A résztvevők mélyrehatóan foglalkoztak a kelet- és kelet-közép-európai térség baloldali erőinek és általában a szociáldemokráciának a válságával. Azzal a jelenséggel, hogy a gazdasági válság valós okainak, lefolyásának és következményeinek megmagyarázásához nincsenek meg az igazi eszközeik, alulmaradnak a jobboldali, konzervatív áramlatokkal szemben.
A nacionalizmus és a szélsőjobb előretörésének egyik magyarázata a résztvevők szerint az, hogy sok jól képzett, ambiciózus fiatal vagy egyáltalán nem talál magának munkát, értelmes elfoglaltságot, vagy nem a szakmájuknak megfelelően foglalkoztatják őket. Így válnak fogékonnyá a különféle szélsőséges eszmék iránt. Előfordul, hogy választások előtt a pártok vezetői túloznak, felnagyítják, felerősítik programgondolataikat, elviszik ezeket a szélig. A győzelem után már visszatérnének a mérsékelt vonalhoz, de a kiábrándultak fejében nagyon is megmaradnak az eredeti üzenetek.
Egy Lettországban dolgozó, észt–orosz származású szakértő azt hangoztatta: miközben a pártok győzelemre törekszenek, sokféle eszközt használnak. Ezek közé tartozik a történelem, annak értelmezése is. A balti országokban gyakran mondták a politikai vezetők: azt tudjuk, hogy mit kell csinálni, de azt, hogy ha meg is tesszük ezt, utána hogyan fogunk győzni, azt már senki sem tudja. Mások meg úgy vélik: tudják, hogyan kell győzni, de nem tudják igazán, hogy mit kezdjenek ezzel a győzelemmel.
Az egyik fő téma a választási törvények tartalma, a parlamenti és helyhatósági választások tisztaságának ellenőrzése volt. Megállapították, hogy nemcsak a választások tisztaságát kell ellenőrizni, de meg kell teremteni és gondozni kell azokat a feltételeket is, amelyek biztosítják a választások tisztaságát. Az ellenőrzés leggyakrabban nem azért fontos, hogy ne legyen csalás, ezen már a legtöbb ország túl van. De hogy a győztes és vesztes egyaránt elfogadja és hasonlóan értelmezze az eredményt, a tekintetben még sok a teendőjük a szakmai és szakértői civil szervezeteknek – állapították meg.
A tanácskozás házigazdája a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja, gesztora az ukrán Oszthatatlan Világ Alapítvány volt, a szakmai előkészítésben pedig az izraeli Választási Rendszerek Nemzetközi Szakközpontja (ICES) vállalt fontos feladatot.
(MTI)
forrás: MNO