Az ERKE gondolatai a civil szervezetek támogatásának költségvetési hátteréről

A civil támogatások növelésének indokai és keretei

A Kormány arra tesz vállalást a „Működő És Emberséges Magyarország Alapjai” programjában, hogy 2027-től jelentősen emeli a civil szervezetek támogatására fordítható források összegét. A civil szervezetek éves bevétele és azon belül az állami támogatások összege évek óta növekszik. Még nem ismerjük a vállaláson belül a „jelentős” kifejezés számszerű értékét. A COVID-19 járványt követő időszak adatai alapján az állami támogatások 3-4 %-os bővülése számít átlagosnak.

A klasszikus civil szervezeteknek nyújtott állami támogatás összegének alakulása nominálisan és reálértéken 2010-2024. között.

Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján

A statisztikai adatok szerint a civil szervezetek összes bevételének 40%-a, mintegy 552,5 milliárd Ft származik az állami támogatásból. Az államtól származó támogatásoknak azonban csak egyötöde (113,8 milliárd Ft) érkezik pályázati úton az egyesületekhez, alapítványokhoz. A pályázati rendszerek felülvizsgálata, átalakítása fontos, de korántsem az egyetlen tényező, amely meghatározza a civil szektor és az állam finanszírozási kapcsolatát. Akadnak nem kevésbé fontos területek: a közfeladatok ellátásának támogatása, az SZJA 1% felajánlásokból és a TAO támogatásából származó bevételek alakulása, a civil szolgáltatások fejlesztése, a szolgáltatási monopóliumok megszüntetése és a civil szolgáltatások/termékek állami szereplők irányában történő értékesítése, EU források elérése stb.

Civil források a központi költségvetésben

Az állam által nyújtott pályázati bevételeknek mindössze 8%-a származik önkormányzati forrásokból. Az államtól származó pályázati bevételek 92%-a központi költségvetésből érkezik a civil szervezetekhez. A központi költségvetésben a bevételek és kiadások öt kategóriában jelennek meg jelennek meg. Ennek megfelelően a civil szervezeteknek nyújtott állami támogatások is: 1. a fejezeti kezelésű előirányzatokból, 2. központi kezelésű előirányzatokból, 3. elkülönített állami pénzalapokból. 4. a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak előirányzataiból, 5. az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek előirányzataiból származhatnak. A Kormányprogram civil szervezeteket érintő fejezetében a Nemzeti Együttműködési Alappal (NEA) kapcsolatos vállalások kapnak kiemelt figyelmet. A NEA jövőjét érintő kormányzati kommunikációban pedig gyakran merül fel a Városi Civil Alap (VCA) és a Falusi Civil Alap (FCA) sorsa is. Mindhárom támogatási forma költségvetési fedezetét fejezeti kezelésű előirányzatok adják, Ezért a jelen áttekintésünkben főleg ezekkel foglalkozunk. De érintőlegesen – a NEA jelenlegi működési modelljének elvi alternatívájaként – az elkülönített állami pénzalapokról is szót ejtünk.  

A Nemzeti Együttműködési Alap helye az államháztartás rendszerében

A költségvetés többféle szempont szerint tagolódik. A költségvetés fejezetekből áll. Gyakorlatilag minden minisztérium, országos hatáskörű állami szerv (pl. az Országgyűlés, Alkotmánybíróság, Bíróságok, Állami Számvevőszék) az elkülönített állami pénzalapok stb. külön fejezetként jelenik meg a központi költségvetésben. Minden költségvetési fejezet tovább tagolódik címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra és jogcímekre. Lényegében ez a hierarchikus rendszer mutatja meg, hogy mely intézményekhez, faladatokhoz kapcsolódnak a fejezetben szereplő bevételek és kiadások. Végül, de nem utolsósorban a költségvetés – a közgazdasági jellegük szerint – különbséget tesz a működési és a felhalmozási jellegű tételek között is. A felhalmozási jellegű kiadásokat (is) tartalmazó költségvetési sorok terhére lehet beruházásokat, tartós vagyonváltozást eredményező beszerzéseket, fejlesztéseket finanszírozni.

