Háttéranyagok
Háttéranyagok
Civil szervezetek átadása, végelszámolása


259


Amikor a működés már nem fenntartható…

Civil szervezetek esetén is sokszor – sajnos egyre többször – szembetaláljuk magunkat olyan helyzetekkel, amikor a működés már nem fenntartható, vagy egyszerűen csak a cél megvalósítása maga lehetetlenült el, vagy rohanó világunkban vált éppen feleslegessé.

Még a megszűnés szabályainak áttekintése előtt tisztázzunk valamit: egyre többször hallom, „eladnám az egyesületet, alapítványt”. Véleményem szerint ez nem egészen így működik, hiszen itt nincs a klasszikus értelemben vett üzletrész, melyet kedvünk szerint adhatunk-vehetünk, ugyanis egy civil már életre hívásakor sem erről szól, vagy erről kellene szóljon. Ennek ellenére életszerű lehet, hogy egy-egy civil szervezet esetén például az alapító helyett új alapító kerüljön az okiratokba, ám véleményem szerint ezt kizárólag anyagiaktól mentesen lehet és szabad megvalósítani. Létjogosultsága több esetben lehetséges, hiszen egy már működő civil szervezet “átvétele” járhat előnyökkel, mint például közhasznú státusza lehet, vagy esetleg hamarosan megszerezhető, már fogadhat 1%-ot, kell esetleg egy pályázathoz a hosszabb működés stb.  Éppen ezért – bár ez  nem klasszikus megszűnés – ejtsünk róla néhány szót, hiszen sokszor jó, ha egy-egy szervezet fennmarad, annak ellenére, hogy az őt létrehozók már nem kívánnak, vagy nem tudnak vele a továbbiakban foglalkozni.

Főszabály szerint egy civil szervezet alapcélja alapjaiban nem változtatható meg, ugyanakkor részleges átjárás lehetséges. Egy kosárlabda egyesületből – lévén alapcélja tulajdonképpen a sport – lehet futball egyesületet csinálni, ugyanakkor egy kosárlabda egyesületből nem lehet színjátszó egyletet létrehozni, hiszen az teljesen más irányultságot, vonalat követ, teljesen más jogi környezet vonatkozik rá, mint egy sportegyesületre. Figyeljünk arra, amennyiben már működő szervezetet veszünk át, azt megfontoltan, és körültekintően tegyük! Sajnos gyakran előfordul, hogy a nem megfelelő körültekintéssel átvett szervezet esetében „többe kerül a leves, mint a hús”!

Amikor a megszűnés vagy átadás gondolata egy civil szervezet vezetőségében megfogalmazódik, először is saját háza táján alaposan körbe kell néznie. Át kell venni az alapító okirat, alapszabály esetlegesen idevágó passzusait, azaz a szervezet létrehozásakor hogy is gondolkodtunk erről. Ha van idevágó passzus, akkor annak mentén kell ezt a folyamatot is elkezdenünk, esetlegesen szükségessé válhat akár egy megszűnést megelőző alapító okirat, alapszabály módosítás is.

Nos, akkor a megszűnések vonalára átnyergelve, javaslom, hogy még a megszűnésről hozott döntést megelőzően minden szervezet alaposan tekintse át gazdálkodását, azaz nézzen körbe a saját portáján:

  1. van-e az alapító okiratban, alapszabályban bármilyen szabályozás arra nézve, megszűnés esetén mi történik a vagyonnal;
  2. van-e létrehozott származtatott jogi személye, intézménye;
  3. van-e cégben üzletrésze;
  4. van-e “maradék” vagyon, és ha igen akkor az miből is áll össze.

Ha üzletrésszel és/vagy származtatott jogi személlyel rendelkezik, akkor legelőször ezeket a vonalakat kell tisztába tenni, hiszen nagyon fontos, hogy az érintettek is tudjanak a dologról. Az üzletrész természetesen elidegeníthető ebben az esetben (figyelemmel arra, hogy ezt is felelősen tegyük, nehogy később problémák származzanak belőle), a származtatott jogi személy (például egy intézmény) pedig akár egy fenntartó váltással akár egy másik szervezet üzemeltetésébe kerülhet. Ha a döntés értelmében a származtatott jogi személy is megszűnik, akkor a megszűntetés első lépéseként, először őt (őket) kell megszűntetni, lezárni.

