CivilTech
Hírek
Hír
/Köz/alapítványok megszüntetésének törvényi lehetősége az összes alapító egyező akaratnyilvánítása nélkül – avagy ésszerűség kontra alkotmányosság
2012. január 13.


1274


Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül azt a kérdést vetem fel, hogy a „lex specialis derogat legi generali” elve vajon megengedheti-e a célszerűség és ésszerűség érdekében az általános elvet lerontó speciális szabálynak, hogy alkotmányosság szempontjából aggályokat vessen fel./Jogi Fórum/

Az alkotmányosság szempontjából megvizsgált, egyébként ésszerű speciális szabály szerint az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval alapított alapítványt vagy közalapítványt az állami alapító egyoldalú kérelmére, az államháztartáson kívüli alapító egyező akaratnyilvánítása nélkül meg lehet szüntetni és elrendelni a nyilvántartásból történő törlését bírósági nemperes eljárásban.

1.) A vizsgált speciális szabály vonatkozásában releváns általános rendelkezések

A Ptk. 74/A.§ (4), a Ptk. 74/B. § (5) bekezdés, a Ptk. 74/A.§ (6) bekezdése és a Ptk. 74/E. § (2) bekezdés alapján megállapítható, hogy az alapítvány törlésére irányuló eljárásra alkalmazni kell a nyilvántartásba vételre, köztük a módosítás nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat is. A fenti rendelkezésekből egyértelműen következik, hogy több alapító esetén az alapító okirat módosítására csak valamennyi alapító együttes döntése alapján, valamint a nyilvántartásba vétel iránti / módosítás iránti / megszüntetés és törlés iránti kérelem benyújtására is csak valamennyi alapító együttes kérelme alapján kerülhet sor.

A több alapító által alapított alapítvány esetén tehát az élő magánszemély és létező jogi személy alapítók az alapítói jogokat (nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása, az alapító okirat Ptk. 74/B.(5) bekezdés szerinti korlátozással történő módosítása, a módosítás valamint a megszüntetés és törlés iránti kérelem benyújtása) csak közösen, egyező akaratnyilvánítással lehet gyakorolni. Akár egy hiányzó egyező akaratú nyilatkozat esetén a többi alapító az – összes alapítót megillető, és csak közösen gyakorolható – alapítói jogokat tehát nem gyakorolhatja. /Az általános szabály szerint egy esetben hiányozhat az egyező akaratnyilvánítás: ha valamelyik magánszemély alapító meghal, vagy jogi személy alapító megszűnik és nincs helyette alapítói jogok gyakorlására kijelölt személy; akkor a még élő, illetve létező alapító(k) gyakorolja/gyakorolják (együttesen) az alapítói jogokat./

2.) Az általános rendelkezésektől eltérő, azokat lerontó speciális szabály

A 2006. évi LXV. törvény 1.§ (2) bekezdése alapján a törvény hatályba lépése előtt nyilvántartásba vett közalapítvány működésére a Ptk. alapítványra vonatkozó rendelkezéseit a többször módosított 2006. évi LXV. törvényben felsorolt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az egyik ilyen eltérést fogalmazza meg az – álláspontom szerint aggályos – 2006.évi LXV. törvény 1.§ (6) bekezdése.

A jelenleg (2011. október 18. napjától) hatályos 2006. évi LXV. törvény 1.§ (6) bekezdése szerint: „Az Országgyűlés, a Kormány, a minisztérium (miniszter), a központi államigazgatási szerv (vezetője) által önállóan, vagy a felsoroltak bármelyikével közösen (a továbbiakban: állami alapító) alapított alapítványt (közalapítványt), továbbá az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt (közalapítványt) az állami alapító kérelmére a bíróság - nemperes eljárásban - akkor is megszünteti, ha azt az állami alapító arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány (közalapítvány) céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható.”

Ez esetben a megszűnt alapítvány (közalapítvány) vagyonát - cél szerinti feladatainak további ellátása érdekében - az állami alapító a megszüntetési kérelemben megjelölt központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet rendelkezésére bocsátja (nonprofit gazdasági társaság esetében apportként).

