Az ízületek és alkotórészeik (izmok, csontok, porc, inak) kórjait kötőszöveti betegségeknek nevezik, mivel ezekben nagy mennyiségű kötőszövet található, jelentős részük azonban autoimmun probléma, mivel immunreakció játszódik bennük. Bizonyos (ismeretlen) ingerek hatására ilyenkor az immunrendszer a szervezet saját szövetei ellen fordul, s hibás (auto)antitesteket képez, melyek megtámadják az említett szöveteket.
Reumás (reumatoid) artritisz (a továbbiakban röviden RA) során például a gyulladás az ízületi porcot teszi tönkre, ráadásul több ízületnél is, aminek valószínű oka, hogy az antitestek a vérárammal számos helyre eljuthatnak. A kötőszövet az ízületekben, környezetükön, de a szervezet más részein is gyulladttá válhat. Gyakori az izmok gyulladása, előfordulhat a szívet körülvevő burokban (perikardium), a tüdőt borító hártyában (pleura), még az agyban is.
A kötőszöveti betegségek gyakori velejárója a vérszegénység (a keringő vérben a szokásosnál alacsonyabb a vörösvértestek száma), rendellenes a süllyedés (a vörösvértestek ülepedési sebessége), szokatlan antitestek észlelhetők – de nem általános érvénnyel, míg pl. az RA-s betegek 70%-ánál kimutatható a reumatoid faktor, a többieknél nem.
A gyógyszeres kezelés célja a gyulladás csökkentése.
Pszoriázisos ízületi gyulladás
A bőrre vagy körömre lokalizálódó pikkelysömörben (pszoriázisban) szenvedő betegek ízületi gyulladása. Klubjukat dr. Koó Éva vezeti (Budai Irgalmasok Kórháza). Az artritisz pszoriatika kórjóslata általában jobb, mint a reumatoid artritiszé, mivel kevesebb ízületet érint. (Bár emlékeztet a RA-ra, de antitestek itt nem mutathatók ki.) Az ízületi (kéz-, lábujj, csípő, gerinc) és a bőrtünetek (időszakosan jelentkező vörös, hámló kiütés, megvastagodott, foltos köröm) együttesen jelennek meg, tűnnek el.
A kezelés célja a bőrelváltozások visszaszorítása és az ízületi gyulladás enyhítése. Számos olyan gyógyszer hatékony, melyet RA-ban alkalmaznak.
Bechterew-kór
A hátgerinc, s a nagy ízületek gyulladásával és az ebből eredő merevséggel, fájdalommal járó kötőszöveti betegség az ún. Bechterew-kór (latinul szpondilitisz ankilopoetika). A betegség a férfiakat háromszor inkább sújtja, leginkább a 20-40 éves korúaknál kezdődik. Okát nem tudni, de genetikai tényezőre utal, hogy egyes családokban nagyobb az előfordulás. Akik szülei, testvérei is betegek, azok 10-20-szor gyakrabban lesznek érintettek.
Leginkább jellemző tünet a hátfájás, (különösen éjszaka), illetve az ébredés utáni mozgatásra enyhülő reggeli ízületi merevség. A derék, s a környéki izmok görcse előrehajlásra csökkenhet, ezért a betegek görnyedt testtartást vesznek fel, ez később állandósulhat. Másoknál észrevehetően merev, egyenes a gerinc. Mindehhez étvágytalanság, súlyvesztés, fáradékonyság, vérszegénység társulhat. Ha a bordákat, hátgerincet összekötő ízületek is gyulladtak, a mély légvételnél jelentkező fájdalom korlátozhatja a mellkas kitágulását. Néha a csípő-, térd-, vállízületekre is kiterjed ez a fájdalom. A betegek egyharmadánál enyhe, kiújuló szemgyulladás lép fel (heveny iritisz), ez rendszerint nem rontja a látást. Ritkábban érinti a szívbillentyűket is a gyulladás.
A kezelés fő célja a hát és az ízületek fájdalmának csökkentése, a gerinc kóros görbületének megakadályozása, vagy javítása.
A gyulladás aszpirin vagy más nem szteroid gyulladásgátlóval enyhíthető. Izomlazítókat és kábító fájdalomcsillapítókat csak rövid ideig szoktak alkalmazni a súlyos fájdalmak és izomgörcsök oldására.
Az is előfordul, hogy a beteg ízület helyére műtéttel mesterséges ízületet (protézist) ültetnek. Minderről rendszeres előadásokat hallhatnak a Bechterewes betegek klubjában, mely „korelnökként”, hiszen még a rendszerváltás előtt alakult. E cikkben ahhoz kívántunk hozzájárulni, hogy az érintettek megtalálhassák a kapcsolatot az orvosok által vezetett, alapvetően mégis csak önszerveződő csoportokhoz, azért, hogy többet tudhassanak meg betegségükről, a modern gyógyítás vívmányairól (ha vannak), a kezelésekről, a rehabilitációról, az életminőség megtartásának módjairól.