Hírek
Hír
Üresházak menete
2010. október 19.


960


2010 október 17 Lakhatási célú alapba fizetnének kötelező hozzájárulást azok az önkormányzatok vagy befektetők akik éveken át kihasználatlanul hagyják ingatlanjaikat mondta el vasárnap A Város Mindenkié a VI és a VII kerület üres épülettömbjeit és üzlethelyiségeit érintő felvonulásán A csoport szerint ehhez az üres ingatlanok...

2010. október 17.

Lakhatási célú alapba fizetnének kötelező hozzájárulást azok az önkormányzatok vagy befektetők, akik éveken át kihasználatlanul hagyják ingatlanjaikat, mondta el vasárnap A Város Mindenkié a VI. és a VII. kerület üres épülettömbjeit és üzlethelyiségeit érintő felvonulásán. A csoport szerint ehhez az üres ingatlanok regisztrációját megalkotó törvényi szabályozás is szükséges.
A Város Mindenkié másfél hónapja indította el akcióját, hogy megszámlálja Budapest összes üres ingatlanját. A csoport idáig több, mint 50 üres épülettömböt és évek óta kihasználatlan üzlethelyiséget vagy irodát térképezett fel az V., VI., VII., VIII. és X. kerületben. A felmérésbe eddig bevont ingatlanok kisebb hányada ingatlanbefektetői, nagyobb része önkormányzati tulajdonban van. A leltárba vett önkormányzati vagy befektetői tulajdonban lévő ingatlanok jelentős hányada látszólag jó állapotú.
„A vezetésnek nem az utcán alvó hajléktalan embereket kellene megbírságolnia, hanem azokat a tulajdonosokat, köztük önkormányzatokat, akik évek óta üresen hagyják lakhatási vagy közösségi célra hasznosítható ingatlanjaikat,” mondta Erdősné Csurika, A Város Mindenkié hajléktalan tagja.
A 2001-es népszámlálás alapján a VII. kerületben 4125 üresen álló lakás volt. Ebből 626 volt önkormányzati tulajdonban, amely a teljes önkormányzati lakásállomány 8%-át tette ki. A KSH adatai szerint 1995 óta Erzsébetváros önkormányzata lakásállományának 85,4%-át értékesítette, mely közel azonos az eladott bérlakások országos szintű arányával.
A csoport szerint a kihasználatlan ingatlanok után létrehozott alapból bővíteni lehetne a legszegényebbek számára is megfizethető bérlakás-állományt, illetve emelni lehetne a legszegényebbek lakhatására fordított támogatás összegét, mely jelenleg igen csekély. Miközben az állam havonta kb. 50 ezer forintot költ egy hajléktalan ember szállón való elhelyezésére, ugyanennek az embernek az önálló lakhatását csak havi 6000 forinttal támogatja.
Az üres lakások törvényi úton történő regisztrációja lehetővé tenné azt is, hogy az önkormányzatok hatékonyabban követhessék nyomon a kerületükben vagy a tulajdonukban lévő lakásállomány amortizációját és az adóelkerülést.
„El kell dönteni, mi a fontosabb: a hajléktalan emberek lakhatáshoz való joga vagy azoknak az ingatlantulajdonosoknak az érdekei, akik hanyagsága vagy spekulációs szándékai miatt Budapest utcái hemzsegnek a kihasználatlan ingatlanoktól,” mondta Bene Géza, A Város Mindenkié hajléktalan tagja.
A Város Mindenkié szerint a felmérésbe bevont ingatlanok egy része arra is alkalmas, hogy azt egy leendő lakóközösség lakhatási, illetve kulturális célra hasznosítsa, és ezzel átmeneti lakhatási lehetőséget teremtsen a szálló és a szociális bérlakás között. Ennek megvalósíthatóságát számos európai példa is alátámasztja. A német állam például anyagilag támogatta egy olyan, hajléktalan emberekből álló csoport kezdeményezését, akik saját munkaerejüket felhasználva alakítottak át egy épület helységeit szociális bérlakássá. Az önkormányzat alacsony és normál árú lakások kialakítását is ösztönözte, hogy elkerülje a szegényebb emberek területi szegregációját. Más országokban lakásszövetkezetek szervezik meg az üres épületek felújítását, és rászorulóknak történő bérbeadását.
Budapesten a 2001-es népszámlálás alapján 73.380 nem lakott lakás vagy üdülő volt. Ebből 5941 önkormányzati tulajdonban volt, mely az önkormányzati állomány 6%-át teszi ki. Nem lakott lakásnak vagy üdülőnek minősülnek azok a helyiségek, melyeket a népszámlálás időpontjában sem lakóhelyként, sem tartózkodási helyként, sem bejelentés nélkül nem használta, nem lakta senki, azaz nem írtak benne össze egyetlen személyt sem.
A számok megmutatják, hogy Budapesten nincs lakáshiány. Ami hiányzik, az a politikai akarat ahhoz, hogy a több ezer ember, aki ma hajléktalanszállókon, az utcán vagy méltatlan körülmények között kénytelen élni, emberhez méltó lakhatáshoz jusson.

A Város Mindenkié hajléktalan és nem-hajléktalan aktivisták csoportja, melynek célja a hajléktalan emberek jogvédelme és a hajléktalanság felszámolása érdekében társadalmi változások elindítása. További információ: www.avarosmindenkie.blog.hu




Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Elsőként lakhatás” című (VEKOP-7.1.5-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás” című (KEHOP-1.2.1 kódszámú) egyszerűsített e ...
Pályázat
A Széchenyi 2020 keretében megjelent a „Szegregált élethelyzetek felszámolása komplex programokkal (ESZA)” című (VEKOP-7.1.4-16 kódszámú) felhívás.
Pályázat
A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége pályázatot hirdet Éneklő Magyarország címmel amatőr énekkarok munkájának szakmai elismerésére.
Pályázat
Az előadó-művészeti társaságiadó-támogatás 2019. január 1-jei megszüntetésével párhuzamosan a kormány kialakította az előadó-művészeti szféra költségvetési előirányzaton keres ...
Címkék