Az alapítványokra vonatkozó általános (generális) szabályokat tartalmazó Ptk. szabálytól eltérő, azt lerontó speciális szabály a fentiek alapján lehetőséget ad arra, hogy az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval alapított alapítványt az állami alapító egyoldalú kérelmére, az államháztartáson kívüli élő illetve létező alapító egyező akaratnyilvánítása nélkül meg lehessen szüntetni és elrendelni a nyilvántartásból történő törlését nemperes eljárásban. A megszüntetés önmagában célszerű és ésszerű lehet a törvényben meghatározott indokok alapján; azonban az általános szabályt lerontó speciális szabály az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítvány vonatkozásában az alábbi okok miatt álláspontom szerint alkotmányosság szempontjából aggályos.

3.) A speciális szabállyal kapcsolatban felmerülő aggályok

Az 1949.évi XX. törvény, a Magyar Köztársaság Alkotmánya 2.§ (1) bekezdése az alkotmány jogállamiságot deklaráló klauzulája. /A 2012. január elsejétől hatályos Magyarország Alaptörvényének B.) Cikk (1) bekezdése az alaptörvény jogállam – klauzulája./

Az a lehetőség, hogy az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványt az államháztartáson kívüli alapító egyező akaratnyilvánítása nélkül meg lehet szüntetni, az önrendelkezés szabadságához való jogot sérti, amely az Alkotmány 54.§ (1) bekezdése szerinti emberi méltósághoz való jog értelmezésén alapul. /A 2012. január elsejétől hatályos Magyarország Alaptörvénye az emberi méltósághoz való jog sérthetetlenségét a II. Cikkben biztosítja./

a.) Az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen létrehozott közalapítványok úgy jöhettek létre (a 2006. évi LXV. törvénnyel hatályon kívül helyezett Ptk. 74/G.§ (3) bekezdés alapján), hogy az alapítvány a teljes vagyonát – az összes alapítójának hozzájárulásával – azonos célú közalapítvány létesítése érdekében az arra jogosult szervnek felajánlhatta. Ha a közalapítvány alapítására jogosult az ajánlatot elfogadta, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozta létre. A közalapítvány létrehozásával az alapítvány megszűnt, jogutódja lett a közalapítvány, amelynek alapítói az alapítót megillető jogosultságokat – ha az alapító okirat eltérően nem rendelkezett – együttesen gyakorolták. Azzal tehát, hogy a közalapítvány létrehozására jogosult állami alapító a magánalapítvány alapítására jogosult alapító felajánlását elfogadta, a közalapítvány alapításának lehetőségébe államháztartáson kívüli magánjogi feleket engedett be alapítói minőségben. Ezzel biztosította valamennyi (az állami és államháztartáson kívüli) alapító számára az alapítói pozíciók egyenjogúságát és mellérendeltségét.

b.) Az állami alapító és államháztartáson kívüli alapítók által közösen létrehozott alapítványok esetében az állami alapító és államháztartáson kívüli alapítók alapítói pozíciója az alapítástól kezdődően egyenjogú és mellérendelt.

Ezen egyenjogúság és mellérendeltség sérülhet, ha lehetőséget ad a törvény arra, hogy bármelyik alapító (akár az állami alapító is) az alapítótársak egyező akaratnyilvánítása nélkül kezdeményezheti az alapítvány megszüntetését.

Az alapítói pozíciók egyenjogúságának, mellérendeltségének eljárásjogi garanciái a jogállamiságon keresztül alkotmányos védelmet élveznek.

Az alapító rendelkezési joga az alkotmányos önrendelkezési jog egyik aspektusa, eljárásjogi vonatkozása, amely az egyén autonómiáját érinti, illetőleg azzal kapcsolatos.

