az első jól sikerült önkéntes program is jelentős változást hozhat a cég életében, a pozitív közös élmények beégnek a közös tudatba, a viselkedéskultúrába” – mondta F. Tóth András, az ÖKA ügyvezetője.

Az önkéntes tevékenység elsősorban szellemi munka formájában jelenik meg, a legtöbb szegmensben a mentorálás a legjellemzőbb. Kisebb arányban - a közepes cégek 8 százalékánál, nagyvállalatok esetén minden hatodiknál - végeznek a vállalatok fizikai munkán alapuló önkéntességet.

A vállalatok részéről jellemzően a HR-vezető és/vagy az ügyvezető, esetleg a marketingvezető vesz részt az önkéntes tevékenységekkel kapcsolatos döntésekben. Az önkéntes tevékenység a vállalatok többségénél nem programszerűen zajlik, hanem alkalmi jellegű: a válaszok alapján a mentorálás és a pro bono tanácsadás rendszeresebben integrálódott a vállalatok életébe.

Óriási a potenciál

A kutatás megállapítja, hogy minden harmadik cég, ahol eddig nem volt önkéntes tevékenység, mutat érdeklődést egy esetleges jövőbeni programra.

A passzív cégek nagy része sem teljesen elzárkózó: főképp idő-, kapacitás- és forráshiányra hivatkoznak, illetve arra, hogy a lehetséges támogatottak részéről nem kapnak megkereséseket. Ez szintén alátámasztja, hogy a vállalati önkéntes és pro bono programok megszületéséért minden irányból érdemes tenni és hogy további nagy kihasználatlan potenciálja van e területnek Magyarországon.

Érdekes megállapítása ugyanakkor a kutatásnak, hogy azon cégek, amelyek nem valósítanak meg önkéntes programokat, úgy gondolják, ezek a programok leginkább a külső kommunikáció szempontjából hasznosak. Ez jól mutatja, hogy a kívül maradók nem értik és nem érzik még e programok működésének és hatásának a lényegét.

A kutatás az alábbi linken érhető el: http://www.onkentes.hu/cikkek/kutatasi-eredmenyek

[1] Az Önkéntes Központ Alapítvány megbízásából készült kutatás – amelyet a Free Association Kft. pro bono végzett, a szükséges anyagi forrást pedig a Mastercard Magyarország biztosította – a hazai kis- közép- és nagyvállalatok vállalati önkéntességgel kapcsolatos eddigi tapasztalatait, ismereteit, gyakorlatát és céljait tárja fel. A reprezentatív kutatásban 400 kis-közepes és nagyvállalatot kérdeztek meg.