Ezt a cikket több mint egy éve publikáltuk. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben.
Nyolc kelet-közép-európai ország uniós forrásból tervezett beruházásainak többsége nem összeegyeztethető az EU környezetvédelmi és fejlesztési elképzeléseivel – derült ki a Bankwatch és a Friends of the Earth közös tanulmányából. A nemzetközi civil szervezetek a lengyel, cseh, magyar, szlovák, lett, észt, litván valamint horvát forráselosztási terveket vetették össze, és megállapították: a projektek előkészítése során nem vették figyelembe, hogy az Európai Bizottság (EB) tavaly új fejlesztési irányt határozott meg, amelyben kiemelt súlyt szánnak a nem fosszilis energiaprojekteknek, valamint a kevésbé környezetszennyező infrastruktúra-beruházásoknak.
 
Ehhez képest a kelet-közép-európai országok olyan, a régi költési mintákat továbbvivő projektekre akarják lehívni a számukra 2014-2020 között elkülönített 350 milliárd euró javát, amelyek összeegyeztethetetlenek a bizottság elképzeléseivel. A Bankwatch ezért arra kéri az EB-t, hogy ezeket a terveket dobja vissza, és szólítsa fel az érintett országokat, hogy gondolják újra, mire költenék a nekik felajánlott pénzt.
 
A Bankwatch és a Friends of the Earth összesen 535 uniós támogatásban részesülő projekt tervét nézte át. A bizottság ebből eddig mindössze negyvenet hagyott jóvá, a szervezetek ezért arra számítanak, hogy visszadobják a projekteket.
 
Elemzésük szerint, ha az EB jelenlegi formájában hagyja jóvá ezeket a terveket, azzal már most feladja a nagyszabású, környezetbarátabb, fenntarthatóbb fejlesztések iránti elkötelezettségét, amelyet nem is olyan régen fogalmazott meg. Ezek az országok ugyanis a térség fejlesztésére szánt pénzek nagy részét fosszilis-alapú projektekre (többnyire gáz és szén alapú energiaprojektekre) költenék, a közlekedésfejlesztési források javát pedig közút-építésre fordítanák.
 
Pedig az EB iránymutatása alapján inkább a megújuló energia-projekteket kellene ösztönözniük (de nem a szintén potenciális környezeti károkkal járó biomassza-projekteket, mint a balti államok), a vasúti és a közösségi közlekedési fejlesztéseket kellene támogatniuk, és a hulladékgazdálkodás terén is lehetnének annyira előrelátók, hogy szemétégetők és temetők helyett az ezeknél fenntarthatóbb projekteket támogatják.
 
A Bankwatch szerint ugyanakkor nem teljesen menthetetlenek ezek a tervek: az országok jóval többet költenének energiahatékonysági projektekre. Ezek szépséghibája, hogy a forrásokat nem elsősorban a lakossági és közösségi energiafelhasználás hatékonyságának növelésére fordítanák, hanem a magas energiafelhasználású iparágak energiaszámláját csökkentenék.
 
forrás, bővebben: vs.hu