Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.

Az alábbiakban a kettős könyvvezetés szabályai szerint készült mérleg és eredménykimutatás leggyakrabban kitöltött fő sorainak általános tartalmát mutatjuk be.
A beszámoló mindig egy naptári évre, azaz január 1. - december 31. közötti évre vonatkozik, mert az egyesületek, alapítványok ettől eltérő beszámolási időszakot nem választhatnak.
Általánosságban a mérleg fordulónapja december 31.-e, azaz a beszámoló azt mutatja meg, hogy a szervezet december 31-én milyen eszközökkel és forrásokkal rendelkezett.

A mérleg egyes sorai:

ESZKÖZÖK:

  • A befektetett eszközök: itt mutatja ki a szervezet azoknak az eszközöknek az értékét és összetételét, amelyek a szervezet tulajdonát képezik, és több mint egy évig szolgálják a szervezet működését. Az eszközök értékét nettó értéken, azaz az éves értékcsökkenés elszámolása után kell kimutatni a mérlegben. Itt mutatjuk ki, ha van a szervezetnek pl.: gépkocsija, ingatlana, egyéb tartós álló eszköze, vagy hosszú lejáratú pénzügyi befektetése.
  • Forgóeszközök: itt mutatja ki a szervezet azokat az eszközeit, amelyek egy évet nem meghaladóan szolgálják a szervezet működését. Pl.: készletek (olyan eszközök, melyek még nem kerültek felhasználásra), követelések (amikor a szervezetnek a másik fél által elismerten tartozik valaki), értékpapírok, pénzeszközök.
  • Aktív időbeli elhatárolások: (a pontos számviteli tartalom ismertetése nélkül) itt a leggyakrabban azt mutatja ki a szervezet, hogy szerződései szerint a beszámolás évére vonatkozóan még mely bevételek illetik meg a szervezetet, illetve melyek azok a költségek, amelyeket előre kifizetett. Pl.: a beszámoló évére vonatkozó bevétel, melyet csak a következő évben kap meg a szervezet (utófinanszírozott támogatások), illetve a következő évre vonatkozó előfizetési díjak, bérleti díjak, biztosítások vagy.
  • Eszközök összesen: az előzőekben felsorolt eszközök összes értéke adja a mérleg főösszeget, melynek meg kell egyeznie a Források összesen sorral.

FORRÁSOK:

  • Saját tőke: amely tartalmazza az alapító vagyont (ha van a szervezetnek, tehát kötelezően csak alapítvány esetén), az alapítástól a tárgyévig a halmozott számviteli eredményt (tőkeváltozás sor), a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyévi eredményt tevékenységenként.
  • Tárgyévi eredmény: (a saját tőke sor egyik eleme) A tárgyévi eredmény egy számviteli eredmény, amely nem azonos a szervezet bankszámlájának egyenlegével. A tárgyévi eredmény meghatározása könyvvezetés módjától is függ. Kettős könyvvitel esetén a tárgyévi eredmény lényegében a szervezetnek a tárgyévre, mint időszakra vonatkozó bevételeinek és ráfordításainak, valamint a tárgyévi társasági adónak (amennyiben a szervezetnek kell társasági adót fizetnie) a különbözete, azaz egy teljesítmény szemléletű eredmény, mely nem azonos a tárgyévben pénzügyileg teljesült bevételekkel és kiadásokkal.

Céltartalékok: fedezet (forrás) képzés a tárgyévi eredmény terhére a számviteli törvényben nevesített biztos, vagy valószínűsíthető költségekre, ráfordításokra

  • Kötelezettségek: a szervezet fizetési kötelezettségei pl: 12. havi bérek és járulékok, ki nem fizetett számlák stb., a lejárat határidejétől függően lehet hátrasorolt (5 évnél hosszabb), hosszú lejáratú (1évnél hosszabb), rövid lejáratú (1 éven belüli).
  • Passzív időbeli elhatárolások: itt kell kimutatni a beszámoló évében befolyt, de fel nem használt bevételeket (pl.: pályázaton elnyert összeget a pályázati program szerint a következő évben is felhasználhatjuk, tipikusan NEA működési támogatás), valamint a beszámolás évére vonatkozó költségek, amelyeket a következő évben fizettünk ki. (pl.: könyvvizsgálat díja, 12. hónapban igénybe vett, később számlázott szolgáltatások: közmű, telefon egyéb )
  • Források összesen: az előzőekben felsorolt források értéke adja a mérleg főösszeget, melynek meg kell egyeznie az Eszközök összesen sorral.

