A civil szervezetek külföldi támogatását érintő magyar jogszabály a tőke szabad mozgása korlátozásának minősül, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezését is sérti, ezért nem egyeztethető össze az uniós joggal – ismertette az európai uniós bíróság elé került ügyek előzetes megvizsgálásával megbízott főtanácsnok indítványát a luxembourgi székhelyű uniós bíróság kedden.
Az ügy előzménye, hogy Magyarország 2017-ben a külföldi szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt fogadott el, amelynek nyomán az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az uniós bírságon.
Campos Sánchez-Bordona spanyol főtanácsnok indítványában úgy vélekedett, hogy az említett feltételek a tőke szabad mozgása korlátozásának minősülnek, az adatok megkövetelt közzététele pedig beavatkozásnak minősül a magánélet és a személyes adatok védelmére vonatkozó, valamint az egyesülési szabadsághoz való jogba, amelyeket az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosít.
A főtanácsnoki indítvány nem köti a bíróságot, a testület csak most kezdi meg az ügy tárgyalását.
A civiltörvényt 2017 júniusában fogadta el az Országgyűlés, melynek értelmében a civil szervezetek kötelesek bejelenteni, ha külföldi támogatásaik összege egy évben elérte a 7,2 millió forintot, és ebben az esetben külföldről támogatott szervezetként kell feltüntetniük magukat a kiadványaikon -írja a HVG. A kormány azzal érvelt, hogy a transzparenciát erősíti, a Velencei Bizottság azonban már elfogadása előtt is bírálta a törvény szövegét.
Az Európai Bizottság azonnal kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a civil társadalom jogait sértő törvény miatt. Az eljárás fontos szakaszába lépett most, hogy az Európai Unió Bíróságának Főtanácsnoka az ítélethez szükséges előzetes véleményt adott ki. Az Index hozzáteszi, a dokumentum kimondja, hogy
- a civiltörvény korlátozza a tőke szabad áramlását az EU-n belül,
- a megbélyegző hatása miatt elrettenthet az adományozástól,
- sérti az egyesüléshez való szabadságot, mert a civil szervezetek anyagi ellehetetlenüléséhez vezet,
- sérti a személyes adatok és a magánélet védelméhez való jogot, mivel egyértelmű kötődést tár fel az adományozó és a szervezet között, ami „hozzájárulhat az adományozó ideológiai profiljának meghatározásához”,
- sérti az EU Alapjogi Chartáját,
- megcáfolja a kormány közrend védelmére és a terrorizmus elleni harcra hivatkozó kifogásait, mivel a szabályozás minden szervezetre vonatkozik már előzetesen is, nemcsak azokra, ahol felmerül a bűncselekmény gyanúja.
A főtanácsnok véleménye nem kötelező az Európai Unió Bírósága számára, de az esetek döntő többségében a bírák az előzetes iránymutatás alapján döntenek.
forrás: propeller.hu