Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.
A megyei és regionális fejlesztések nem nélkülözhetik azokat a véleményeket, amelyeket a civil szervezetek tesznek le a döntéshozók asztalára.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a civil szervezetek, közalapítványok és egyesületek könnyebben képesek megoldani az agrár-környezetvédelemmel, vagy a tájgazdálkodással összefüggő feladatokat, mint a profitorientált szervezetek, ezért is fontos a civilek aktív közreműködése a megyei és regionális fejlesztési tanácsok munkájában - jelentette ki a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium politikai államtitkára Debrecenben, az Észak-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Fórumon.

Kiss Zoltán úgy véli, amennyiben a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezetek meg tudják teremteni a kellő szakmai hátteret, akkor kvázi állami feladatok ellátására is képesek. Az államtitkár példaként Borsod-Abaúj-Zemplén megyét említette, ahol civil szervezetek közreműködésével készült el a megye hulladékgazdálkodási térképe. Ez nem csak a szemétlerakó helyét jelöli meg, hanem konkrét elképzeléseket is tartalmaz, például a rekultivációra.

A civilekre a nemzeti környezetvédelmi program kidolgozása során is komoly feladatok hárulnak - tette hozzá Kiss Zoltán -, hiszen a program legfontosabb területeire, a szennyvíz, a szilárd hulladék kezelésére, valamint a természetvédelmi térségek megőrzésére közvetlenül legalább ezer milliárd forintot kell fordítani, míg a közvetett kiadások háromezer milliárd forintot tesznek ki.
Bene Kornélia
2003-07-03 12:46:39