Hírek
Hír
"Lobbicégként kellene kezelni az NGO-kat"
2017. április 03.


903


A Századvég Alapítvány szerint a nem-kormányzati szervezetek (non-governmental organization; NGO) működése legitim, azonban a rájuk vonatkozó szabályozásnak igazodnia kellene lobbista jellegükhöz.

Megállapításuk szerint el kellene érni, hogy a választók előtt egyértelmű legyen, hogy ezek a szereplők pontosan kik, milyen érdekeket szolgálnak és milyen forrásból működnek. Ennek az eszköze lehet ezen szervezetek regisztrációja, továbbá az anyagi forrásaik feltüntetésének szigorúbb szabályozása - olvasható az NGO-k befolyásszerzési technikáiról és az ezekkel kapcsolatos aggályokról szóló Századvég-tanulmányban, amelynek összefoglalóját kedden juttatták el az MTI-hez.

Mint írták, a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, azonban működésük jellege hangsúlyosan eltér a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétől. Ilyen - külföldi forrásból gazdálkodó - NGO például az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor vagy az Eötvös Károly Intézet - áll a dokumentumban.

A tanulmány szerint bár az NGO-k valójában lobbistaként működnek, s külföldi érdekeket jelenítenek meg, mégis a civil szervezetekre vonatkozó törvények vonatkoznak rájuk.

Példaként említik, hogy Ausztria 2013 óta egyes, lobbikategóriába tartozó NGO-knak kötelezővé teszi, hogy lobbistaként regisztrálják magukat. Aki pedig ezt elmulasztja, azt pénzbüntetéssel sújtják. Így Ausztriában az Amnesty International, a Greenpeace és a WWF is lobbistaként van nyilvántartva. Hasonló a szabályozás az Egyesült Államokban, Németországban és Izraelben - mutattak rá, és - mint írták - ezekben az országokban az NGO-k, a pártokhoz és a lobbicégekhez hasonlóan, kötelesek beszámolni forrásaik eredetéről és adományozóik kilétéről. Ez a tanulmány szerint azért fontos, mert bizonyos NGO-k alig ellenőrizhető forrásokból működnek.

A tanulmány szerint ezek a szervezetek aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplők, komoly közvélemény-formáló erővel rendelkeznek, "sőt bizonyos NGO-k jelentősebb nemzetközi befolyással bírnak, mint egyes államok, politikai szervezetek".

Befolyásukat és elismertségüket annak köszönhetik, hogy a vállaltan politikai szervezetekkel szemben helyzeti előnyben vannak, hiszen magukat civilnek, szakmainak és függetlennek pozícionálják - teszik hozzá.

A Századvég megállapításai szerint egyes szervezetek egy jól körülhatárolható politikai ideológia terjesztésére használják befolyásukat. Ideológiailag tehát ezek a szervezetek egyáltalán nem függetlenek. "Ez a politikai ideológia pedig a neoliberális elveket támogatja. Tevékenységük során jellemzően az emberi jogi kérdéseket politikai haszonszerzésre használják" - olvasható a dokumentumban.

Mint írták, a politikai függetlenségüket is megkérdőjelezi az a tény, hogy az NGO-k aktívan beavatkoznak egy-egy nemzetállam belpolitikájába. "Olyan belpolitikai kérdésnek számító ügyekben, mint például a migrációs válság, az azonos neműek házassága, a drogliberalizáció, jellemzően külföldi támogatóik véleményével megegyezően foglalnak állást. Sőt esetenként az ellenzék kezébe olyan erős politikai eszközöket adnak, amivel azok sikeresen buktathatják meg a kormányzó erőket".

Kitértek arra is, hogy a képviseleti demokráciákban a politikai ideológiák képviseletére és a belpolitika formálására a demokratikus választásokon erre felhatalmazást szerző politikai pártok jogosultak. Az NGO-k azonban nem mérettetik meg magukat hagyományos értelemben vett választásokon, így kérdéses, hogy valójában milyen alapon is fejtik ki tevékenységüket - írták.

A tanulmány szerint az NGO-k hálózatosodás útján teremtik meg legitimációjukat: szakmaiságukat azzal igyekeznek hitelesíteni, hogy magas nemzetközi és belföldi idézettségükre hivatkoznak, mondván, ha ilyen sokan idézik őket, akkor nyilván szakmailag kompetensek. Csakhogy - mint írták - a magas idézettségük nem kizárólag szakmai kiválóságuknak köszönhető, hanem annak, hogy hálózatosodva működnek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az egész világot behálózva, szinte minden országban működtetnek fiókszervezeteket, ráadásul a hasonló profilú NGO-k együtt is működnek egymással - olvasható.

Mint írták, az NGO-k anyagilag függenek az őket támogatóktól, ennek pedig az a következménye, hogy "az NGO-k a szakmai szempontokat alárendelik a donorjaik gazdasági magánérdekeinek".
Közölték, a Századvég megvizsgálta azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyek Magyarországon külföldi forrásokból gazdálkodva politikai vagy lobbi tevékenységet fejtenek ki. A vizsgált szervezeteknek közül az Eötvös Károly Intézet, a K-monitor, az Ökotárs Alapítvány, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért esetén merül fel annak indokoltsága, hogy "a jelenleginél egyértelműbben és gyakrabban tüntessék fel a gazdálkodásuk során felhasznált külföldi forrásokat és azok eredetét". Mindemellett más országokhoz hasonlóan megfontolandó volna, hogy a működésüket és vagyongazdálkodást szigorúbb adminisztratív feltételekhez - regisztráció - kellene kötni - írták a tanulmány összefoglalójában.

forrás: figyelo.hu



Címkék

Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Elsőként lakhatás” című (VEKOP-7.1.5-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás” című (KEHOP-1.2.1 kódszámú) egyszerűsített e ...
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)” című (VEKOP-7.1.4-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége pályázatot hirdet Éneklő Magyarország címmel amatőr énekkarok munkájának szakmai elismerésére.
Pályázat
Az előadó-művészeti társaságiadó-támogatás 2019. január 1-jei megszüntetésével párhuzamosan a kormány kialakította az előadó-művészeti szféra költségvetési előirányzaton keres ...
Címkék