Ezt a cikket több mint 1 éve publikáltuk, ezért az itt megjelenő információk mára pontatlanok, elavultak lehetnek. A felmerülő hibákért, tévedésekért, elavult információkért nem vállalunk felelősséget.

Civil összefogást kezdeményez a TASZ a lobbitörvényért

2012. március 07.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a civilek összefogását kezdeményezi azért, hogy a jogalkotó egy átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosító lobbi szabályozást alkosson, amely a gazdasági élet szereplői mellett a civil szférának is érdekérvényesítési jogosítványokat biztosítana.

Bizonyára Önök előtt is ismeretes az a tény, hogy Magyarországon a közhatalmi döntéshozóknál történő lobbizás nincsen törvényi szinten szabályozva. Az Országgyűlés 2011. január 1-én hatályon kívül helyezte a 2006-ban elfogadott törvényt, amely az üzletszerű érdekérvényesítés jogszabályi kereteit adta. A lobbitörvény előírta, hogy kizárólag a nyilvános regiszterben szereplő lobbisták végezhhetnek lobbitevékenységet, nekik és a közhatalmai döntéshozóknak is jelentéseket kell készíteniük a találkozókról. A jelentések megismerhetőek voltak az Igazságügyi Hivatal honlapján.
Ennek a szabályozásnak kétségtelenül komoly gyengeségei voltak: hiányzott a kikényszeríthetősége, semmilyen jogkövetkezmény nem sújtotta azt a közhatalmi döntéshozót, aki nem tartotta be a törvényi előírásokat. A törvény hatálya nem terjedt ki a nem nyereségérdekelt szervezetekre, így a civil szféra nem rendelkezett szabályozott érdekérvényesítési eszközökkel.

Ma hatályos jogszabályok közül egyedül a jogalkotásban való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény tartalmaz a lobbizásra emlékeztető szabályokat. A Minisztériumok stratégiai partnerséget alakíthatnak ki azon szervezetekkel, amelyek készek a kölcsönös együttműködésre, és amelyek az adott jogterületek szabályozásának előkészítésében széles társadalmi érdeket jelenítenek meg vagy az adott jogterületen tudományos tevékenységet végeznek. Ez a törvény korántsem jelenti az érdekérvényesítés megfelelő szabályozását. Kizárólag a minisztériumokkal való együttműködést teszi lehetővé, amelyek tetszés szerint válogatják meg, hogy kikkel kötnek ilyen megállapodást. A lobbizás ráadásul több a jogalkotásban való részvételnél: minden, a közhatalmi döntés befolyásolását vagy érdekérvényesítést célzó tevékenység ide tartozik. A lobbista kapcsolatot teremt a politika és a közhatalmi szféra képviselői, valamint az általa képviselt gazdasági élet szereplői között, hogy egy bizonyos döntést - tehát nem feltétlenül jogszabály megalkotását - befolyásoljon. Lobbiznak a közbeszerzéseknél, az állami tulajdonú vállalatoknál, a kulturális támogatások szétosztásakor.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által készített „A Kormány korrupció megelőzési programja” az intézményrendszer egészére ható intézkedések d.) pontjában rámutat a magánérdekek képviselőinek a közszolgálati tisztviselők általi fogadásának a szabályozási szükségességére. A kormányzati szándék üdvözlendő, azonban csak féloldalas jogszabályt terveznek alkotni: a Minisztérium szerint „kevésbé célszerű az érdekérvényesítő tevékenységet szabályozni, sokkal inkább az őket fogadó állami tisztségviselőkét.” Amennyiben kimarad a jogszabályból a lobbitevékenység végzésének személyi feltételeinek és a lobbisták jogosítványainak és kötelezettségeinek a meghatározása, nem beszélhetünk valódi lobbitörvényről.

A közelmúltban több olyan hír jelent meg a sajtóban, amelyek világosan mutatják, hogy gyakran a gazdasági szereplők írják azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a saját működésüket szabályozzák. A dohánytermékek adóztatása és árusítása szabályainak megalkotása körüli botrányok plasztikusan érzékeltették a lobbitörvény hiányát az átlátható és ellenőrizhető állam előmozdítását célul kitűző civilek számára.

A TASZ álláspontja szerint elérkezett az ideje annak, hogy a civil szféra kezdeményezze a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, hogy törvényben szabályozza a közhatalmi döntéshozatalban való érdekérvényesítést. Olyan törvény megalkotásának szükségességére hívjuk fel a jogalkotó figyelmét, amely 1. meghatározza a lobbitevékenység végzésének személyi feltételeit; 2. olyan érdekérvényesítési eszközöket biztosít a lobbistáknak, hogy megérje a szabályozott lobbizást választani az informális, korrupciós mechanizmusok helyett; 3. a gazdasági szereplők mellett a civil szféra képviselőit is a szabályozás körébe vonja 4. garantálja az érdekérvényesítés átláthatóságát és ellenőrizhetőségét; 5. következetes és szigorú szankciórendszert épít fel, amely a lobbista mellett a közhatalmi döntéshozók kötelezettségszegéseit is bünteti.

A mellékelt nyílt levelet tervezzük elküldeni Navracsics Tibor miniszternek. Kérjük, hogy amennyiben egyetért a kezdeményezésünkkel, úgy 2012. március 15-ig jelezze az Ön által képviselt szervezet csatlakozási szándékát, Hüttl Tivadarnál a huttl@tasz.hu e-mail címen.

A TASZ bízik abban, hogy közös fellépéssel sikerül elérni egy új lobbitörvény megalkotását.

Budapest, 2012. március 2. Tisztelettel,

Dénes Balázs sk. elnök
Hüttl Tivadar sk.  Adatvédelem és Információszabadság Programvezető


Címkék
vállalatok, részvétel, részvétel, civil szervezet, jogvédelem