Felosztandó, fennmaradó vagyon esetén, amennyiben az alapító okirat alapszabály rendelkezik róla, akkor az abban foglaltak szerint a szükséges döntéseket meg kell hozni, és a szükséges megállapodásokat meg kell kötni, ha nem rendelkezik erről az alapító okirat alapszabály, akkor a vagyon eltérő rendelkezés hiányában főszabály szerint a NEA kezelésébe kerül.

Sokszor látom azt a gyakorlatot, hogy egyszerűen átadja még megszűnés előtt a civil szervezet az eszközeit, pénzét más szervezetnek, ám általában kevésbé figyelnek arra, hogy ezen átadások hogyan is történnek meg. Figyelemmel kell lenni az alapító okirat, alapszabály cél szerinti tevékenységeire, van-e bennük érvényes jogcím, amelynek mentén ezek az átadások kvázi cél szerinti tevékenység keretében átadhatóak.  Sajnos többször tapasztalom, hogy nincs, így egy esetleges ellenőrzéskor ebből akár probléma is lehet. Könyvelőként szerintem a felelősségünk a tájékoztatásban kimerül, hiszen maga a döntés, és az eszközök átadása nem rajtunk múlik.

A szervezetek jogutód nélküli megszűnésének több oka is lehet:

  1. határozott idő, amire létrejött lejárt,
  2. a cél teljesült,
  3. kívülről indul a megszüntetés (például NAV, ügyészség),
  4. alapító halála (ha nem kerül be másik alapító, nincs haláleseti rendelkezés),
  5. a szervezet gazdasági-vállalkozási szervezetnek minősül,
  6. saját elhatározásból egyszerűen emellett dönt a szervezet megfelelő szerve stb.

Az egyik leggyakrabban alkalmazott megszűnési forma esetükben is a végelszámolás maga.

Egyesületek esetében a döntéshozó szerv dönt a szervezet megszűnéséről határozatban. Ezen határozat keretein belül kijelöli a végelszámoló személyét – aki lehet természetesen szervezet is -, és rendelkezik az esetlegesen általa létrehozott, és/vagy tőle függő jogi személyiségű szervezetek sorsáról is – ha ezt korábban még nem tette meg. A végelszámolás kezdetét a bíróságnak kell bejelenteni, ügyvéd kényszer ezen a területen sincs, és akár papír alapon is megtehet. Ezen kérelemhez csatolni kell a fent említett határozatot, és a jelenléti ívet egyesület esetében.

Alapítványok esetében kicsit más a helyzet fekvése, hiszen az alapítványt az alapító nem szüntetheti meg, a megszűnést a megszüntetési kérelemben foglaltak alapján a bíróság mondja ki. Magát a megszüntetési eljárást kezdeményezheti az alapítói jogokat gyakorló, de a kuratórium is, abban az esetben, ha az alapító egy hónapon belül érdemi lépéseket nem tesz.  Az alapítvány megszüntetés megállapítására irányuló kérelmet terjeszt elő a megfelelő formanyomtatványon a bíróság felé, melyhez csatolni kell a megszüntetésre irányuló kérelmet előterjesztő okiratokat.

Mind az alapítvány, mind az egyesület megszűnését kizárólag a bíróság mondhatja ki, esetükben a cégeknél ismert egyszerűsített végelszámolás nem választható! A végelszámoló kijelölése is a bíróság feladata, ám ebben legtöbbször helyt adnak a szervezet azon kérelmének, hogy a jelenleg is vezető tisztségviselő vigye végig a végelszámolás folyamatát is.

A fenti beadványok benyújtását követően a bíróság a végelszámolás megindításáról végzést hoz, mely közzétételre is kerül a civilek névjegyzékében. Innentől kezdődik a hitelezői igények benyújtására rendelkezésre álló határidő. Természetesen a számviteli és adózási szabályokkal összhangban nekik is el kell készíteni és letétbe kell helyezni az ún. tevékenységet záró beszámolót, melynek időszaka a végelszámolást megelőző napig tart január 1-jétől számítva. Ezt a beszámolót letétbe is kell helyezni!

Ezen beszámoló elkészítésekor szokásos módon fel kell leltározni a vagyontárgyakat, a követeléseket, a kötelezettségeket, és ennek alapján kell a fent említett tevékenységet záró beszámolót a végelszámolást követő 30 napon belül elkészíteni. Ez lesz az alapja az ún. korrigált nyitó mérleg elkészítésének, melyet értelemszerűen a hitelezői igények benyújtására nyitva álló határidő mentén kell elkészíteni.  A korrigált nyitó mérleg alapján dönthető el, hogy az adott szervezet vagyona elegendő-e a kötelezettségeire. Amennyiben, láthatólag elegendő, akkor mehet tovább az eljárás, ha nem, akkor 30 nap áll rendelkezésre ahhoz, hogy a civil szervezet erre valamilyen úton-módon forrást teremtsen. Ha ez nem sikerül, akkor haladéktalanul kérvényezni kell a felszámolási eljárás lefolytatását.

A végelszámolás során a civil szervezet a vagyonával elszámol, mint bármely más cég. A végelszámoló a civil szervezet vezető tisztségviselőjének minősül, ennek tudatában és a megfelelő felelősségi szabályok mentén kell levezényelnie a végelszámolás folyamatát. A végelszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül értesíteni köteles a civil számláját vezető pénzintézetet, a területileg illetékes munkaerőpiaci szervezetet (amennyiben van munkavállalója).

A végelszámoló a végelszámolás során a civil szervezet vagyoni helyzetét felméri, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. A végelszámolás közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét (például a végelszámoló díjazását, könyvelési, behajtási költségeket).

Ha a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a civil szervezet végelszámolás alatt áll. A végelszámoló továbbá évente tájékoztatót készít a döntéshozó szerv és a bíróság részére, amelyben bemutatja a végelszámolás alatt álló civil szervezet helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást ad az eljárás befejezésének várható időpontjáról is. A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.

A végelszámolás befejezését követően a végelszámolónak kell gondoskodnia a szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Természetesen akár ő is gondoskodhat ezek őrzéséről. Amennyiben a végelszámolási eljárás alatt mégis a továbbműködés mellett dönt a szervezet, akkor lehetőség van a működés folytatására annak bejelentése mellett, mely bejelentési egészen a törlési kérelem benyújtásáig érvényesen megtehető.

Amennyiben a végelszámolási eljárás fennakadás nélkül lezajlott, akkor a törlését a szervezet, egy nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem előterjesztésével kezdeményezheti.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a civil szervezetnél működő felügyelőbizottság – vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra:

a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot (amennyiben van ilyen).

A jogutód nélkül megszűnő civil szervezetek fennmaradó vagyona – mint azt korábban már érintettük – átadásra kell, kerüljön valamilyen formában egy hasonló céllal létrejött civil szervezet részére. Amennyiben az alapító okirat, alapszabály erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést, akkor a bíróság dönt arról, hogy hova is kerüljön a vagyon. Abban az esetben is ez az eljárás, amennyiben a kijelölt szervezet a vagyont bármi okból nem fogadja el, vagy valamilyen okból nem jogosult azt elfogadni (például maga is kezdeményezte megszűnését stb.)

A szervezet a végelszámolás időszaka alatt készült beszámolókat a fordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig kell, letétbe helyezze, azzal, hogy a végelszámolás záró mérlegét legkésőbb a törlési kérelemmel együtt letétbe kell helyezni, mely nem lehet később, mint a fordulónapot követő 60-dik nap, nem megfelejtkezve mindazon beszámolókról, melyek időközben elkészültek, de a közzétételi határidő még nem következett be.

Adóbevallás-technikailag a tevékenységet lezáró beszámoló benyújtásával együtt soron kívüli társasági adó és/vagy iparűzési adó bevallására is sort kell keríteni, illetve a végelszámolás időszaka alatt az összes többi adónemben, melyben a civil érintett – legyen szó járulék, avagy áfa bevallásról – az arra előírt határidőig be kell nyújtani. A végelszámolás lezárását követően a záró adóbevallásokat is a beszámolóval egyidejűleg be kell nyújtani.

A civil szervezetek megszűnhetnek természetesen más eljárásokkal, mint például átalakulással, felszámolással is!

Suller Kriszta

forrás: 5percado.hu



A Tudástár frissítésében dr. Tarczay Áron ügyvéd nyújt segítséget szerkesztőségünknek.


Hír
Az eddigi ötről tíz százalékra emelkedik a civil szervezetek adományok után igényelhető normatív támogatása, amelyre hétfőtől lehet pályázni.
Hír
Épp száz éve, hogy meghalt Andrew Carnegie iparmágnás, a világ talán legnagyobb, jótékonykodó modern milliárdosa, aki legszívesebben bevezette volna a 100 százalékos örökösödé ...
Hír
Csaknem ezer helyi közösség jött létre, valamint számos módszertan valósult meg az aktív közösségi szerepvállalást célzó Cselekvő közösségek projekt keretében az elmúlt három ...
Címkék