Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer beindításának ösztönzése
/ KEHOP-5.2.14-20


FELHÍVÁS
Az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer előkészítésére
A Felhívás címe: Energiahatékonysági kötelezettségi rendszer beindításának ösztönzése
A Felhívás kódszáma: KEHOP-5.2.14-20
Magyarország Kormányának felhívása Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal és az Innovációs és Technológiai Minisztérium konzorciuma1 részére, az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer előkészítése, annak elindításának ösztönzése érdekében.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatását minden ágazatban a megújuló energiaforrások fokozott alkalmazása révén. A cél elérését a Kormány gazdasági társaságok együttműködésével tervezi megvalósítani jelen
Felhívásban támogatott projekt eredményeinek felhasználásával.

Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
- a Felhívás feltételeinek megfelelő projektet 4000 millió Ft vissza nem térítendő támogatásban részesíti;
- a támogatási előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a
Felhívásban meghatározottak szerint támogatási előleget biztosít.

A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják2, hogy projektjük megvalósításával hozzájárulnak:
- az EKR beindításához és fejlesztési céljának eléréséhez, közvetve az energiahatékony és karbonsemleges épületállomány növeléséhez;
- a hitelesítő szervezet által verifikált energiahatékonysági megtakarítások (Korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogok) kereskedelmét elősegítő és ez által az energiahatékonysági beruházásokat ösztönző másodlagos piac működési feltételeinek kidolgozásához és a kereskedelmi felület kialakításához;
- az EKR rendszer keretében megvalósítandó energiahatékonysági beruházások megvalósításához, komplex finanszírozási modellek kidolgozásához;
- a hűtési és fűtési potenciál felmérésével kapcsolatos előkészítéshez, illetve a fűtési és hűtési rendszerek energiahatékonyságának országos felméréséhez,
- az EKR működését elősegítő és támogató háttéripar fejlesztését és bevonását segítő feladatok végrehajtásához;
és a kapott támogatáson felül önerőből finanszírozzák a projektet.

1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A felhívás indokoltsága és célja
A Kormány által 2020 januárjában elfogadott stratégiai dokumentumok (Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig <új NES> és a Nemzeti Energia- és Klímaterv <NEKT>) vonatkozó energiahatékonysági célkitűzése, hogy az ország végsőenergia-felhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket (785 PJ). A végső energiafelhasználás 2005-ös szintet meghaladó növekedése esetén a növekmény kizárólag karbonsemleges energiaforrásból származhat.
A fenti cél új eszközeként a Kormány az energiahatékonysági irányelv szerinti ún. energiahatékonysági kötelezettségi rendszert vezet be 2021. január 1-től, és ösztönzi az energiahatékonysági alapú szerződések, vagyis az ún. ESCO-típusú finanszírozási megoldások használatát. Magyarország a kötelezettségi rendszerben a villamos-energia és földgáz kiskereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, továbbá közlekedési célú üzemanyagot értékesítő vállalkozásoknak írja elő, hogy olyan programokat vezessenek be és olyan intézkedéseket hajtsanak végre, amelyek a végfelhasználó oldalán igazolt energia-megtakarítást eredményeznek. Az érintett társaságok feladata, hogy megtalálják ennek leginkább költséghatékony módját, így a rendszer bevezetésétől az energiahatékonysági célok közgazdaságilag optimális elérése várható. A kötelezettségi rendszer abban is szabad kezet ad a kötelezett feleknek, hogy a beruházásokat melyik ügyfélkörben valósítják meg, legyen az az ipar, a lakosság, a közintézmények vagy a szolgáltatási szektor. A rendszer működését elősegítve hosszú távon egy szervezett másodlagos piac is létrejön, egy platform, ahol a nem kötelezettek is értékesíthetik az általuk elvégzett beruházásokat. A rendszer a - kivitelezői és beszállítói oldalt képviselő - magyar ipar technológiai fejlődését is elősegíti, versenyképessé teszi.
A rendszer beindítása a jogszabályok alapján a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) feladata lesz azáltal, hogy:
- a rendszer keretében elért energiamegtakarítási adatok bejelentésének módját, adattartalmát és egyéb részletszabályait,
- az energiamegtakarítások átruházásának bejelentési módját, adattartalmát és egyéb részletszabályait,
- az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás mértékét meghatározó jegyzéket (ún. standard katalógus),
- az egyes energiahatékonyság-javító intézkedésekből származó energiamegtakarítás megállapítása céljából készített energetikai audit kiegészítő kötelező tartalmi elemeit köteles lesz elnöki rendeletben megállapítani.
Az 1. ponthoz a kapcsolódóan elektronikus kollaborációs portál kialakítása szükséges a kötelezettségek teljesülésének követésére. A portálnak olyan felülettel kell rendelkeznie, hogy a bejelentkező kötelezettek rögzíteni és követni tudják az általuk tervezett elvégzett energiahatékonysági projektek adatait, nyomon tudják követni a kötelezettségük teljesítését, és amely segíti a MEKH-t a hatósági munkájának elvégzésében. A portálon történne meg a katalógusban nem szereplő egyedi energiahatékonysági intézkedés típusok bejelentése is. A jelentett intézkedések követéséhez monitoring adatbázis elkészítése is szükséges lenne, amely előverifikációs lehetőséget biztosít a duplikációk kiszűrésére és az EKR megtakarítások követésére. Az így létrehozott adatbázisban történne meg az egyes kötelezettekkel kapcsolatos hatósági ügyek követése.
A 2. pont esetén leginkább a szervezett másodlagos piac kialakítása jelenti a legfőbb feladatot, hiszen ez igényli a legtöbb részletszabályt. A szervezett piaci felületnek úgy kell kialakulnia, hogy jelentősen megkönnyítse a kötelezettek adminisztrációs terheit, a harmadik félnél koncepció kidolgozása, monitoring és verifikációs rendszer kidolgozása, elektronikus felület kialakítása, amelyen a projektek értékesítésre felkínálhatók (OTC kereskedés). A szervezett piac formája jelentős társadalmi egyeztetést igényel, hiszen eltérő kötelezetti érdekek húzódnak meg az egyes alternatívák mögött (pl.: hogy a piaci felület mennyire engedje az árverés, és a beruházások árai megemelkedésének lehetőségét). Ehhez kapcsolódóan egy előzetes szakmai tanulmány kidolgozása szükséges, amely a fenti kérdéseket elemzi és tesz egyértelmű javaslatot a kialakítandó felület típusára.
A 3. ponthoz kapcsolódó standard katalógus kapcsán a kötelezett felekkel történő folyamatos egyeztetés keretében fel kell mérni, hogy mik a standardizálható intézkedés típusok, ebből mi a hazai ipari hozzáadott érték, ki kell dolgozni a katalógus elemekből származó elérhető megtakarítások számítási módszertanát, és meg kell állapítani az intézkedések élettartamát is, amelynek a tagállami energiamegtakarítási célkitűzés kapcsán van jelentősége. A fentiek kapcsán a MEKH elnöki rendeletet megelőzően egy iparpolitikai modellre is kitérő szakmai tanulmány elkészítése szükséges az Innovációs és Technológiai Minisztérium bevonásával a fenti kérdések tekintetében konkrét javaslat megjelölésével.
A 4. ponthoz kapcsolódóan a nem standardizált intézkedés típusok dokumentációjának és a bejelentés követelményrendszerének előzetes kidolgozása szükséges az energetikai auditorok szakmai bevonásával, mely a 3. ponthoz kapcsolódó tanulmány részét képezné.
Mindhárom ponthoz kapcsolódóan szükséges egy energiahatékonysági projekt példatár összeállítása is a tagállami EKR rendszerek gyakorlatából, és a projekt időtartama alatt szakmai publikációk készítése is szükséges lenne az európai EKR rendszerek eredményeiről.
Az egyéb végrehajtáshoz szükséges jogszabályok vonatkozásában szükséges:
- az energiahatékonysági járulék (buy-out) bejelentésének, megfizetésének és nyilvántartásának részletszabályainak;
- az energiahatékonysági járulékból származó bevételek felhasználási szabályainak;
- az egyes szegmensekre (iparvállalatok, KKV-k, lakosság, középületek, közlekedés) vonatkozó finanszírozási konstrukciók kidolgozása, szakmai megalapozása.
A felhívás a fentieken túl támogatja a hazai hűtési és fűtési potenciál felmérésével kapcsolatos előkészítést célzó projekteket is.

Jelen felhívás keretében kizárólag olyan támogatási kérelem támogatható, amely megfelel a fenti célkitűzéseknek.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg 4,00 milliárd Ft.
Jelen felhívás forrását a Kohéziós Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 1 db.
1.3. A támogatás háttere
Jelen felhívást a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Irányító Hatóság hirdeti meg a 1084/2016. (II. 29.) számú kormányhatározatban szereplő éves fejlesztési keret alapján.

2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06/1 896-0000-ás, normál díjazású telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8:30-16 óráig, pénteken 8:30-14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.palyazat.gov.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja!

 

Forrás, bővebben: pafi.hu