Az SZJA 1% felajánlások megszerzése a civil szervezetek számára viszonylag könnyen megy. A szervezetek általában tisztában vannak a regisztrációval kapcsolatos szabályokkal, melyeket teljesítve egyszerű dolog a felajánlást fogadni tudó szervezetek közé bekerülni, majd egy hatásos, az SZJA bevallási időszakban folytatott kampány sikerét mutatja a bankszámlára a regisztráció évét követő év szeptember 30-ig megérkező pénzösszeg. Az átutalt SZJA 1%-kal azonban el is kell számolni, így nem szabad hátra dőlni, ugyanis a jogosulatlanul felhasznált vagy fel nem használt összegeket vissza kell utalni. Ráadásul a megkapott összeg költségvetési támogatásnak minősül, így a NAV minden fázist ellenőrizhet ezzel kapcsolatban [Szja1% tv. 7.§ (7)], ezért olyan nyilvántartást kell vezetni, mellyel minden időpillanatban el tudunk számolni, nyomon tudjuk követni a felhasználást, és természetesen ezeknek a számviteli nyilvántartásokban is meg kell jelennie.

Az adóhatóság a következőket vizsgálhatja egy adott rendelkező évben felajánlott és a szervezet részére kiutalt SZJA1% kapcsán:

1. Az előzetes regisztrációhoz szükséges feltételek folyamatos fennállása a vizsgált időszakban;
2. A kiutalt összeg felhasználása és tartalékolása körülményei, kapcsolódó bizonylatok;
3. A felhasználást alátámasztó nyilvántartások;
4. Közzétételi kötelezettségnek való megfelelés,
5. A könyvvezetési, nyilvántartásvezetési kötelezettség teljesítése, és a bizonylatmegőrzési kötelezettség betartása

Jogosultsági feltételek fennállása

2015.január 1-jétől csak akkor lehet megkapni a felajánlott összeget, ha a szervezet előzetesen regisztrált az adóhatóságnál az EGYREG nyomtatványon. Arról, hogy ki és hogyan regisztrálhat SZJA1% fogadására, bővebben itt olvashat:  https://www.nonprofit.hu/hirek/SZJA-1-tudnivalok-aktualitasok-2022-ben

Jogszerű felhasználás

A hatályos SZJA 1% szabályok szerint felajánlott összeg költségvetési támogatásnak minősül, melyet elsősorban közcélú tevékenységekhez szabad felhasználni, azaz azt a szervezet a létesítő okiratában, a cél szerinti tevékenységei között megnevezett, jellegét tekintve közhasznú tevékenységének megvalósítására fordíthatja, melyre hivatkozással a regisztrációját megkérte. Egyéb korlátozást ezzel kapcsolatosan a jogszabály nem tartalmaz, így ezek lehetnek a közhasznú tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó anyagköltségek, igénybe vett szolgáltatások, munkabérek, egyéb személyi jellegű kifizetések és az ezekhez tartozó adók és járulékok, de akár egy a kizárólag a közhasznú tevékenység ellátásának célját szolgáló tartós eszköz beszerzéséhez kapcsolódó kiadások is.

A közvetlenül a közhasznú tevékenységhez történő felhasználás mellett a civil szervezetnek lehetősége van arra is, hogy a felajánlott SZJA 1%-ból működésének egy részét fedezze. Erre azonban ebből a keretből nem költhet többet, mint az adott évi felhasználás (tehát nem a kiutalás!) 25%-a, de maximum 25 millió forintot. Még egy korlátozó szabályt is bevezettek, miszerint a reklámra és marketing céljából történő kifizetésre sem költhet többet, mint a felhasznált összeg 10%-a, de maximum 10 millió forint. [Szftv. 7. § (8)-(9)]

A felhasználás során működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe [Szftv. 7. § (10)]

• a számviteli törvény 79.§-a szerinti személyi jellegű ráfordítások – ezek lehetnek azoknak az alkalmazottaknak kifizetett munkabérek, az elszámolt megbízási és tiszteletdíjak, a személyi jellegű kifizetések és az ezek után fizetendő bérjárulékok, akik a közhasznú tevékenységben közvetlenül nem vesznek részt, munkakörük, feladatellátásuk inkább a civil szervezet adminisztrációját, működését szolgálják;
• a számviteli törvény 83.§ (3) bekezdés szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, 
• a székhely, működési hely fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak, kivéve, ha az ingatlan valamely alapító, tag, vezető tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek hozzátartozója által bármely jogcímen lakás céljára használt ingatlana is egyben;
• postaköltség, telefon- és internetszolgáltatás alapdíja.

Milyen időszakokat vonhatnak vizsgálat alá aktuális év őszén és a következő évben? 

A fent jelzett időszak alatt a jogosultság szabályai nem változtak, azok megegyeztek a cikkben bemutatott szabályokkal. 

A felhasználás szabályait tekintve: a tartalékolás lehetősége is már a 2013-as kiutalástól kezdve +1 évre csökkent, így a kiutalt összeget a kiutalás évét követő második év végéig lehet jogszerűen elkölteni.