Az államháztartáson kívüli alapítókkal, magánjogi felekkel létrehozott alapítvány alapítóinak rendelkezési jogára vonatkozó alapelvének sérelme tehát az önrendelkezés alkotmányos jogának sérelmét jelenti, amely a jogállamiság alkotmányos elvével összeegyeztethetetlen.

Az eljárási garanciák a működő jogállamtól elválaszthatatlanok. Eljárási garanciaként a jogorvoslathoz való jogot maga az Alkotmány határozza meg az Alkotmány 57.§ (5) bekezdésében. /A 2012. január 1. napjától hatályos Magyarország Alaptörvénye a jogorvoslathoz való jogot a a XXVIII. Cikk (7) bekezdésében szabályozza./

Azzal, hogy az állami alapító egyedüli kérelmezőként, a megszüntetési és törlési eljárásban kizárólagos félként az alapítótársak egyező akaratnyilvánítása nélkül kezdeményezheti a megszüntetést és törlést; a megszüntetési és törlési eljárás megindításától kezdve megfosztja az államháztartáson kívüli alapítókat a fél / kérelmezői pozíciótól és az Alkotmány 57.§ (5) bekezdés szerinti jogorvoslat jogától is.

A 105/1952 (XII.28.) MT rendelet 13.§ (3) bekezdésén keresztül alkalmazandó Pp.219.§ (1) bekezdés d.) pontja alapján nem kézbesítendő a végzés a megszüntetési eljárásban félnek nem minősülő, államháztartáson kívüli, a megszüntetéssel esetlegesen egyet nem értő alapítónak; aki adott esetben tudomást sem szerez a megszüntetésről, és akinek – amennyiben tudomást is szerez a megszüntetésről – a Pp.233.§ (1) bekezdés alapján nincs fellebbezési jogosultsága.

Összegzés

A vizsgált példa elemzését követően kihangsúlyozom, hogy a közalapítvány megszüntetésének „rövid úton”, nemperes eljárásban történő lehetővé tétele a célszerűség mellett aggálytalan, ha a kizárólag állami alapító által alapított közalapítvány céljainak megvalósítása, feladatának további ellátása központi költségvetési szerv, kizárólagos állami tulajdonban álló közhasznú, nonprofit gazdasági társaság, illetve egyéb közfeladatot ellátó szervezet által hatékonyabban megvalósítható.

Az alkotmányossági aggály kizárólag a „vegyes”, azaz az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval alapított alapítványoknál vagy közalapítványoknál merül fel és akkor is csak valamelyik (bármelyik) élő vagy létező alapítótárs egyező akaratnyilvánításának hiánya esetén a fent részletezett érvek mentén.

Az általános szabályt lerontó ésszerű speciális szabályok létjogosultságát és adott esetben szükségességét elismerve fenti – szerintem – alkotmányos szempontól az új Alaptörvény szerint is aggályos speciális szabály elemzésével azt a kérdést szerettem volna felvetni, hogy a jogállamiság-klauzulának történő megfelelés és az ésszerűség / célszerűség közül melyik az elsődleges szempont…

Szerintem a vizsgált szabály olyan tartalmú, csupán két szót érintő módosításával, amely szerint nem az állami alapító kérelmére, hanem az alapítók közös kérelmére lehetne megszüntetni az állami alapító által államháztartáson kívüli alapítóval közösen alapított alapítványokat (közalapítványokat) a meghatározott indokok alapján; a 2006. évi LXV. törvény 1.§ (6) bekezdésében foglalt speciális szabály a célszerűség és ésszerűség mellett alkotmányos szempontból is aggálytalanná válna.

Jogi Fórum/ Dr. Láng Eszter

forrás: jogiforum.hu




Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése” című (GINOP-5.1.3-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a Gyerekesély programok infrastrukturális háttere című (EFOP-2.1.2-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Tanoda programok támogatása” című (EFOP-3.3.1-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Nem állami szervezetek munkaerő-piaci szolgáltatásainak támogatása” című (GINOP-5.1.5-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent „A helyi identitás és kohézió erősítése” című (TOP-6.9.2-16 kódszámú) felhívás.
Címkék