Az eredménykimutatás egyes fő sorai:
Az eredménykimutatás bemutatja, hogy a szervezet tárgyévi eredménye milyen bevételek és ráfordítások különbözetéből tevődik össze.

BEVÉTELEK:

  • A jogszabály megadja az alapítványok, egyesületek (közhasznú civil szervezetek) tevékenységéhez kapcsolódó legtipikusabb bevételeit.

A civil szervezet számviteli nyilvántartásait úgy vezeti, hogy azok alapján az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységének [az eredménykimutatás „Alaptevékenység” oszlopai] és gazdasági-vállalkozási tevékenységének [az eredménykimutatás „Vállalkozási tevékenység” oszlopai] bevételei, költségei, ráfordításai és eredménye (nyeresége, vesztesége) egymástól elkülönítve megállapíthatók legyenek.

A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége tekintetében elkülönítve mutatja ki legalább a következő bevételeket [zárójelben a bevétel helye az eredménykimutatásban]:

  1. egyesület esetében a tagdíjat [Egyéb bevételek, ebből: tagdíj], alapítvány esetében az alapítótól nem vagyoni hozzájárulásként kapott adományt [Egyéb bevételek, ebből: alapítóktól kapott befizetés];
  2. a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összegét (Szja1%) [Egyéb bevétel, ebből: támogatások, valamint Tájékoztató adatok E. pont];
  3. az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást, ideértve az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében megvalósuló fejlesztés céljára kapott támogatást is, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra [Egyéb bevétele, ebből: támogatások, valamint forrástól függően Tájékoztató adatok A-D. pontok];
  4. aza)-c) pont hatálya alá nem tartozó, az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományt, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra [Egyéb bevétele, ebből: támogatások, ebből: adományok, valamint Tájékoztató adatok G. pont];
  5. az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége keretében nyújtott szolgáltatás, teljesített termékértékesítés bevételét [Értékesítés nettó árbevétele, valamint, ha közszolgáltatási szerződésen alapuló bevételről van szó, Tájékoztató adatok: F. pont], ideértve különösen
  6. ea)a kizárólag az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékét [Egyéb bevételek], valamint
  7. eb)a részben az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységet szolgáló dolog, jogátruházásának, illetve átengedésének ellenértékéből a dolog, illetve a jog korábbi alapcél szerinti (közhasznú) használatával arányos részt [Egyéb bevételek];
  8. aza)-e) pont hatálya alá nem tartozó, gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége révén megszerzett bevételt, így különösen
    1. a pénzeszköz betétbe, értékpapírba, társasági részesedésbe történő elhelyezése révén megszerzett (elért) kamatot, osztalékot, árfolyamnyereséget és más bevételt [Pénzügyi műveletek bevétele],
    2. az ingatlan megszerzése, használatának átengedése [Értékesítés nettó árbevétele] és átruházása révén megszerzett bevételt [Egyéb bevétel].

Összes bevétel: az előző bevételek mindösszesen, melyből ki kell bontani a az alapító okiratban / alapszabályban szereplő közfeladatok ellátásához kapcsolódó, az adott beszámolási időszakban végzett közhasznú tevékenység bevételeit [Összes bevétel, ebből: közhasznú tevékenység bevételei]

RÁFORDÍTÁSOK:

  • Anyagjellegű ráfordítások: leggyakrabban a tevékenység érdekében felmerült anyagköltségeket (irodaszerek, nyomtatványok), igénybe vett szolgáltatások értékét (bérleti díjak, könyvelői díj, szakértői díjak), egyéb költségeket (bank költség, biztosítási díjak) tartalmazza, de adott esetben ide tartoznak az értékesített áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke is.
  • Személyi jellegű ráfordítások: mindaz, ami a Számviteli törvény szerint ide sorolandó. Tipikusan ide sorolandó: bér, megbízási díjak, béren kívüli juttatások, bérjárulékok, valamint az rendezvényekhez köthető vendéglátások, de az adományozóknak adott köszönő ajándékok vagy az önkéntes munkaórák értéke is. Ebből a sorból külön ki kell emelni a vezető tisztségviselőknek adott juttatásokat.
  • Értékcsökkenési leírás: a civil szervezet tevékenységét több évig szolgáló tartós eszközök értékének, az adott évre jutó, költségként történő elszámolása a Számviteli törvény és számviteli politika szerinti
  • Egyéb ráfordítások: a fentiekbe nem tartozó egyéb ráfordítások. Pl: a szervezet által másnak adott támogatás, visszafizetett támogatás, a tovább utalt támogatás, a cél szerinti juttatások stb.
  • Pénzügyi műveletek ráfordításai: ide tartoznak a fizetett kamatok, a valuta és deviza ügyletekből származó árfolyam-veszteség jellegű különbözetek.

