Önkéntesség Magyarországi Éve 2021

2001 az Önkéntesek Nemzetközi Éve és 2011 az Önkéntesség Európai éve után 11 civil szervezet kezdeményezése révén Magyarország Kormányának támogatásával 2021 –t az Önkéntesség Magyarországi Évének nyilvánították. Az év hivatalos megnyitójára 2021. március 25-én került sor egy online szakmai konferencia keretében. A nyitóünnepség támogatója a székesfehérvári önkormányzat volt, melynek honlapján valamint az Önkéntesség Magyarországi Éve 2021. Facebook oldalán követhették az érdeklődők az eseményt.

A nyitóesemény egyike volt azoknak kiemelt eseményeknek, melyeket az ÖMÉ-t szervező 11 civil szervezet fontosnak tart. A következő nagyszabású esemény, melyre minden civil szervezet, intézmény bekapcsolódását várják a Környezetvédelem és fenntarthatóság témájában 2021. április 19-25. között megrendezésre kerülő Önkéntesség Hete esemény lesz.

A nyitóesemény házigazdája az év egyik Nagykövete Gundel Takács Gábor műsorvezető, sportriporter volt.

Az önkéntességnél elengedhetetlen a személyes megtapasztalás. (…) Át kell élnünk, hogy milyen érzés az, amikor önzetlenül segítünk másoknak, és mi is azáltal leszünk többek, hogy adunk.”– kezdte köszöntőjét Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár. Személyes közösségi szolgálatos tevékenysége alapján azt mondta, rengeteg élménnyel, kompetenciával és tapasztalattal gazdagodott – ami jelenlegi munkájában is segíti. Az év izgalmas tematikus heteket kínál, például környezetvédelmi, szociális vagy családi önkéntességgel, amibe bárki bekapcsolódhat, invitált a csatlakozásra Rácz Zsófia. Az önkéntesség mindig is kiemelt terület és prioritás volt, a tavalyi év viszont megmutatta: nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is, és remélhetőleg mennyiségi és minőségi növekedés fog megvalósulni, fogalmazott.

Dr. Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere köszöntő gondolataiban azt az örömét fejezte ki, hogy erősödik a jógyakorlat, amit az önkéntesség jelent: „A civil társadalom érdemi részvétele a tág értelemben vett közösség ügyeinek intézésében és alakításában erősödik. És ezen belül erősödik az a szemlélet is: vegyünk részt, vállaljunk részt benne! A polgármester kiemelte, hogy ezt a folyamatot a járványhelyzet megerősítette, hiszen nagyon sok területen kaptak fontos és nagy szerepet az önkéntesek. Elmondta, hogy a város egy speciálisan erre létrehozott online felületet indít, hiszen egyre nagyobb igény van arra, hogy szervezett formában jelenjenek meg a vállalható önkéntes lehetőségek.

A nyitóesemény első előadása az önkéntesség évének lehetőségeit és kihívásait foglalta össze F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója tolmácsolásában. Egyre népszerűbb Magyarországon a fiatalok, középkorúak és idősebbek között is az önkéntesség, amiről felületeiken hétről hétre mutatnak be történeteket, hogy kézzelfoghatóvá váljon ez a tevékenység – ami lehetőség kikapcsolódásra, tanulásra, tapasztalatszerzésre, illetve egy közösség részévé válni. A járvány az értékeket és lehetőségeket is megmutatja, mondta, a krízishelyzet számos új tevékenységet indított el. A lényeg abban rejlik, mit tudnak tenni a programok megerősítése érdekében, és hogyan érhetik el, hogy az alkalomszerűséget felváltsa a tudatos önkéntesség. Zárásképpen elmondta: „már száznál több csoport, szervezet csatlakozott az Önkéntesség Magyarországi Évéhez valamilyen formában, ami jelzi, milyen nagy igény van az önkéntességre, az önkéntesekre.