A kifejezetten a civil szervezetek működését és tevékenységét támogató Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) fejezeti kezelésű előirányzat. A NEA bevételeit és kiadásait a civil ügyekért felelős minisztérium a saját ágazati, szakmai feladataihoz kapcsolóan felügyeli. A NEA célelőirányzat, azaz csak meghatározott célra lehet felhasználni. A NEA célját, bevételeit, kiadásait, a szervezetét a 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény és az 5/2012. KIM rendelet (NEA rendelet) szabályozza. A NEA bevételei között megjelennek államháztartáson kívüli források. Többek között a magán- és jogi személyek befizetései. E befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek. Szintén külső forrásból származó bevételként gyarapítja a NEA keretét jogutód nélkül megszűnt szervezetek vagyona is, ha a létesítő okirat nem tartalmaz ettől eltérő rendelkezést a megmaradt vagyon sorsára vonatkozóan. A NEA bevételét a külső forrásoktól függetlenül alapvetően költségvetés biztosítja. A NEA legfőbb bevétele a központi költségvetésről szóló törvényben az Alap támogatásaként meghatározott összeg. A NEA minden évben akkora költségvetési támogatásban részesül, amekkora összeget az adózók két évvel korábban az SZJA 1%-ukból nem ajánlottak fel közvetlenül valamely civil szervezetnek. A NEA kerete csak működési jellegű bevételekből és kiadásokból áll. Ez a magyarázata annak, hogy a NEA felhívásainak keretében nagyon-nagyon szűk keretek között lehet infrastruktúra fejlesztésre pályázni.   

A Városi Civil Alap költségvetési és szabályozási sajátosságai

A Városi Civil Alap (VCA) korábban egyáltalán nem volt önálló tétel a költségvetésben. Sőt a programot is csak 2021-ben az egy évvel korábban indult Falusi Civil Alap mintájára hozta létre a Miniszterelnökség az 5.000 főnél népesebb településeken bejegyzett szervezetek támogatására. A VCA fedezetét 2025-ig a Költségvetés Miniszterelnökség fejezetében szereplő „Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása” elnevezésű jogcímcsoport biztosította. A VCA csak 2026-ban lett önálló sor a költségvetésben. A VCA ugyanúgy fejezeti kezelésű és ugyanúgy célhoz kötött a felhasználása, mint a NEA-nak, de a hasonlóságok itt ki is merülnek.

A VCA létrehozását, működtetését nem írja elő törvény. A felhasználásának célját és módját az előirányzat felhasználásáért felelős miniszter állapítja meg. Az illetékes miniszter által kiadott rendelet[1], határozza meg, hogy a VCA keretéből (jelenleg) csak pályázati úton lehet támogatáshoz jutni. Külön jogszabály hiányában az Államháztartási törvény szerint minisztérium belső szabályzatában meghatározott személy vagy testület dönt a benyújtott pályázatokról. A hatályos törvények szerint leginkább a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter döntésein múlik a VCA megmaradása és szabályozása. E döntések meghozatalánál szerintünk két dolgot mindenképp érdemes figyelembe venni:

• A civil szervezetekkel történő együttműködés, illetve a civil szervezetek támogatása nem kötelező önkormányzati feladat. A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok ritkán tudnak érdemi pénzbeli támogatást nyújtani a civil szervezeknek. A VCA ezeket a helyi pályázatokat is pótolja.
• A VCA költségvetését részben felhalmozási célra lehet fordítani. A VCA keretéből ezért lehetséges ingatlan- és gépjárműbeszerzés, infrastruktúra fejlesztés támogatása. Nincs másik ilyen lehetőség a városi civil szervezetek számára.

A VCA-nak egyáltalán nincsenek a költségvetésen kívüli forrásból származó bevételei. A NEA bevételi lehetőségeit figyelembe véve szerintünk nem is lenne értelme ebbe az irányba mozdulni. A támogatási keret megemelésére azonban szükség lenne. Még akkor is, ha a pályázati kategóriák felülvizsgálatával is lehetne a pályázók igényeinek jobban megfelelő támogatási gyakorlatot kialakítani.  A civil szervezetek kétharmada az 5 000 fő feletti népességszámú településeken működik. Ez magyarázza, hogy 4,8 milliárd Ft összegű támogatási keret mellett a benyújtott pályázatoknak még az ötöde sem részesült támogatásban.

