- Mi a véleménye az új törvényről? Olyan, amilyennek ígérték: egyszerűbb, átláthatóbb működést tesz lehetővé?
- Az új törvény, egy törvényben, egységes szerkezetben tartalmazza a korábban három különböző törvényben megtalálható szabályok jelentős részét, e tekintetben az érintettek számára egyszerűbb a kezelése, de ez önmagában nem elég a civilszféra jó működéséhez.
- Véleménye szerint az elmúlt 20 év jó és rossz civil életbeli tapasztalata jobbítási szándékkal benne van a törvényben?
- Az új törvényben egy igen erős állami kontrollra való törekvés jelenik meg, amely éppen a civil kezdeményezőkészséget, kreativitást, jó értelemben vett színességet akadályozhatja, illetve nehezítheti.
Véleményem szerint, az új törvény nem teremt kedvezőbb létesítési és működési feltételeket a civilszervezetek számára, de jelentősen növeli a bürokratikus elemeket. Ez a tendencia különösen a kisebb, nehezebb működési feltételekkel, alacsony forrásokkal rendelkező, kevésbe "profi", számviteli és ügyviteli apparátussal nem rendelkező, az önkéntesség elvén működő civil szervezetek számára komoly nehézséget fog jelenteni, adott esetben a megszűnésüket is eredményezheti. Ugyanakkor a civil társaság, mint új formáció szabályozása, teret ad a lazább szerveződések részleges formalizálásának is, ez a törvénynek pozitívuma.
- Részt vettek az előkészítés során, a társadalmi egyeztetéseken?
- Közvetetten igen, részt vettünk más civil szerveződések által kezdeményezett egyeztetéseken, ahol véleményt adtunk és véleményünk más civil szervezetek együttes véleményeként megküldésre került az előkészítő minisztériumnak.
- Mit épített be a törvényalkotó a javaslataikból?
- Javaslataink a közhasznúság feltételeinek, az eredeti tervezethez képest kevésbé merev szabályozására vonatkoztak, ezek közül bekerült az önkéntesség és a társadalmi támogatottság kategóriájának a pontosabb meghatározása.
- Milyen irányú változásokat hoz az új szabályrendszer egy komoly társadalmi probléma megoldására szerveződött érdekképviseleti ernyőszervezet életében?
- Tekintettel arra, hogy mi rendelkezünk a végrehajtáshoz szükséges infrastruktúrával és megfelelő szakemberekkel, így számunkra alapvetően nem jelent problémát az új szabályok betartása, bár némi adminisztratív többletfeladatokat mindenképpen jelent. Tagszervezeteink számára is igyekszünk megadni azt a szakmai segítséget, amellyel ők is megfelelhetnek az elvárásoknak.
- Mint ismeretes bizonyos társadalmi probléma megoldására – szinten tartására - kevesebb forrás jut, pl. a pszichiátriai támogatást nyújtó szervezeteknek kevesebb összeg áll rendelkezésükre, hogy az ápolásra szoruló tagságukat az eddig megszokott színvonalon továbbra is ellássák.
Van-e olyan forrásmegvonás (esetleg eddig nyújtott normatív támogatás), amitől a MEOSZ tagsága a jövőben elesik, és ez által a mozgáskorlátozottságban érintett csoport életfeltétele, életminősége rosszabbodik?
- Alapvetően nem a civiltörvényből fakadóan érzékeljük ezeket a hátrányokat, ettől függetlenül a szolgáltató civilszervezetek forráscsökkenése folyamatos évek óta és ez már-már a megszűnés közvetlen közelébe sodorta az intézményfenntartó szervezeteket.
A helyzet, a civil törvénytől függetlenül is tragikus, a fenntarthatósághoz az új civil törvény és az új pályázati rendszer semmiféle segítséget nem nyújt.
- A pályázati feltételeket nézve a szövetségeknek mintha kisebb esélyei lennének. Ön hogy látja?
- A pályázati feltételek az egész civilszférát rendkívül hátrányosan érintik. Egyrészt igen jelentős a pályázati források csökkenése, másrészt a törvény által előírt korlátozások – pl. nem nyújthat be minden évben működési pályázatot az a civilszervezet, amely korábban támogatásban részesült – tovább szűkítik a forrásokat. A civilszféra jelentős "visszafejlődésére" lehet számítani. Sajnos!
