Hírek
Hír
Civil összefogást kezdeményez a TASZ a lobbitörvényért
2012. március 07.


972


A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a civilek összefogását kezdeményezi azért, hogy a jogalkotó egy átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosító lobbi szabályozást alkosson, amely a gazdasági élet szereplői mellett a civil szférának is érdekérvényesítési jogosítványokat biztosítana.

Bizonyára Önök előtt is ismeretes az a tény, hogy Magyarországon a közhatalmi döntéshozóknál történő lobbizás nincsen törvényi szinten szabályozva. Az Országgyűlés 2011. január 1-én hatályon kívül helyezte a 2006-ban elfogadott törvényt, amely az üzletszerű érdekérvényesítés jogszabályi kereteit adta. A lobbitörvény előírta, hogy kizárólag a nyilvános regiszterben szereplő lobbisták végezhhetnek lobbitevékenységet, nekik és a közhatalmai döntéshozóknak is jelentéseket kell készíteniük a találkozókról. A jelentések megismerhetőek voltak az Igazságügyi Hivatal honlapján.
Ennek a szabályozásnak kétségtelenül komoly gyengeségei voltak: hiányzott a kikényszeríthetősége, semmilyen jogkövetkezmény nem sújtotta azt a közhatalmi döntéshozót, aki nem tartotta be a törvényi előírásokat. A törvény hatálya nem terjedt ki a nem nyereségérdekelt szervezetekre, így a civil szféra nem rendelkezett szabályozott érdekérvényesítési eszközökkel.

Ma hatályos jogszabályok közül egyedül a jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény tartalmaz a lobbizásra emlékeztető szabályokat. A Minisztériumok stratégiai partnerséget alakíthatnak ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek. Ez a törvény korántsem jelenti az érdekérvényesítés megfelelő szabályozását. Kizárólag a minisztériumokkal való együttműködést teszi lehetővé, amelyek tetszés szerint válogatják meg, hogy kikkel kötnek ilyen megállapodást. A lobbizás ráadásul több a jogalkotásban való részvételnél: minden, a közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó tevékenység ide tartozik. A lobbista kapcsolatot teremt a politika és a közhatalmi szféra képviselői, valamint az általa képviselt gazdasági élet szereplői között, hogy egy bizonyos döntést - tehát nem feltétlenül jogszabály megalkotását - befolyásoljon. Lobbiznak a közbeszerzéseknél, az állami tulajdonú vállalatoknál, a kulturális támogatások szétosztásakor.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által készített „A Kormány korrupció megelőzési programja” az intézményrendszer egészére ható intézkedések d.) pontjában rámutat a magánérdekek képviselőinek a közszolgálati tisztviselők általi fogadásának a szabályozási szükségességére. A kormányzati szándék üdvözlendő, azonban csak féloldalas jogszabályt terveznek alkotni: a Minisztérium szerint „kevésbé célszerű az érdekérvényesítő tevékenységet szabályozni, sokkal inkább az őket fogadó állami tisztségviselőkét.” Amennyiben kimarad a jogszabályból a lobbitevékenység végzésének személyi feltételeinek és a lobbisták jogosítványainak és kötelezettségeinek a meghatározása, nem beszélhetünk valódi lobbitörvényről.

A közelmúltban több olyan hír jelent meg a sajtóban, amelyek világosan mutatják, hogy gyakran a gazdasági szereplők írják azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a saját működésüket szabályozzák. A dohánytermékek adóztatása és árusítása szabályainak megalkotása körüli botrányok plasztikusan érzékeltették a lobbitörvény hiányát az átlátható és ellenőrizhető állam előmozdítását célul kitűző civilek számára.

A TASZ álláspontja szerint elérkezett az ideje annak, hogy a civil szféra kezdeményezze a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, hogy törvényben szabályozza a közhatalmi döntéshozatalban való érdekérvényesítést. Olyan törvény megalkotásának szükségességére hívjuk fel a jogalkotó figyelmét, amely 1. meghatározza a lobbitevékenység végzésének személyi feltételeit; 2. olyan érdekérvényesítési eszközöket biztosít a lobbistáknak, hogy megérje a szabályozott lobbizást választani az informális, korrupciós mechanizmusok helyett; 3. a gazdasági szereplők mellett a civil szféra képviselőit is a szabályozás körébe vonja 4. garantálja az érdekérvényesítés átláthatóságát és ellenőrizhetőségét; 5. következetes és szigorú szankciórendszert épít fel, amely a lobbista mellett a közhatalmi döntéshozók kötelezettségszegéseit is bünteti.

A mellékelt nyílt levelet tervezzük elküldeni Navracsics Tibor miniszternek. Kérjük, hogy amennyiben egyetért a kezdeményezésünkkel, úgy 2012. március 15-ig jelezze az Ön által képviselt szervezet csatlakozási szándékát, Hüttl Tivadarnál a huttl@tasz.hu e-mail címen.

A TASZ bízik abban, hogy közös fellépéssel sikerül elérni egy új lobbitörvény megalkotását.

Budapest, 2012. március 2. Tisztelettel,

Dénes Balázs sk. elnök
Hüttl Tivadar sk.  Adatvédelem és Információszabadság Programvezető




Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Elsőként lakhatás” című (VEKOP-7.1.5-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás” című (KEHOP-1.2.1 kódszámú) egyszerűsített e ...
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)” című (VEKOP-7.1.4-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége pályázatot hirdet Éneklő Magyarország címmel amatőr énekkarok munkájának szakmai elismerésére.
Pályázat
Az előadó-művészeti társaságiadó-támogatás 2019. január 1-jei megszüntetésével párhuzamosan a kormány kialakította az előadó-művészeti szféra költségvetési előirányzaton keres ...
Címkék