A NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ) Alapítvány által készített gyorselemzésben az alábbiakban tendenciákat, valamint megye és kategóriák szerinti bontásokat mutatunk be:

  • az 1% felajánlók számának változását 2020 óta
  • a felajánlott 1% összegének alakulását 2020 óta
  • top 20 szervezet - új bekerülők, cserék, változások a rangsorban tavalyhoz képest
  • a legtöbb 1%-ot gyűjtő top 200 illetve top 100 szervezet, megyei és tematikus bontásban
  • médiaalapítványok 1% gyűjtése
  • idén először bemutatjuk az ASZÖT (Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete) listáját

A NIOK a teljes civil szektor és a felajánlók számára is készíti 1% elemzését évről évre. Mivel az 1% felajánlásokon sok civil szervezet működése múlik, a NIOK szeretné növelni az ezzel kapcsolatos állampolgári tudatosságot. 

2026-ban a felajánlások összege 5,6%-kal nőtt 2025-höz képest, így a tavalyinál 1 129 428 580 Ft-tal több, összesen 21 402 688 919 forint jut el a civil szervezetekhez  —  derül ki  a NIOK (Nonprofit Információs és Oktató Központ)  Alapítvány által készített gyorselemzésből. 

A kedvezményezett civil szervezetek száma: 31299, ez 478-cal több a tavalyinál viszont a felajánlók száma 1,5%-al 1.802.000-re csökkent.

Az egy civil szervezetre eső felajánlás átlagösszege évek óta növekszik, ez idén 683 814 Ft, ami 26 039 Ft-tal több a tavalyinál.

Tendenciák 2020 óta

Az előző évben 3,5 %-kal emelkedett a felajánlók száma, idén viszont  1,5 %- kal csökkent,  így 2020 óta ez már a 3. év, amikor a felajánlói szám csökkenést mutat. 

Elmondható, hogy a 30 év alatti kétgyermekes valamint a háromgyerekes édesanyák SZJA-mentességének hatása  már begyűrűzött, tettenérhető a felajánlott összegek csökkenésében. 2027-ben, amint életbe lépnek a további, édesanyákat érintő adókedvezmények, újabb igen jelentős csökkenés várható az 1% felajánlások terén.

A tavalyhoz képest csaknem változatlan felajánlói szám alapján kijelenthetjük: nem növelhető a felajánlói szám évek óta, hiába tesznek erőfeszítést a szervezetek, ugyanazt az 1% felajánlói tortát osztják szét az 1%-ot gyűjtő szervezetek egymás között. Ezért is érdekes a médiához kötődő alapítványok, fogadó szervezetek megjelenése, akik ebből, a már nem igazán növelhető tortából pár év alatt jelentős szeletet tudtak kihasítani.

Top 20 szervezet 2026-ban

Az első húsz gyűjtő között láthatóan többségben vannak az egészségügy és állatvédelem területén tevékenykedő szervezetek.

Mi a helyzet az első 200 illetve az első 100 helyen?

 Az alábbiakban a top 200 gyűjtő kategóriák szerinti bontását is bemutatjuk.

Ha a főbb kategóriákat, civil szervezeti profilokat nézzük, látható, hogy akárcsak az első 20 hely esetében, úgy a 200 legnagyobb gyűjtőnél is az egészségügy, állatvédelem és média vezetnek, a sort a sport zárja.

A megyei bontásban jól látható, hogy a felajánlásokat begyűjtő szervezetek bizonyos megyékre és Budapestre koncentrálódnak elsősorban.

Médiaalapítványok 1% gyűjtése

Tovább folytatódik az elmúlt évek tendenciája: tavaly az első két helyet a Telex (Telex a Szabad Sajtóért Közhasznú Alapítvány) illetve a Partizán (Partizán Rendszerkritikus Tartalomelőállításért Alapítvány) szerezte meg - ők idén gyakorlatilag helyet cserélve vezetik az 1% gyűjtők listáját. Idén a Független Újságírók Alapítványa (Független Médiaközpont, Direkt36) és az idén először 1%-ot gyűjtő Alapítvány a Tájékozott és Szabad Nyilvánosságért (444) top 20 gyűjtő közé kerülése jelzi, hogy továbbra is nagyon sok felajánlót szólítanak meg a médiaplatformok.

 

Jól látszik, hogy a médiához kötődő szervezetek térnyerése évről évre nő. A civil szervezetek nem tudnak velük versenyezni, hiszen az elérésben hatalmas versenyelőnnyel indul a média, amelynek alapműködéséből fakadóan hatalmas piaci lefedettsége van, hatékonyan, és tulajdonképpen ingyen ér el hatalmas tömegeket az 1%-hoz kapcsolódó kampányával. Ezzel a “piaci környezet” némileg kiegyensúlyazatlanná vált az elmúlt években.

Átláthatóak-e az 1%-ot gyűjtők?

Évek óta visszatérő, negatív tapasztalat, hogy ugyan a mintegy 30.000 1%-ot fogadó szervezet túlnyomó többsége hatékony és tisztességes közérdekű tevékenységet végez, pár tucat azonban visszaél az emberek jóhiszeműségével. Súlyos hiba, hogy a jelenlegi szabályozás nem szűri ki a csalókat, vagy csalásgyanús szervezeteket. Sőt, az egyszer már kitiltott szervezetek is visszakerülhetnek a NAV listára pár év után, és egy agresszív kampánnyal akár a legjobb gyűjtők közé juthatnak (sajnos idén is van erre példa). Az adófizető felajánlók csak alapos utánajárás után tudnak ezekre a tisztességtelen dolgokra fényt deríteni.

A NIOK Alapítvány és egy tucat szervezet kezdeményezésére létrejött Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete (ASZÖT) épp ezen szeretne segíteni: az etikus adománygyűjtésre, és átlátható működésre hívja fel az adományozók, és a civil szervezetek figyelmét. A tagjai magukra nézve kötelezőnek fogadják el az adománygyűjtésre vonatkozó Etikai Kódexet, melynek fő sarokpontjai a hitelesség, törvényesség, átláthatóság és nyilvánosság.

Az elemzést a NIOK Alapítvány készítette, a forrás megjelölésével és az eredeti cikkre mutató linkkel átvehető.