A Falusi Civil Alap költségvetési és szabályozási sajátosságai

A Falusi Civil Alap (FCA) pályázati felhívása 2020-ban jelent meg először. Az FCA forrása nem ugyanabban a költségvetési fejezetben van, mint a VCA, illetve a NEA. A Falusi Civil Alap (FCA) a Magyar Falu Program egyik eleme. A Magyar Falu Programmal kapcsolatos feladatokat – az Agrárminisztérium jogutódaként – a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium látja el. Az FCA-nak nincs önálló sora a költségvetésben. Az „MFP civil- és egyéb támogatások” jogcímcsoport felhalmozási jellegű kiadásaiból más célok is finanszírozhatók. Az FCA esetében sem írja elő jogszabály, hogy ennek a támogatási alprogramnak léteznie kell. A VCA-hoz hasonlóan az FCA felhasználásának módját is az illetékes miniszter által kiadott rendelet határozza meg[2]. Egyéb jogszabály hiányában a minisztérium szervezeti és működési szabályzata határozza meg, hogy mely testület, szervezeti egység, vagy személy hatáskörébe tartozik a támogatási döntés előkészítése, meghozatala.   

Az FCA nem kifejezetten civil szakpolitikai program. Legalább annyira vidékfejlesztési eszköz. Azokat a civil szervezeteket erősíti, amelyek a falvakban az önkormányzatok és a piaci szereplők által hiányosan biztosított kulturális, közbiztonsági, tűzvédelmi, sport, idősügyi, szociális, oktatási stb. szolgáltatásokat pótolják. Az FCA a legnépszerűbb civil szervezetek számára meghirdetett pályázat. A keretösszege többször is változott. E változások tapasztalatait figyelembe véve vélelmezhető, hogy a jelenlegi (5-5,1 milliárd Ft-os) támogatási kerettel a pályázásra jogosult szervezetek is elégedettek.

A „Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása” célelőirányzat

A költségvetésben a Miniszterelnökség fejezetben szerepel egy kevésbé ismert célelőirányzat, amelynek kedvezményezettjei egyesületek, alapítványok, közalapítványok, határon túli civil szervezetek, nonprofit, valamint közhasznú jogállású szervezetek lehetnek.  A „Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása” sor kerete az idei költségvetés szerint 26,6 milliárd Ft. A keret közel 90% működési, a maradék pedig felhalmozási jellegű kiadásokra fordítható.  A célelőirányzatból jogszabály vagy egyedi döntés alapján[3], pályázati úton, illetve pályázati rendszeren kívül kérelemre is nyújtható támogatás. Itt kell kiemelni, hogy a fejezeti kezelésű költségvetési előirányzatok felhasználása sem mindig a fejezet gazdájának döntésétől függ. Ennek az előirányzatnak a terhére a Kormány is vállalt és vállalhat kormányhatározatban rögzített kötelezettséget.

A NEA forrásbővítésének lehetséges irányai

A Kormányprogram a problémák között emeli ki, hogy a Nemzeti Együttműködési Alap éves kerete „teljes civil ökoszisztéma igényeihez mérten kevés”. A probléma felvetése miatt az feltételezhető, hogy a civil támogatások növelésére tett vállalás a NEA költségvetésének emelését is magában foglalja. Nem gondoljuk, hogy a NEA feladata lenne a teljes civil ökoszisztéma forrásigényének kielégítése. Az egyesülési jog érvényesülését szolgáló NEA keret nem alkalmas a közfeladatok ellátásának finanszírozására.  Sőt érdemes lenne okulni a múltból. A NEA 2012-ben úgy indult, hogy a központi költségvetés terhére csak ebből a keretből lehet a civil szervezetek működéséhez támogatást biztosítani. Azonban viszonylag gyorsan kiderült, hogy a NEA nem képes fedezni pl. a közfeladatok, közszolgáltatások ellátásában közreműködő civil szervezetek működési költségeit.