- A törvény egyik törekvése, hogy a civilek között természetes kiválasztódási folyamat induljon el. A cél, hogy a szervezetek ne saját maguk konkurenciái legyenek, hogy a jók még jobbá váljanak, a kevésbé életképesek vezetődjenek ki a rendszerből. Mi a véleménye erről?
- A kevesebb anyagi és szellemi potenciállal rendelkező civil szervezetek ebben a rendszerben életképtelenné fognak válni, amely szűkíti a civilszervezetek színességét és a társadalmi érdekérvényesítésben való részvételük lehetőségét. Ez nem természetes kiválasztódási folyamat, hanem szándékos csökkentési törekvés.
Azok a civilek, akik működőképesek maradnak, már olyan profik lesznek, hogy alig lesznek civilek a szó igazi értelmében.
- A másik törekvés a társadalmi támogatottság – önkéntesek, tagság - növelése. Tudvalevő, hogy nem vagyunk híresek tagdíjfizetésről. Hogyan teljesíthető ez?
- Sajnos a mai magyar viszonyok között, ahol az embereknek a létfenntartási költségek előteremtése is gyakran okoz problémát, nem lehet komolyan számítani a tagság hangsúlyos tehervállaló képességének növekedésére.
Szövetségünkhöz tartozó tagegyesületek jelzései szerint, már az évi átlagos, ezer forint tagdíj befizetése is komoly gondot jelent a fogyatékos emberek számára, emiatt a tagdíjfizetési morál szövetségi szinten nem éri el a 70%-ot. Ennek további csökkenésére számítunk.
- A szakmai célok között szerepel, hogy a civilek hatékonyabb menedzsmenti és marketing-kommunikációs munkát végezzenek. Hasonlót, mint a vállalkozások. Ön egyetért ezzel a szándékkal? Megvannak ennek az erőforrásbeli feltételei a szervezeteknél?
- Megfelelő források hiányában erre csak a legnagyobb szervezetek lesznek képesek, a kisebb anyagi és szellemi kapacitással működő szervezeteknek erre a törekvésre nincs esélye és egyre kevesebb lesz.
A civilszervezetek számára a profitorientált vállalkozásokhoz hasonló feltételeket teremteni már rövidtávon több ezer, vagy tízezer szervezet megszűnését fogja eredményezni.
- A marketing szakmában minden "új" bevezetését követően gyűjteni szokták a "hibareakciókat", hogy tökéletesíteni tudják a terméket. Tételezzük fel, hogy a civil-társadalmi ügyekért felelős államtitkárságot érdekli, hogy az új civiltörvény életbelépését követően milyen hatásokat vált ki, és mik a konstruktív javaslatok. Kérem, fogalmazza meg, Ön szerint mire lenne szükség ahhoz, hogy a hazai civilszektor megfelelően fejlődjön, és jóval hatékonyabb legyen célszerinti tevékenységében?
- Alapvető probléma a pályázati rendszer és a források beszűkülése. Megfelelő, folyamatosan megpályázható támogatások nélkül a civil szektor azon elemei, amely a kicsi, de nagyon fontos helyi feladatokat látják el, elsorvadnak. Gondolok itt a szó hagyományos értelmében vett "igazi" - nem profi szolgáltatást végző – emberi, közösségi igényeket kielégítő szervezetek ellehetetlenülésére.
Ugyanakkor ma még alapvetően tisztázatlan az is, hogy mi lesz a szociális, közoktatási szolgáltatásokat nyújtó civilszervezetek sorsa, ki, hogyan, milyen formában végzi a szolgáltató szervezetek finanszírozását.
Tehát nem csak a kicsi civilszervezetek sorsa teljesen bizonytalan, hanem a szolgáltató civilek sorsa is. Gyakorlatilag folyamatosan és radikálisan csökkennek a civilszervezetek helyi, önkormányzati támogatásai, és szinte alig lehet helyi, gazdasági területről származó támogatásokhoz jutni.
A civilszervezetekhez tartozó emberek, pedig a szűkülő saját források mellett, képtelenek eltartani a saját szervezetüket.
Sajnos, úgy látom, hogy a kontroll szigorodását jelentő államosítás mellett, nagyon határozott az államnak a finanszírozásból való kivonulási szándéka. Ilyen körülmények mellett a civil szféra fejlődése biztosan nem várható, a visszafejlődése viszont igen. Minden jel arra mutat, hogy nincs igazi szándék egy erős civil társadalom működtetésére – bár ez is szembe megy a fejlett EU irányzatokkal.
forrás: akontroll.hu