A szervezet elnöke levelében arra kérte Tarlós István főpolgármestert és Balog Zoltán emberi erőforrás minisztert, hogy tegyék lehetővé, hogy az integrált oktatásra nem alkalmas tanulók hazánk legkorszerűbb, nemzetközileg is elismert speciális iskolájában tanulhassanak tovább.
A Mozgásjavító Általános Iskola, Szakközépiskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon – közismert nevén a mexikói úti mozgásjavító – az országban egyedülálló módon korszerű oktatást, terápiákat, mozgásfejlesztést, egészségügyi ellátást és gondozást biztosít a legsúlyosabb mozgássérült gyermekek részére. A szakközépiskola 2009-ben indult el egy 3,5 milliárd forintos fejlesztést követően, melynek nagy részét a főváros állta.
Jelenleg három évfolyamon mintegy 30 súlyosan mozgássérült diák tanul, akik többsége nem képes önálló életvitelre megfelelő segítő háttér nélkül. A diákok nem egy konkrét szakmát tanulnak meg, hanem – speciális mozgás- és személyiségfejlesztés mellett – az általános kompetenciáikat erősítik, ami lehetővé teszi, hogy középiskola után több, piacképes szakmát is kitanulhassanak, és ezáltal sikeresen elhelyezkedhessenek a munkaerő-piacon. Pénzügyi és vállalkozási ismereteket, idegen nyelveket tanulnak, emellett fogyatékosügyi és civil érdekvédelmi ismereteket is elsajátítanak. Van saját uszodájuk, akadálymentes tankonyhájuk és mini ábécéjük, a tornaterem mellett több tornaszobában folyik a speciális mozgásfejlesztés és a szakorvosok is házhoz jönnek. A „mozgásjavítós” diákok a kompetenciaméréseken rendre jól szerepelnek, előfordul, hogy az iskolába két-háromszoros a túljelentkezés.
A MEOSZ elnöke szerint azonban a fővárost nem érdeklik az eredmények, és nem hajlandó tudomásul venni, hogy az integrált oktatás mellett a középfokú oktatásban is szükség van speciális, ún. „sérülés-specifikus” iskolákra. A 2013-as évfolyam elindításához csak egy tantermet kéne kialakítani és berendezni, az önkormányzat viszont ezt nem hajlandó fedezni és a már meglévő évfolyamokat is meg akarja szüntetni. A szülőknek két másik szakközépiskolát javasol, ahol a gyermekek kizárólag informatikát tanulhatnának, ráadásul sem a Petrik Lajos, sem a Neumann János szakközépiskola nem alkalmas nagyobb létszámú, súlyosan mozgássérült diák befogadására, ez utóbbiban még az akadálymentesítés is rosszul és csak részlegesen van megoldva.
A középiskola az általános iskolával közös épületben működik, így a döntéssel az önkormányzat működési költséget nem spórolna, miközben kihasználatlanul hagyna egy 3,5 milliárdos fejlesztést. A MEOSZ és a szülők arra kérik a főpolgármestert, hogy ne hagyja kárba veszni az elmúlt évek beruházásait és pedagógiai fejlesztési munkáját, és biztosítsa, hogy az érintett diákok a februári határidőig jelentkezni tudjanak a mozgásjavító szakközépiskolába.
Fővárosi reakció
A fővárosi önkormányzat erre reagálva később közölte: az intézmény igazgatója 2009-ben saját kezdeményezésére kapott lehetőséget egy nyelvi előkészítős szakközépiskolai osztály indítására a 2010-2011-es tanévre. A fenntartó önkormányzatnak a szakmai létszámot kellett biztosítania, az infrastruktúra és a tárgyi feltételek megteremtése azonban az igazgató felelőssége. A közlemény szerint utóbbi két évre volt adott, a képzés egészére nem. Az intézmény nettó 190 millió forintban határozta meg a teljes felújítás költségét és további 22 millió forintban a kapcsolódó eszközigényt.
A főváros jelezte: a tanulók további képzése érdekében a teljeskörűen akadálymentesített Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolát, valamint a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolát javasolták az érintetteknek, ezekben több szakmacsoport, szakma közül választhatnak a fiatalok, emellett közel vannak a mozgásjavítóhoz.
Kitértek arra is, hogy a szakképzési törvény alapján a szakképzési feladatellátás Térségi Integrált Szakképzési Központok (TISZK) keretein belül lehetséges. A közlemény szerint mindezek figyelembevételével valóban nem engedélyezték az intézménynek a 2013-2014-es tanévre a szakközépiskolai osztály indítását, a korábban indított osztályok pedig a tervek szerint kifutó rendszerben szűnnének meg. Hozzátették: jelenleg a szakközépiskola három évfolyamon egy-egy osztállyal működik, 10, 10 és 7 fős létszámmal.
Az önkormányzat hangsúlyozta: a speciális nevelési igényeket kielégítő intézmény az elmúlt időszakban és jelenleg is kiemelt támogatásokat élvez. Ismertették azt is, hogy a szakközépiskolai oktatásra kijelölt épület felújítása kimaradt a 2007 és 2010 között két ütemben zajló, 3,5 milliárd forintos rekonstrukciós beruházásból, így arra mintegy 212 millió forintot kellene költeni, s ezt a működtető önkormányzat nem tudja biztosítani.
A főváros azt írja, saját költségvetéséből jelenleg is támogatja az intézmény fejlesztését: egy összekötő folyosót épít két épületrész között, ahol akadálymentesen, zárt helyen tudnak közlekedni a gyerekek.
forrás: index.hu