Bár az Országgyűlés elfogadta az egységesítést célzó 2025. évi LIX. törvényt (a jogi személyek nyilvántartásáról), a kormány 2026 nyarán kiadott törvényalkotási programja alapján újabb halasztás lépett életbe. Az indokolás szerint az informatikai háttér és a kapcsolódó jogszabályi feladatok még nem állnak készen a teljes átállásra. 1, 
 
 Hol kell most intézni a civil ügyeket?
Mivel az új egységes közigazgatási hatósági és bírósági rendszer még nem élesedett, a civil szervezetek (alapítványok, egyesületek) nyilvántartása és változásbejegyzése továbbra is teljes egészében a székhely szerint illetékes törvényszékek hatáskörébe tartozik.  3
  • A bejegyzési és módosítási kérelmeket továbbra is a Törvényszékekhez kell benyújtani, nem a cégbíróságokhoz.
  • Az éves pénzügyi beszámolókat szintén az Országos Bírósági Hivatalhoz (OBH) kell közzétételre megküldeni, immár kötelezően iFORM formátumban.
 
Mi lesz a reform lényege, ha egyszer elindul?
 
Amikor a törvény végül hatályba lép, a klasszikus cégnyilvántartás és a civil szervezetek nyilvántartása részben összeolvad. A nyilvántartást egy központi, elektronikus közigazgatási hatóság vezeti majd, a bíróságok (köztük a cégbírósági struktúra) pedig elsősorban a törvényességi felügyeletért és a speciális bírósági eljárásokért felelnek majd