A NEA mindenkori éves keretének legjelentősebb része egy úgynevezett „költségvetési forrásautomatizmus” alapján áll rendelkezésre. A NEA-nak átadott összeget egy képlet alapján határozza meg a költségvetési törvény. E képlet szerint a NEA tárgyévre vonatkozó kerete megegyezik az adott költségvetési évet megelőző második évben a civil kedvezményezetteknek felajánlható teljes összeg, valamint a számukra ténylegesen kiutalt összeg különbségével. A NEA költségvetése az adózók számától, az adózott jövedelmek összegétől, valamint az szja 1%-os rendelkezésre vonatkozó hajlandóság alakulásától függ. Például a 2027. évi NEA keret összege pedig a 2025. évi mutatóktól függ. A felajánlók száma 2025-ben valamelyest nőtt. De nyilvános adatok hiányában nem tudjuk, hogy az adózók száma miként alakult. Az elmúlt években bővült az adókedvezményre/adómentességre jogosultak köre. Ez tükröződik abban, hogy már a 2026. évi költségvetés is kisebb SZJA bevétellel számol, mint az előző évi. A Kormány szándéka a jelenlegi ismereteink szerint az SZJA adókedvezmények megtartása, illetve kiterjesztése. Ez egyaránt eredményezheti a szervezeteknek közvetlenül felajánlott SZJA 1% összegének és a NEA keretének csökkenését. Ezt a szempontot is szerencsés lenne mérlegelni a NEA bevételeinek, illetve a civil támogatások rendezése kapcsán.

Lehet a NEA-ból elkülönített állami pénzalapot létrehozni?

A NEA bevételeinek bővítése kapcsán az egyik lehetőség a költségvetésen kívüli források nagyobb léptékű bevonása. Ennek kapcsán érdemes megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a NEA elkülönített állami pénzalapként működjön. Az elkülönített állami pénzalapok lényege, hogy államháztartáson kívüli forrásokat kapcsolnak be egyes állami feladatok finanszírozásába. Az elkülönített állami pénzalapokat törvénnyel lehet létrehozni, és   nem létesülhetnek és működhetnek „külső” forrásból biztosított bevételek nélkül. Az egyik ilyen elkülönített állami pénzalap a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), amelynek legfontosabb bevétele az ötöslottó játék után befizetett adó 90 százaléka. Szintén elkülönített pénzalap a Bethlen Gábor Alap (BGA), amelynek a külhoni magyarság szülőföldjén való boldogulását, nemzeti identitásának megőrzését és Magyarországgal való kapcsolatainak ápolását támogatja. Ennek külső forrása az egykori Corvinus Zrt. átruházott vagyona. Csak a tisztánlátás miatt jegyezzük meg, hogy NEA, VCA az FCA a Civil és nonprofit szervezeteket támogató célelőirányzatnak semmi köze a Bethlen Gábor Alaphoz.  Mindössze a támogatásokat kezelő, a támogatási döntéseket végrehajtó szerv azonos. Valamennyi a Miniszterelnökség felügyelete alá tartorzó támogatást Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. kezeli. Ez a jövőben akár változhat is.   

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a korábbi Munkaerőpiaci Alap) hazai forrásból származó bevételei között a munkavállalók által – a TB járulék részeként fizetett – munkaerőpiaci járulék adja a legjelentősebb tételt. Amint ismert 2012. után az állam átalakította foglalkoztatási programok és munkaerőpiaci szolgáltatások teljes rendszerét. A források centralizálása, valamint az állami szereplők kizárólagosságát biztosító szabályok miatt a civil és nonprofit munkaerőpiaci szolgáltatók mozgástere beszűkült. A civil szervezetek akkor tudnak visszatérni e terültre, ha a kezdeményezéseik, illetve a szolgálatásaik értékesítése által ismét megnyílnak előttünk a Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásai.

A NEA elkülönített pénzügyi alappá történő átalakítása akkor lenne indokolt, ha a civil szervezetek támogatásához olyan jelentős és kiszámítható külső bevételi forrást lehetne rendelni, amely hosszú távon is biztosítani tudná az alap működését. Sajnos jelenleg nincs olyan, a NEA-hoz rendelt, törvényben rögzített bevételi forrás, amely egy elkülönített állami pénzalap működését megalapozná, de elméletileg nem kizárt. A jogalkotó dönthet úgy, hogy valamely adónem meghatározott részét a civil szervezetek támogatására fordítja. Akár adókedvezményt is adhat azoknak az adózóknak, akik/amelyek több évre szóló támogatási kötelezettséget vállalnak a NEA irányában. Ez célszerű is lenne figyelembe véve, hogy módosultak a környezeti és társadalmi felelősségvállalással, polgárok részvételével, a jó kormányzás gyakorlásával kapcsolatos követelmények és elvárások. A társasági adóhoz, a helyi iparűzési adóhoz vagy más közteherhez (pl. a tervezett vagyonadóhoz) kapcsolódó megoldások is elképzelhetők lennének.