Összes bevétel: az előző ráfordítások mindösszesen, melyből ki kell bontani a az alapító okiratban / alapszabályban szereplő közfeladatok ellátásához kapcsolódó, az adott beszámolási időszakban végzett közhasznú tevékenység ráfordításait [Összes ráfordítás, ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai]

 

Adózás előtti eredmény: a fentiek szerinti összes bevétel és összes ráfordítás különbözete

Adófizetési kötelezettség: a civil szervezet vállalkozási és / vagy ingatlan hasznosítási tevékenységét terhelő társasági adókötelezettség, melynek összege meg kell, hogy egyezzen a társasági adóbevallásban kiszámított adókötelezettség összegével [29. számú bevallás]

A számviteli nyilvántartásoknak a beszámolóban szereplő bevételeket és ráfordításokat, azok eredménykimutatás sorokban és tájékoztató adatokban szereplő bemutatását alá kell támasztania. A nyilvántartásokat a jogszabályban meghatározott részletezettséggel kell kialakítani.

(2) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatásokat, valamint az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez kapott adományokat a következő részletezésben mutatja ki:

  1. az államháztartási forrásból kapott támogatás, illetve adomány, a (3) bekezdésben foglaltak szerinti bontásban;
  2. az Európai Unió költségvetéséből, külföldi állam államháztartásából, nemzetközi szervezettől, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján kapott támogatás, illetve adomány;
  3. más civil szervezettől kapott támogatás, illetve adomány.

(3) A civil szervezet az államháztartási forrásból kapott támogatást, illetve adományt (az Európai Unió strukturális alapjaiból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatást, illetve adományt minden esetben külön kiemelve) a következő részletezésben mutatja ki:

  1. a központi költségvetésből kapott támogatás, illetve adomány;
  2. az elkülönített állami pénzalapokból kapott támogatás, illetve adomány;
  3. a helyi önkormányzatoktól, kisebbségi önkormányzatoktól, önkormányzati társulástól kapott támogatás, illetve adomány.

(4) A civil szervezet az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége költségei, ráfordításai ellentételezésére kapott támogatásokról olyan elkülönített számviteli nyilvántartást vezet, amelynek alapján támogatásonként megállapítható és ellenőrizhető a kapott támogatás felhasználása.

  1. §(1) A gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytató civil szervezet azokat a költségeket, ráfordításokat, amelyek sem az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenységéhez, sem a gazdasági-vállalkozási tevékenységéhez nem rendelhetők közvetlenül hozzá, a bevételek (ide nem értve az ilyen költséget, ráfordítást ellentételező bevételt) összege arányában osztja meg a két tevékenység között.

(2) Az (1) bekezdés szerinti költségnek, ráfordításnak minősül különösen a civilszervezet vezető tisztségviselőjét megillető tiszteletdíj és más juttatás, valamint az azokhoz kapcsolódó közteher (kivéve, ha a vezető tisztségviselők közötti munkamegosztás alapján egyértelműen megállapítható, hogy ezek a költségek, ráfordítások mely tevékenységhez kapcsolódnak), továbbá a székhely fenntartásával, a nem kizárólag meghatározott tevékenységhez kapcsolódóan fenntartott pénzforgalmi számla vezetésével kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás.

(3) A civil szervezet az (1) bekezdés szerinti költséget, ráfordítást ellentételező bevételt (így különösen az ilyen költség, ráfordítás fedezetére kapott támogatást és a fedezetére képzett céltartalék feloldott összegét) az alapjául szolgáló költségeknek, ráfordításoknak megfelelően osztja meg az alapcél szerinti (közhasznú) tevékenysége és gazdasági-vállalkozási tevékenysége bevételei között.

  1. §(1) A civil szervezet a gazdasági-vállalkozási tevékenységgel összefüggő immateriális javak és a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását társasági adó alapjának meghatározásakor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint veheti figyelembe.

(2) A civil szervezet működése során az induló tőke (törzsvagyon) kezelésére a létesítő okirat rendelkezései az irányadóak.

A fentiek csak nagyon leegyszerűsítve, a nem számviteli szakemberek részére röviden tartalmazzák az egyes sorok tartalmát. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Számviteli törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletek határozzák meg a beszámoló sorainak részletes tartalmát. A számviteli kategóriák nem egyezőek a pályázati költségvetési sorokkal és nem egyezőek a napi pénzforgalommal.

Vonatkozó jogszabályok:
- 2011. évi CLXXV. Tv. 19. §
- 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet