Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Újabb fordulójához érkezett a kormány, illetve a Norvég Alap (precízebben: EGT és Norvég Alap) közötti vita. A kormány a múlt héten jelentette be, hogy vizsgálatot kért a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (Kehi) a Norvég Civil Alaptól érkező források miatt, amelyeket az Ökotárs Alapítvány kezel.

Mint azt már hírül adtuk, az alapok szerint erre a kormánynak nincs joga, a kormány szerint viszont egyenesen kötelessége.

Mire hivatkoznak az alapok?

Az EGT és Norvég Alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli iroda, a Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) keddi levelében a kormány és a donor országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein) közötti szerződésre hivatkozik.

Eszerint: „az Ellenőrzési Hatóság szerepét az Európai Uniós Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) tölti be. Az EUTAF jogszabály által létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkező központi költségvetési szerv. Az EUTAF ellenőrzési hatósági feladatokat lát el az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások kapcsán, valamint a Kormány által meghatározott további ellenőrzési feladatokat végez egyéb Európai Uniós és nemzetközi támogatásokkal kapcsolatosan, ideértve az EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusokat is.

Vagyis az alapok szerint csak az EUTAF-nak van ellenőrzési joga a programokat illetően.

Mire hivatkozik a kormány?

A kormány szerdai válaszában az államháztartási törvényre hivatkozott, amely szerint nemcsak lehetősége, hanem kötelessége ellenőrizni a források felhasználását.

A törvény vonatkozó paragrafusa szerint „a kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed (…) a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére.

Vagyis a kormány szerint a nemzetközi szerződés alapján kapott támogatásokat is ellenőrizheti a Kehi.

És akkor most mi lesz?

A budapesti norvég nagykövetségen a VS.hu-nak annyit mondtak, hogy ez lényegében egy jogalkalmazási vita, ugyanakkor nem áll szándékukban engedni álláspontjukból, hogy a Civil Alapok nem képezik a két kormány közötti tárgyalás alapját. Emellett megerősítették, hogy nem vonják vissza a Civil Alapokon kívüli másik 9 program felfüggesztését. Ez utóbbi ügyben egyébként június 12-én Brüsszelben egyeztetnek a felek, de annak a tárgyalásnak nem lesz témája a Civil Alapok ügye.

A kormány emeli a tétet

Csepreghy Nándor fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkár szerdán azonban újabb támadást indított az Ökotárs Alapítvány ellen. A kormány kezdetektől fogva azért támadja a programot, mert szerinte az Ökotárs egy LMP-közeli szervezet.

Csepreghy most úgy fogalmazott, hogy a Civil Alapból érkező pénzek elosztásáért „egy törpe kisebbség politikai meggyőződését hangoztató csoport” felel, amelyet kétfordulós pályázaton választottak ki. Állítása szerint az első fordulóban hét jelentkező volt, ezek közül azonban hatot érdemi indoklás és tartalmi pályázati anyagok bekérése nélkül kizártak és csak az Ökotárs Alapítvány jutott a második fordulóba.

Csepreghy szerint tisztázni kell, hogy miért zárták ki a versenyből a többi pályázót: azért-e, mert nem a kiválasztott pályázó politikai identitásának megfelelően gondolkoztak.

forrás, videó, bővebben: vs.hu