Lehet több külső forrást bevonni a jelenlegi modellben?

A NEA-nak – amint fent jeleztük – jelenleg is vannak külső bevételei, ezek azonban elenyésző mértékűek. Elképzelhető, hogy kampányok vagy más adományszervezési megoldások révén is növelhető lenne azon vállalkozások, szervezetek és természetes személyek száma, akik közérdekű kötelezettségvállalásként befizetést teljesítenek az Alap javára. Viszont célszerű lenne egyéb ösztönzőket is kialakítani. A fenntarthatósági (ESG) szempontok egyre nagyobb szerepet kapnak a vállalati működés értékelésében. Ezért érdemes lenne megvizsgálni, hogy a NEA javára teljesített befizetések miként jelenhetnének meg pozitív tényezőként pl. az állami tulajdonú és magán cégek ESG teljesítményének értékelésében, stratégiáiban.

Mekkora forrásra lenne szükség a NEA keret emeléséhez?

Ha reálisan vizsgáljuk a kérdést, a NEA keretének növelését elsősorban a költségvetésen belüli forrásátrendezéssel lehet biztosítani. Ehhez azonban először azt kell meghatározni, hogy milyen nagyságrendű bővülés tekinthető érdemi előrelépésnek. A keret nominális emelkedése önmagában nem feltétlenül jelent tényleges forrásbővülést. Az elmúlt időszakban előfordult olyan év, amikor a NEA kerete összegszerűen nőtt, de a magas infláció miatt a támogatások reálértéke csökkent.

A NEA 2026. évi, 16 milliárd Ft-os kerete a központi költségvetés összes kiadásának mindössze 0,037%-át teszi ki. Bár ez az összeg nominálisan meghaladja a NEA induláskori forrásait, elmarad a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) 2010. évi, megközelítőleg 0,05%-os költségvetési arányától. Ez az arány alkalmas kiindulópont lehet a NEA keretének meghatározásához. A 2026. évi költségvetésből kiindulva ez közel 6 milliárd Ft-tal több forrást jelentene a jelenleginél. A hiányzó összeget a hatályos szabályok alapján vagy költségvetési előirányzat átvételével vagy költségvetési támogatással lehetne előteremteni.  

Ugyanakkor a NEA forrásainak növelésére nem kizárólag egy újabb költségvetési támogatás beépítése kínálkozik lehetőségként. Megfontolható lenne az SZJA-rendelkezési rendszer átalakítása is. Ennek egyik lehetséges formája, hogy a civil kedvezményezettek javára felajánlható adóhányad 1%-ról 2%-ra emelkedjen. Ebben az esetben a NEA költségvetési támogatásának meghatározására szolgáló forrásautomatizmus is módosulhatna oly módon, hogy a NEA kerete a jövőben a fel nem ajánlott 2%-os adóhányad összegéhez igazodjon. Ez a megoldás a civil szervezetek közvetlen támogatását és a NEA forrásainak növekedését egyaránt elősegíthetné.

A NEA egyik legfőbb erénye, hogy a bevételeit nem lehet elvonni. A NEA bevételei a tárgyév egészében felhasználhatók, és azokat nem lehet más állami célokra átcsoportosítani. A fel nem használt maradvány a következő évben is kizárólag civil szervezetek támogatására fordítható. A NEA források védettsége teszi lehetővé, hogy a pályázati felhívásokat már a tárgyévet megelőző évben meghirdessék, és a támogatási döntések ne függjenek az adott évi költségvetés végrehajtásának alakulásától (pl. ne lehessen zárolni a keretet).

Összevonható-e a NEA, a VCA és az FCA?

