Ki és hogyan alkalmazhat önkénteseket? - hazai gyakorlat

2011. május 05.

Bizonytalanság és kicsit visszás helyzet jellemzi a hazai önkéntesség gyakorlatát, legalábbis ezt tudtuk meg az önkénteseket szívesen fogadó civil szervezetektől. Egyfelől az önkéntességet szabályozó törvény szerintük finomításra szorul, másfelől az önkéntesek elkötelezettségével sem elégedettek, akik a társadalmi elvárás miatt gyorsan váltanak. Körkép az önkéntes foglalkoztatási formákról.

"Magyarországon még nincs kialakult rendszere az önkéntes munkának. Közhasznú civil szervezetként az anyagi lehetőségeink sajnos igen korlátozottak, ezért kiemelten értékes számunkra állandó önkénteseink munkája" - Mészáros Enikő, a Jane Goodall Intézet munkatársának véleményét sokan osztják, akik élnek ezzel a lehetőséggel. De kik ezek?

Kezdjük egy meglepőnek tűnő kijelentéssel: "A profitorientált cégek jellemzően nem fogadhatnak önkénteseket. A törvény szerint azonban ez nem vonatkozik olyan ellátásra, ahol indokolt a bevonásuk, pl. kft. is üzemeltethet idősek otthonát, amely igénybe veheti önkéntesek munkáját" - mondta el F. Tóth András. A cégek szerepének megítélése a tekintetben egyszerű, mivel a munkavállalóiknak bért fizetnek, ezért nem törvényes, ha ugyanazt a tevékenységet önkéntesekkel ingyen végeztetik el.

F. Tóth András Önkéntes Központ Alapítványához azzal a kérdéssel fordult egy orvos, hogy lehet-e önkéntes a számára munkát adó és bért fizető kórházban egy másik munkakörben. "Nem erről szól az önkéntesség. Tudjuk, hogy pl. az ügyvédbojtárok is ingyen dolgoznak, sőt fizetnek is a jó nevű irodáknak, tehát léteznek olyan nem térítés ellenében végzett munkák, amiket nem nevezünk feketének, de önkéntesnek sem, ezek a szakmai gyakorlatok" - fejtette ki.

Az önkéntesség a segítségadás mellett más előnyt is jelent az önkénteseknek, társadalmi kapcsolatokat építenek, sosem látott területeken szereznek tapasztalatot, viszont a feketemunkába is belefuthatnak, ha nem kötnek velük szerződést a törvényben meghatározott esetekben. Törvény van, mégis bizonytalanságban élnek jóhiszemű fogadó szervezetek is.

A hiánypótló tevékenységet végző Ifjú Díszmadártenyésztők - Természetvédők Regionális Egyesülete rendszeresen 10-20 önkéntes fordítóval dolgozik azon, hogy behozzák a lemaradást a díszmadár tenyésztés külföldi szakirodalmának magyarra ültetésében. Küzmös Csaba, az egyesület alelnöke nem titkolta, nem tud arról, hogy szerződnie kellene a fordítói kapacitásukat megduplázó önkéntesekkel. Rövid kutatás után megnyugtathatjuk, ezzel nem vétett a törvény ellen, még akkor sem, ha az önkéntes törvény szerint tíz alkalom után kötelező szerződést kötni, hiszen ha nem közhasznú szervezet, nem is tartozhat a törvény hatálya alá és regisztrálni sem köteles a nyilvántartásba.

Törököt fogtak
Az európai cserediákok fogadásával és magyarok kiküldésével foglalkozó Compas Egyesület budapesti irodavezetője az új szemléletmódban, az interkulturális közegben látja az önkéntesek lehetőségét. "Nem ritka, hogy a fogadó fél is kénytelen alkalmazkodni az önkénteséhez. Az egyik spanyol diákunk jelezte, hogy délutánonként munkaidőben szeretne lepihenni, kompromisszumot kötöttünk, és abban maradtunk, hogy reggel később kezdhet" - mondta Lechner István. Nyugat-Európa telített, ezért a diákok pl. Grúziába nagyobb eséllyel pályázhatnak, de az illúzió, hogy az önkéntesekkel költségeket lehet megtakarítani, mivel nem ismerik az adott területet, ezért egy szakember kell melléjük, aki irányítja őket. Általában a környezetvédelem, gyermek- és idősgondozás fogadja a kalandvágyókat, akikből nincs hiány. Lechner szívesen emlékszik vissza egy török diákjukra, aki kizárólag anyanyelvén kommunikált, ami a Ferihegyi repülőtéren derült ki, ahol a yes és no ügyes variálásával hívta fel magára a figyelmet. Angol nyelvű pályázatát mással íratta meg levelezésével együtt, viszont nagyobb volt a motivációja, hogy megtanuljon magyarul, ami sikerült is.

A nem egyszerű helyzetre rávilágít az Önkéntes Központ Alapítvány munkaügyi felügyelethez intézett kérdése az ellenőrzésekkel kapcsolatban: "csak a közérdekű önkéntes tevékenységről (Köt) szóló törvény hatálya alá bejelentkezett szervezeteket és intézményeket vizsgálják, vagy olyan szervezeteket is, melyek nem jelentkeztek be, vagy nem tartozhatnak a törvény hatálya alá? Ha csak az előbbieket, akkor kérdésként merül fel, hogy ott mi alapján járnak el, ugyanis önkéntes tevékenységet a Köt. hatályán kívül is lehet végezni, viszont a törvényalkotó nem tette lehetővé, hogy például a nem közhasznú civil szervezetek bejelentkezhessenek a hatálya alá. Ezért lehetséges, hogy egy esetben önkéntesektől jelenléti ívet is kértek az ellenőrök, arra vonatkozóan viszont a Köt. nem ír elő semmit".

A fogadó szervezetek és a munkaügyi felügyelet gyakorlatának bizonytalansága arra utal, hogy gyerek még a törvény (5 éves), finomításra szorul, de ezen túllépve, a rendszert nem a törvény és a szerződéskötések mozgatják jól vagy rosszul.

A fogadó szervezetek vezetőivel beszélgetve kiderült, hogy gyakran elégedetlenek az önkéntesek időszakos munkavállalásával, hosszabb ideig számítanának segítségükre és elkötelezettségükkel sem elégedettek. F. Tóth szerint ez nem az egyének hibája, társadalmi elvárás, hogy minél több információt gyűjtsünk, tapasztalatot szerezzünk rövid idő alatt, ezért az önkéntesek nem maradnak évekig, egyik helyről a másikra reppennek, mint a méhek. "Az elszántság nagy, de a lemorzsolódás is" - összegezte Pápai Mariann, a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány önkéntesprogram-vezetője. "Sajnos egyre kevésbé jellemző, hogy egy értékrend mentén vagy hitbéli meggyőződésből egy feladat mellett hosszú időre elkötelezik magukat az emberek, ezért jellemző, hogy hol itt, hol ott segítenek önkéntesként is. Gond, hogy a fogadó szervezetek humán felkészültsége nem elegendő ahhoz, hogy kezeljék a sok esetben nagyon gyorsan változó helyzetet" - tudtuk meg F. Tóthtól.

Valódi önkéntesség
"A Békamentés egy régóta szervezetten működő, megfelelően reklámozott program, ezért sok a látogatója. A kisgyerekes családok hétvégenként jönnek, családi, szabadidő programként fogják fel a munkát, ami tapasztalati élményt nyújt a gyerekeknek és a szülőknek, alkalmas a gyerekkel megszerettetni az állatokat, a természetet. A diákcsoportok iskolákból, óvodákból érkeznek, céljuk ugyanez. A látogatók részéről ez nem igazi önkéntesség, noha hasznos, de nem állandóan, rendszeresen végzett tevékenység. Az igazi önkéntes munkát programjainknál a Jane Goodall Intézet projekt koordinátorai és állandó önkéntesei végzik, akik a szabadidejüket szánják arra, hogy sokadszorra is elmondják ugyanazt, végigjárják ugyanazt az útvonalat. Számukra ez már nem a szórakozásról vagy egy nap értelmes eltöltéséről szól. Elkötelezettségük nem egy-egy alkalomra szól, hanem a környezeti nevelés megvalósítására - mondja Mészáros Enikő.

Megoldásra váró feladatok ellátására csoportokat lehet szervezni, hiszen nem ritka, hogy tíz önkéntes közül csak ketten állnak rendelkezésre egy adott időpontban - ami egy módszer a sok közül, amit az önkéntes koordinátoroknak ismernie kell. Nyugat-Európában és Észak-Amerikában egy bizonyos szervezeti méret felett, az önkéntes koordinátor pozíciót jellemzően belső munkatárs tölti be, aki biztos hátteret ad a hatékony munkához.

Magyarországon az egészségügyi szférában nagy szükség van ennek a feladatkörnek az ellátására, de egyelőre nincs kialakult rendszer. "A nagyobb létszámokhoz paradigmaváltásra van szükség, így az idősotthonokban akár több száz önkéntes dolgozhatna kiegészítő feladatkörökben. Az egészségügyi és szociális rendszer lehet a jövőben az önkénteseket nagy létszámban befogadó szektor, ha megszervezi és lehetővé teszi a hatékony együttműködést" - mondja F. Tóth András. Szerinte a helyzetet jól jellemzi, hogy 2010 tavaszán az árvizek idején segíteni kész önkénteseket próbáltak kijuttatni a gátakra, viszont a katasztrófavédelmi igazgatóságok nem álltak magas szinten a fogadásukkal, előfordult, hogy arra kérték az alapítványt, ne küldjön oda senkit, mert ugyan szükség lenne rájuk, nem tudják megszervezni a munkájukat, csak láb alatt lennének és kénytelenek lennének hazaküldeni őket.

HR-es mentorok
A Szociális és Rehabilitációs Alapítvány családsegítői munkaerő-piaci mentor programot indítottak rossz szociális helyzetben élők számára. Az üzleti szférából érkeznek hozzájuk mentorok vezetői és HR-es tapasztalattal. Az alacsony szociokulturális háttér miatt kevesen értenek a számítógéphez, "facebook tudás" van, de pl. motivációs levelet nem tudnak írni. A hat mentor ugyanennyi álláskeresőt visz el a remélt munkába állásig. "Nélkülük sablon intézmény lennénk, a családsegítésen túl nincs pénzünk a munkaerő-piaci mentor programra, tehetséggondozásra, amire az általunk felkészített önkéntesek vállalkoznak - mondta el Pápai Mariann önkéntesprogram-vezető. Jelenleg 30 önkéntessel dolgoznak; van köztük orvostanhallgató, szociálpedagógus, fejlesztőpedagógus, kozmetikus, fodrász, banki alkalmazott.

Önkéntesség éve

"Egyelőre nem érezzük az Önkéntesség Évének hatását az intézetünkhöz jelentkező önkéntesek számában. 2011 elején kiállítóként részt vettünk az Önkéntes Turnén, ami nem vonzott tömegeket, viszont a megjelentek komolyan érdeklődtek a kiállító szervezetek munkája iránt" - mondta a Jane Goodall Intézet munkatársa.

A szakemberek elmozdulást látnak abban, hogy egyre többen érdeklődnek, és az önkéntes munka határozottan elválik a rendszerváltozás előtt társadalmi munkának nevezett jelenségtől, melynek negatív megítélése sokat ártott.

forrás: HRportal


Címkék
Egyéb, önkéntesség, NIOK Alapítvány