Alapvető cél és háttér információ
Az Új Széchenyi Terv középpontjában a foglalkoztatás dinamikus bővítése áll: az a törekvés vezérli a gazdaság- és társadalomfejlesztő programot, hogy tíz év alatt egymillió új és adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. A foglalkoztatási problémák valódi és tartós megoldásához a vállalkozókon keresztül vezet az út, tőlük várható a munkahelyteremtés. Az állami fejlesztés- és támogatáspolitika azzal járul hozzá a munkahelyek létrejöttéhez, hogy világosan látható és a gazdasági élet szereplői által is támogatott, az állam és a gazdasági szereplők által együttesen kialakított súlypontokat határoz meg a gazdaságfejlesztésben. Az Új Széchenyi Terv meghatározza azokat a kitörési pontokat, amelyektől a gazdaság egészének dinamizálása várható. Ezek:
- Gyógyító Magyarország – Egészségipar
- Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés
- Otthonteremtés – Lakásprogram
- Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés
- Tudomány – Innováció – Növekedés
- Foglalkoztatás
- Közlekedés – Tranzitgazdaság
A gazdaság versenyképességének alapvető feltétele, hogy a vállalkozásoknál versenyképes, a gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, munkavállalási képességekkel rendelkező munkaerő álljon rendelkezésre. A gazdasági, társadalmi és technológiai változások rendkívül gyors és folyamatos alkalmazkodást kívánnak a gazdaság szereplőitől, a vállalkozásoktól, a munkavállalóktól. A változásokhoz való alkalmazkodás elősegítésének és a szerkezetváltási folyamatok kezelésének legfontosabb eszköze a képzés. Fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülő
befektetésnek tekintsék, az egyének pedig felismerjék a tudás és a készségek folyamatos fejlesztésének jelentőségét saját életminőségük és munkaerő-piaci lehetőségeik javítása szempontjából.
Az Új Széchenyi Terv céljaival összhangban, a Tudomány – Innováció – Növekedés kitörési ponthoz kapcsolódva, a konstrukció átfogó célja a múzeumok és levéltárak - a közoktatást támogató egységes alapszolgáltatásként megvalósuló - oktatási-képzési szerepének erősítése és az iskolabarát szemléletű megújulásukhoz szükséges infrastrukturális háttér megteremtése. A műveleten belül olyan infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák – mindenekelőtt a kulturális tudatosság és kifejezőkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák (2006/962/EK ajánlás szerinti nyolcadik kulcskompetencia), valamint a szociális és állampolgári kompetenciák – elsajátítását, valamint az, hogy a múzeumok és levéltárak sajátos adottságaikra építve erősítsék közösségi szerepüket és a nem-formális és informális tanulás helyszíneiként hatékonyabban működjenek, illetve legyenek képesek bekapcsolódni a formális oktatás rendszerébe, a képesség- és kompetenciafejlesztésbe.
A konstrukció a TIOP 1.2.2/08/1 és a TIOP 1.2.2/09/1 pályázati felhívások folytatásaként kerül meghirdetésre.
forrás: ÚSZT