Magyarországot is kiemelte a Freedom House amerikai nonprofit szervezet éves globális sajtószabadság-jelentésének bemutatásakor azok között az országok között, ahol jelentősen csorbult a sajtó szabadsága az elmúlt időszakban. A jelentésről szóló bejelentés szerint Magyarország azon "kulcsfontosságú" országok közé tartozik, ahol jelentősen visszaesett a média szabadsága, a szervezet szerint ugyanakkor a magyar média továbbra is szabad.
A Freedom House éves jelentésében pontozza, majd a pontok alapján kategóriákba osztja az országokat aszerint, hogy milyen mértékben korlátozott a média szabadsága (a teljes jelentés angol nyelven elérhető a szervezet honlapján ezen a linken), minél kevesebb pontot kap egy ország, annál szabadabb a sajtója. Magyarország 2010-ben az előző évi 23 ponttal szemben 30 pontot kapott, ezzel a "szabad" kategória utolsó helyezettje, Görögországgal, Guyanával és Szamoával holtversenyben.
A 31 pontos Tonga már a "részben szabad" kategóriába került. Magyarország - többek közt Ororszország, Irán és Mexikó társaságában - ott van azon országok sorában, ahol a Freedom House értékelése szerint az elmúlt öt év alatt a legnagyobb mértékben esett vissza a sajtószabadság.
A jelentés szerint Magyarország az új médiatörvénynek köszönheti a visszaesést. A tanulmány kiemeli, hogy az új szabályozás szerint az újságíróknak bizonyos körülmények között fel kell fedniük a forrásaikat, illetve hogy pontosan meg nem határozott fogalmak alapján súlyos büntetéseket szabhat ki a hatóság például kiegyensúlyozatlan tájékoztatásra hivatkozva. A Freedom House már tavaly decemberben is bírálta a médiatörvény tervezetét.
A tekintélyes nonprofit szervezet az UNESCO sajtószabadság-napi konferenciáján, Washingtonban mutatta be éves jelentését. A lista élén Finnország áll, míg a "nem szabad" kategória végén olyan országok szerepelnek, mint Észak-Korea, Kuba, Fehéroroszország, Türkmenisztán és Üzbegisztán.
Az új magyar médiatörvényt decemberben fogadta el a parlament, de már a szavazás előtt is kifogásolták szakmai és civil szervezetek. A elfogadása után a törvény nemzetközi fórumokon, például az Európai Parlamentben is téma volt. Az Európai Bizottság vizsgálatot indított és több ponton aggályosnak találta a törvényt. Kifogásolták a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, a sajtótermékek regisztrációs szabályait és a külföldön letelepedett médiavállalkozások szabályzását. A parlament februárban mósodított a médiatörvényt az EB kéréseinek megfelelően.
A törvényt azonban nemcsak az Európai Bizottság által kifogásolt pontok miatt kritizálták. Szakmai és civil szervezetek nehezményezték azt, hogy a média felett ellenőrzést gyakorló Médiatanács csak kormánypárti delegáltak kerültek be, hogy a tanács hatósági jogköröket kapott, és magas büntetéseket szabhat ki a médiavállalkozásokra ha nem kiegyensúlyozottan tájékoztatnak. A médiatörvényről szóló összes cikkünket megtalálható ezen az oldalon.
forrás: Origo