A működési célú felhasználás előírásaiban nem volt változás volt az ellenőrzés alá vonható időszakban.

Az elszámolások összeállításakor az alábbiakra figyeljünk:

Az, hogy egy adott kiadás a közhasznú tevékenységet közvetlenül szolgálja-e, vagy inkább működési célú lehet, mindig mérlegelés kérdése. 

Például a telefonszolgáltatás alapdíja a civil szervezeteknél általában működési költség, de egy lelkisegély-vonalat működtető alapítványnak a segélyvonal fenntartásával és működésével kapcsolatos költségei közvetlenül a közhasznú tevékenységéhez köthető ráfordítások lesznek. Ugyanez mondható el azokról a ráfordításokról, amit egy, az önkéntesekre épülő közhasznú tevékenység ellátását támogató alapítvány az önkéntesek képzésére, munkájuk segítésére fordít.

SZJA1%-ból származó összeget a forrásszerzés költségeire is lehet fordítani, de mivel ez csak közvetetten szolgálja a közhasznú tevékenységet, a ráfordítás jellegét tekintve a működési vagy a reklám és marketing kategóriában kell figyelembe venni a cél szerinti kategória helyett.

Érdemes a létesítő okirattal összhangban, a Számviteli Politika megalkotásával egyidejűleg, ahhoz szorosan kapcsolódva rögzíteni – például egy Gazdálkodási Szabályzatban – az egyes tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat a későbbi viták elkerülése érdekében.  Amennyiben a szervezet nem rendelkezik ilyen szabályzattal, a vizsgálat során más módon kell igazolnia az elszámolt kiadások az SZJA1% felhasználás előírásai szerinti szabályszerűségét, jogszerűségét. Mindenképpen érdemes már az elszámolás elkészítésekor előre felkészülni egy esetleges ellenőrzésre, és a kiadásokhoz kapcsolódó dokumentációt (szerződés, teljesítésigazolás, számla, bérlap, stb) és egyéb kapcsolódó információkat (fotók, cikkek, közösségi média megjelenések stb.) összerendezni, egy helyen tartani. Megfordítva: csak olyan kiadást vegyünk be az elszámolásba, mely kellő dokumentációval rendelkezik.

Figyeljünk arra, hogy ha a civil szervezet tartalékolt összeget mutatott ki egy adott évi kiutaláshoz tartozó elszámolásban, akkor feltételezhetően a felhasználás évéről szóló beszámolójában legalább ennyi pénzeszközzel kell, hogy rendelkezzen.

A 15KOZ elszámolás benyújtásától kezdődően külön soron fel kell tüntetni a köztartozás miatt ki nem utalt, felajánlott SZJA 1% összegét. Ezzel az összeggel is el kell számolni, nem csak a ténylegesen kiutalt SZJA 1%-kal az adott évről szóló KOZ nyomtatványban (bár a nyomtatvány nem így számol, a jogszabály így szól!) A ki nem utalás kizárólag pénzügyi visszatartás, a felajánlott teljes összeg átutaltnak tekintendő, melyet ráadásul, mint az előbbiekben láttuk, adótartozásra vagy más végrehajtható tartozásra nem feltétlenül lehet felhasználni!

A szervezet számára felajánlott SZJA1%-ok pontos összegéről a NAV értesítést küld, és 2022-től a civil szervezetek adófolyószámlájára is felkerül egy új, 703-as adónem számlára. 

A visszatartott összegről a NAV végzést hoz, melyben megjelöli, hogy a visszatartott összeget melyik adónemre (ami a folyószámlán is megjelenik), vagy más köztartozásra vezette át. Ebben az esetben a banki utalás mellett a végzésben szereplő összeget is szerepeltetni kell a könyvelésben, és ez lesz az az összeg, melyet a jogszabályban meghatározott módon használhat fel a szervezet, és melyről el kell számolnia. Persze sokkal egyszerűbb lenne, ha a szeptember 15-ig megkapott értesítést követően gyorsan rendeznénk a kiutalásig a fennálló tartozásokat, megtisztelve ezzel a felajánló magánszemélyeket.

A felhasználással kapcsolatban újabb dilemma, hogy egy adott elszámolásban milyen időszakra eső költséget lehet megjeleníteni. Véleményünk szerint két dolgot kell szem előtt tartani, bár ilyen jogszabályi előírás kifejezetten nincsen:

• az adott évben felajánlott SZJA 1% összege annak kiutalásától, azaz a bankszámlán való rendelkezésre állása után válik költhetővé, így azt megelőzően keletkezett kiadásokat nem lehet elszámolni, illetve
• amíg egy korábbi évről van fel nem használt kiutalt SZJA 1 %, addig a következő évi kiutalást nem kezdjük el költeni, hiszen az előbb érkezett összegnek előbb telik le a felhasználási időszaka

Az SZJA 1% nyílvántartásáról ITT, a közzétételéről pedig ITT olvasható tudástár bejegyzés