Hogyan lehet mérni az önkéntességet, mit üzennek a számok 2018-ból? – ezt mutatta be Gyorgyovich Miklós, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatóhelyettese, vezető kutatója az „Önkéntesség Magyarországon 2018” című kutatás legfontosabb eredményeivel. Az elemzéshez 140 interjút folytattak le 2000 fő bevonásával; ebből kiderült, hogy a lakosság átlagosan 27,4%-a, közülük 45% pedig legalább havonta végez önkéntes tevékenységet. Az utóbbi öt évben jelentős emelkedést tapasztaltak.

A Székesfehérvári Önkormányzat működő jó gyakorlatát mutattatta be Mészáros Attila Székesfehérvár alpolgármestere Elmondta, hogy a város évek óta elkötelezett az önkéntesség támogatásában, amire példaként a városi rendezvények kapcsán kialakult önkéntes hálózatot és az erős vállalati CSR tevékenységek jó példáját, a Képes Programot hozta fel. Az alpolgármester összefoglalta a koronavírus-járvány időszakának az önkéntességet érintő, védekezési feladatokbeli vállalásait, miszerint önkormányzati feladatként tekintettek az idősek ellátására: köztük olyan tevékenységekkel, mint a bevásárlás, gyógyszerkiváltás, postai csekkek befizetése, beszélgetés. Mészáros Attila is elmondta: szükség van egy egységes hálózat kialakítására, egyfajta koordináló szereppel a szervezetek és az önkéntesek között, amihez már elkészült az informatikai háttér. A felület lehetőséget biztosít majd az intézményeknek, szervezeteknek, hogy az általuk meghirdetett programokra és feladatokra önkénteseket toborozhassanak. A platformra minden felnőtt, illetve Iskolai Közösségi szolgálatos középiskolás is regisztrálhat. Tavasz végén, nyár elején szeretnék elindítani a programot, a vírushelyzettől függően, mondta el Mészáros Attila.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Mit tehet egy gyár a közösségért? címmel mutatta be Szincsák Attila, a Denso Gyártó Magyarország Kft. alelnöke, hogyan segíti a helyi közösséget a cég. A világ egyik legnagyobb autóalkatrész-gyára számára fontos cél a helyi értékteremtés, ennek köszönhetően jött létre a Közösségi Értékteremtő Program Együtt Székesfehérvárért, azaz a KÉPES Program, amibe önkéntes alapon toborozták a tagokat, a város Önkormányzatának a támogatásával. ’A jövő záloga a jelen generációban rejlik’ – a mottó alapján együttműködést ajánlottak a városnak a bölcsődék, óvodák vizesblokkjainak, udvarainak a felújítására. A program lényeges része az Önkéntes nap, ami fontos szemléletformáló, közösségteremtő erővel bír, fogalmazta meg az alelnök. 2015-ben a legjobb CSR megoldás lett a program, így a díj is ösztönző volt a folytatáshoz: 25 cég és az Önkormányzat együttműködésében, a Tankerület támogatásával folytatják a küldetést az iskolák udvarfelújításával és a digitális oktatás fejlesztésével.

Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem, Fejlesztő Szociológia Kutatótanszék tanszékvezető egyetemi docense Önkéntesség, mint az új lokalizmus erőforrása címmel tartott előadást. Ez a témakör jelen helyzetben annyira aktuális, mint még soha mondta el. Az elmúlt húsz év történéseit foglalta össze a lokalitás és a globalitás mentén. Elmondta még, hogy az önkéntességnek olyan társadalmi funkciói vannak, mint a társadalmi tudatosság erősítése, a befogadás biztosítása, a párbeszéd fenntartása, a közélet megújítása, a társadalmi innováció generálása.

