Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Ahogy rövid felmérésünk eredményeiből is kiderül, az online térbe költözés, a rendezvények elmaradása és a digitális eszközökre átállás jelentette a legnagyobb kihívást az általunk megkérdezett szervezetek számára. 

A járványhelyzet enyhülésével és a szabályozások lazításával azonban a visszaállás és az “új normális” alapműködés kialakítása az, ami kérdéseket vet fel. A Hungarian Business Leaders Forum, a Human Digital Group és a Krauthammer szervezésében megvalósuló HR webináron elhangzott, hazai felsővezetők véleménye alapján a következő tendenciák és dilemmák rajzolódnak ki. 

Távmunka vs. home office

Hamarosan aktuálissá válik a kérdés, hogy a vészhelyzet végével hogyan térjenek vissza az online munkavégzésbe vonult munkavállalók. Több vezető elmondásából azonban az derült ki, hogy a munkavállalók nem szívesen járnának be, vagy azért, mert idős rokonokkal élnek egy háztartásban, és tartanak a tömegközlekedésen vagy az irodában az esetleges fertőzésveszélytől, vagy mert egész egyszerűen kényelmesebb és megszokottabb lett pár hónap után az otthoni munkavégzés.

Az otthoni munkavégzés kapcsán egy másik fontos szempont, hogy a törvényi előírások szerint a munkáltatónak vizsgálnia kell, hogy az otthoni környezet alkalmas-e a munkavégzésre, amire a gyors online térbe költözéssel nem minden esetben volt lehetőség. Ezzel együtt felmerül az is, hogy munkáltatóként köteles-e a szervezet az internetkapcsolat vagy más közműszolgáltatás költségében anyagi részt vállalni. Ehhez javasolt egy kiegészítést vagy akár egy módosított szerződést készíteni a munkavállalókkal, jogi szakértőkkel egyeztve, illetve azt is tisztázva, hogy a huzamosabb home office-ból dolgozás már nem egyszerűen home officet- hanem adott esetben távmunkát jelent. Ennek a jogi hátteréről itt olvashatsz bővebben.

Jó gyakorlat lehet a munkavállalók körében készített felmérés, amiben munkaadóként az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos hozzáállásukat, igényeiket mérhetjük fel. Ebben arra is rá lehet kérdezni, hogy ha választhatnának, hány napot töltenének otthoni munkavégzéssel. 

Jelenlét és teljesítmény

A toborzás szempontjából pozitív tapasztalat, hogy míg korábban sokak számára elképzelhetetlennek tűnt távmunkában dolgozó, adott esetben több száz kilométerre élő munkatársat felvenni, az online térbe költözés ezt megcáfolta. Jó gyakorlatként az is megfontolandó, hogy a korábban munkaerőhiánnyal küzdő szervezetek is végiggondolják, hogy valóban fizikai jelenlétet kíván-e egy-egy pozíció, vagy heti, esetleg havi szintű személyes találkozókkal is működhet-e. Ehhez kapcsolódva abban is lehet szemléletváltás egy másik, több ezer fős nagyvállalat személyzeti vezetője szerint, hogy a teljesítmény nem függ össze az adott munkavállaló személyes jelenlétével. Ezt pedig a vezetőknek kell tudnia elfogadni, és adott esetben erre építve új teljesítménymérésre és munkavégzésre vonatkozó mérőeszközöket kialakítani. Ugyanakkor azt is fontos kiemelni, hogy az online eszközökön folyó egyeztetések, tréningek során is ugyanúgy fontos a csoportdinamika, illetve a különböző személyiségtípusokra épülő program.Erre egy példa lehet a megbeszélésekre is személyes körökkel is készülni, ahol a munkatársak a munkatervezés mellett a saját jóllétükről is mondhatnak pár szót. Ajánljuk erről korábbi cikkünket.

Távolságtartás és higiénia

Kicsit gyakorlatiasabb megközelítés a munkahelyi távolságtartás és higiénia kérdése. Erre egy jó gyakorlat az egyes nagyvállalatoknál már bevezetett A/B csoport módszer. A módszer lényegében két csoportra osztja a munkavállalókat, akik rotációban dolgoznak: egyik héten az egyik csoport, másik héten pedig a másik. Ez az amúgy home office munkavégzést előnyben részesítő munkavállalóknak is kedvez, hiszen kéthetente kell csak fizikailag bejárni. A higiéniához kapcsolódva több vezető pozitív tapasztalatokról számolt be. A távolságtartás, a kihelyezett kézfertőtlenítők és a gyakoribb fertőtlenítés idén egy sokkal enyhébb influenzaszezont hozott például egy több száz fős irodaépületben. Ehhez jó gyakorlat lehet még egy olyan tünetlista kidolgozása a személyzeti orvossal közösen, amikkel semmiképpen ne jöjjenek be dolgozni a munkavállalók. Így a már bejáró munkatársak is biztonságban érezhetik magukat.