Végül egy gondolat erejéig szeretnénk foglalkozni azzal a kérdéssel, hogy össze lehet-e vonni egyetlen „szuper” támogatási programmá a NEA-t, az FCA-t és a VCA-t. A NEA, a VCA és az FCA közötti különbségek alapján egyik támogatási konstrukció összevonása sem tekinthető pusztán technikai vagy költségvetési kérdésnek. A NEA jogszabályban szabályozott, országos civilpolitikai eszköz, amelynek elsődleges célja az egyesülési jog érvényesülésének és a civil szervezetek működésének támogatása. Ezzel szemben a VCA a nagyobb településeken működő szervezetek számára biztosít olyan fejlesztési és felhalmozási célú támogatásokat, amelyek a NEA rendszerében csak korlátozottan érhetők el. Az FCA pedig nem csupán civil támogatási program, hanem a Magyar Falu Program részeként vidékfejlesztési és közösségfejlesztési feladatokat is ellát. Jogi értelemben mind a VCA, mind az FCA integrálható lenne a NEA rendszerébe, azonban ez a jelenlegi támogatási célok, pályázati konstrukciók és kedvezményezetti körök jelentős átalakítását igényelné. A civil szervezetek szempontjából az összevonás legnagyobb kockázata az lenne, hogy megszűnnének azok a célzott támogatási formák, amelyek jelenleg a városi, illetve a kistelepülési szervezetek speciális szükségleteire reagálnak. Ezért a civil szektor egészének érdekeit valószínűleg nem az egyes alapok összeolvasztása, hanem a különböző célokat szolgáló támogatási rendszerek megőrzése, valamint különösen a NEA forrásainak érdemi növelése szolgálná.   

 

Áttekintő táblázat a NEA, VCA, FCA  jellemzőiről

Szempont	NEA	VCA	FCA
Teljes név	Nemzeti Együttműködési Alap	Városi Civil Alap	Falusi Civil Alap
Létrehozás alapja	Civil törvény és NEA rendelet	Miniszteri döntés, költségvetési előirányzat	Magyar Falu Program alprogramja
Jogszabályi szabályozottság	Magas, törvény és rendelet szabályozza	Alacsonyabb, ágazati szabályozás	Alacsonyabb, ágazati szabályozás
Költségvetési forma	Fejezeti kezelésű célelőirányzat	Fejezeti kezelésű célelőirányzat	Fejezeti kezelésű előirányzat része
Önálló költségvetési sor	Igen	2026-tól igen	Nem
Felelős minisztérium	Kulturális és Innovációs Minisztérium   Jogelőd: Miniszterelnökség	Kulturális és Innovációs Minisztérium   Jogelőd: Miniszterelnökség	Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium   Jogelőd: Miniszterelnökség Agrárminisztérium
Elsődleges cél	Civil szervezetek működésének és szakmai tevékenységének támogatása	Az 5 000 fő feletti településeken bejegyzett civil szervezetek infrastrukturális hátterének javítása (ingatlan-, gépjármű- és eszköz beszerzés, – felújítás) továbbá programok, rendezvények, kommunikációs tevékenységek és működés támogatása	Az 5 000 fő alatti településeken bejegyzett civil szervezetek infrastrukturális hátterének javítása (ingatlan-, gépjármű- és eszköz beszerzés, – felújítás) programok, rendezvények támogatása
Szakpolitikai jelleg	Civilpolitikai eszköz	Civilpolitikai és fejlesztési eszköz	Civilpolitikai és vidékfejlesztési eszköz
Működési támogatás	Igen	Igen	Igen
Felhalmozási támogatás	Csak korlátozottan	Igen	Igen
Külső (államháztartáson kívüli) bevételek lehetősége	Igen	Nincs	Nincs
Költségvetési forrásautomatizmus	Igen (fel nem ajánlott SZJA 1%)	Nincs	Nincs
Maradvány felhasználhatósága	Védett, civil célra megmarad	Általános költségvetési szabályok	Általános költségvetési szabályok
Pályázati döntési rendszer	Kollégiumok és Tanács,   egyedi döntések: miniszter, helyettes államtitkár	Minisztérium belső szabályzata szerint	Minisztérium belső szabályzata szerint
Megszüntethetősége	Törvénymódosítást igényel	Kormányzati döntéssel egyszerűbb	Kormányzati döntéssel egyszerűbb
2026. évi keret nagyságrendje	16,0 Mrd Ft	kb. 4,8 Mrd Ft	kb. 5,1 Mrd Ft
Legfontosabb előny	Kiszámítható, jogilag védett forrás	Városi civil infrastruktúra fejlesztése	Vidéki közösségek megerősítése

A cikk letöltése innen: pdf

 

[1] 8/2016. (III. 25.) MvM rendelet a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

[2] 14/2021. (III. 25.) AM rendelet a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól

[3] 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 48. § (1) bekezdés szerint az egyedi döntés (a támogatási döntés) azt jelenti, hogy a támogatónak mérlegelési joga van a támogatási kérelem elbírálása kapcsán. 

Forrás: erke.hu