2021 Hollandiában is az Önkéntesség Éve: az év programjáról Joost van Alkemade, szakmai vezető tartott előadást. Üdvözölve a magyarországi programot elsőként hangsúlyozta, hogy szerintük az önkéntesség fogalma nemcsak a szervezett formában működő, hanem az informális segítségnyújtást is jelenti. Ezért választották mottóként: ’Az emberek teszik Hollandiát’. Egy holland ernyőszervezet a NOV–ot mutatta be, melynek 370 olyan szervezet a tagja, amelyek önkéntesekkel látják el a feladataikat. A NOV ezen szervezetek koordinációját látja el. 7 millió ember végez valamilyen önkéntes tevekénységet Hollandiában, viszont sokkal többre lenne szükség. A tervezett programokban fontos szerepet szánnak a fiatalok személyes fejlődésének, illetve a digitális összeköttetés fejlesztésének is. Három fontos programeleme van a nemzeti kampánynak Hollandiában: a toborzás, a szervezetek fejlesztése képzéssel, tanácsadó programokkal, az üzleti szféra és a diákok, hallgatók bevonása. A szakmai vezető elmondta még, hogy a járványhelyzet miatt egyelőre Hollandiában is digitálisan működnek a programok, de remélik, hogy hamarosan személyes részvétellel is lesznek már események.

Az előadásokat követően kerekasztal beszélgetéseket nézhettünk: Zsivkovitsné Gyenes Krisztina, a Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért ügyvezető igazgatójaMolnár Szimonetta, a Székesfehérvári Diáktanács tagjadr. Bodó Márton, az Oktatási Hivatal vezető tanácsosa és Fekete József a Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum igazgatója beszélgettek az Iskolai Közösségi szolgálatról Bálega János, a KÖZ-PONT Ifjúsági Egyesület stratégiai vezetőjének a moderálásával. Elhangzott, hogy az elmúlt tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy a program több gyermekbetegséggel is küzd, többek között a felkészítés, az adminisztráció, a reflexió területén. Sokat kell dolgozni a fiatalok motivációjának javításával is. Pozitívumként kiemelésre került, hogy az iskolai közösségi szolgálat kapcsán kötött partnerségek a fogadó szervezetekkel az iskolák kapcsolatrendszerét gazdagítják. A járványidőszak is hozott jó példákat, például a digitális önkéntesség fejlődésében. fejlesztendő területek közül a beszélgető partnerek többek között kiemelték a fogadó szervezetek, az iskolák, az iskolai koordinátorok hatékonyabb felkészítését, képzését a diákok aktivitásának az erősítését és újabb fogadó szervezetek bevonását. A közösségi szolgálat egyik nagy kihívása az lesz, a járványhelyzet után, hogy egyensúly alakuljon a személyes részvétel és a digitális tér között.

A második kerekasztal-beszélgetés a vállalati önkéntesség témáját járta körül, Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány vállalati önkéntes programok vezetője moderálásával. A beszélgetés résztvevői Csoma Tímea a Coca Cola HBC MagyarországCzibere Zsolt a BP Bsc Kft., Pintyőke Marcel az Indotek Group és Szabó István a KPMG Magyarország képviselői voltak. Farkas Emese a beszélgetés elején elmondta, hogy az Önkéntes Központ alapítvány az elmúlt 15 évben több, mint 100 különböző cégnek szervezett vállalati önkéntes programot, valamint, hogy cégenként különböző területek lehetnek gazdái a társadalmi felelősségvállalásnak. Így lehet ez feladat a HR, a kommunikáció, a marketing vagy közvetlen ezzel a témával foglalkozó szervezeti egységnél is.  A vállalati önkéntességben stratégiailag gondolkozó vállalatok a munkavállalóknak több munkanapot is biztosítanak az önkéntes programokban való részvételre egy évre, de ez általában maximum 4-6 napot jelent/év. A központi szervezésű, nagy létszámú események mellett egyre jellemzőbbek az alulról szerveződő kisebb létszámú kezdeményezések is valamint a szaktudás átadását biztosító Pro Bono programok. A legutolsó 2017-ben végzett ezirányú kutatásból az látszik, hogy a vállalatok mindössze 8%-nál van jelen valamilyen formában az önkéntes tevékenység. Így a kerekasztal résztvevői azt fogalmazták meg, hogy azon vállalatoknak, akiknél jól működő önkéntes programjaik vannak, fontos lenne az a fajta szerepvállalás is, hogy újabb cégeknek mutassák meg a jógyakorlataikat és motiválják őket a saját önkéntes programjaik elindítására.

 

Forrás: ome2021.hu