Civil szervezetek és az Áfa (Általános forgalmi adó)

A civil szervezetek számára is fontos kérdés, hogy az egyes tevékenységek során elért bevételek megszerzése során mikor kell áfát felszámítani és számlát kiállítani. Ennek semmi köze ahhoz, hogy az adott bevétel a civil szervezet cél szerinti vagy vállalkozási tevékenységével kapcsolatos-e.

Az áfatörvény vonatkozásában adóalany minden jogképes szervezet, ha saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat.

Az áfatörvény szerint gazdasági tevékenység az, amikor egy tevékenységet tartósan vagy rendszeresen végeznek, és ennek során ellenértéket kapnak. Maga a törvény nem határozza meg a fogalmat, nem ad tartalmat ahhoz, mit tekint tartósnak vagy rendszeresnek. Mivel a civil szervezetek az alapító okiratukban szereplő cél végzésére jöttek létre, ennek elérése érdekében tevékenységüket rendszeresen és tartósan végzik, és a tevékenységért ellenértéket kérhetnek, és alanyává válhatnak az áfatörvénynek. 

Ha a szervezet nem ellenérték ellenében végzi a tevékenységét, akkor az áfatörvény szempontjából nem beszélünk gazdasági tevékenységről.

Az áfatörvény nem kezeli eltérően a nonprofit szervezeteket a vállalkozásoktól. Ennek következtében a törvény vonatkozásában közömbös, hogy mi az adott gazdasági tevékenység célja. Az áfa szempontjából mindig az elvégzett tevékenységet kell minősíteni, a törvény előírásainak figyelembevételével. Most a civil szervezetek számára lényeges előírásokat mutatjuk csak be.

Az áfatörvény előírásának alkalmazása szempontjából tehát nem az a mérvadó, hogy egy tevékenységet, mint vállalkozási tevékenységet végez-e a civil szervezet. A cél szerinti tevékenységek is lehetnek adókötelesek. De azt sem mondhatjuk ki egyértelműen, hogy ami nem szerepel az alapító okiratban (alapszabályban), az biztosan adóköteles tevékenység.

A nyilvántartásba vételi kérelem kitöltésekor már az adószám megkérésénél az áfa szempontjából szükséges bizonyos nyilatkozatokat megtenni az áfabeli jogállásról – ennek keretében a következő lehetőségek vannak:

  • kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegre tekintettel adómentes tevékenységet végez, 
  • egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység esetén az adókötelessé tételt választja. 
  • alanyi adómentességet választ, 

Amennyiben a bejelentkezéskor nem ezeket a speciális lehetőségeket, hanem az általános szabályok szerinti adóalanyiságot választotta a szervezet, akkor ennek megváltoztatására kizárólag a naptári év végén lesz lehetősége, és választása a következő naptári évtől lép hatályba

A tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységek

Az áfatörvény szerint mentesek az adó alól a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és tagsággal rendelkező, alapszabályuk (alapító okiratuk) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő szervezetek által a tagjaik részére teljesített szolgáltatásnyújtások és az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítések,

  • amelyeknek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a Tao tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és

 

  • amelyek a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetve egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgálnak. 

 

Ez a jogszabályhely tehát általánosságban mentesíti az egyesületek tagok számára végzett tevékenységét az adó alól.

Egy másik mentesülési lehetőség, mikor a nonprofit szervezet közszolgáltatóként lát el bizonyos feladatokat, végez tevékenységeket, amelyek a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentesnek minősülnek.

A törvény szempontjából közszolgáltatónak minősül

  • az egyesület, a civil társaság, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban megjelölt tevékenysége tekintetében;
  • az alapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében;
  • az általuk fenntartott intézmény az alapító okiratában megjelölt tevékenység tekintetében;
  • a közhasznú nonprofit gazdasági társaság az alapító okiratban, a társasági szerződésében megjelölt tevékenység tekintetében;
  • a közhasznú civil szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenység tekintetében.

Ha tehát a nonprofit szervezet, mint ilyen végzi a következő tevékenységeket, szintén mentesül az adó alól

  • a humánegészségügyi ellátás keretében teljesített szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó sérült- vagy betegápolás és sérült- vagy betegszállítás, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés;
  • a szociális ellátás keretében teljesített szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés;
  • a gyermek- és ifjúságvédelem keretében teljesített szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés;
  • a bölcsődei ellátás keretében teljesített szolgáltatásnyújtás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg – és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés;
  • a köz- és felsőoktatás, továbbá az Áfa tv. 85. § (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében teljesített szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó óvodai, diákotthoni és kollégiumi ellátás – az étkeztetés kivételével, ha az ennek fejében járó ellenérték külön térítendő meg –, valamint az azokhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés;
  • a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás olyan természetes személy részére, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását;
  • népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termékek kiállításának, vásárának és bemutatójának szervezése, rendezése és az ahhoz szorosan kapcsolódó, jogszabály által meghatározott minősítés szerint zsűriszámmal ellátott, egyedi vagy meghatározott példányszámban, nem ipari gyártástechnológiával előállított népművészeti, népi iparművészeti és iparművészeti termék értékesítése
  • 2024.01.01-től a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben.

Látható, hogy a felsorolt tevékenységek csak akkor lesznek adómentesek, ha azokat a felsorolt szervezetek nyújtják. Amennyiben egy adott szervezet cél szerinti tevékenységében nem szerepel a tevékenység, akkor azt ő nem végezheti adómentesen.

Aki kizárólag a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet végez, és ezt így jelenti be az adóhatóságnak, annak nem kell adóbevallást tennie, de nem jogosult általános forgalmi adó levonására sem.

Azonban, ha emellett olyan tevékenységet is végez, amely adóköteles, akkor általános forgalmi adót kell, hogy felszámítson az értékesítésről kiállított számláiban. Ha a bejelentkezéskor (vagy később a működés során) az alanyi mentességet választotta, akkor nem kell az egyéb értékesítésekor sem adót felszámítania.

Sajátos jellegükre tekintettel adómentes tevékenységekre adókötelesség választása

Vannak olyan tevékenységek, melyek alapvetően a sajátos jellegükre tekintettel adómentesek, bármely gazdálkodó végzi is, de lehetőség van arra, hogy aki ezt végzi, az adóalanyiságot válasszon. Ilyen, a civil szervezetek szempontjából is fontos tevékenység: az ingatlan bérbeadása és értékesítése. Amikor egy szervezet ingatlant kíván bérbe adni, vagy értékesíteni, akkor a tevékenység alapvetően általános forgalmi adó mentes tevékenység. Ettől eltérően lehetséges, hogy a szervezet adókötelezettséget válasszon erre a tevékenységére.

Alanyi adómentes áfaalany

Amennyiben a civil szervezet által végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás nem sorolható be az előbbiek szerinti adómentes tevékenységek közé, még mindig van egy lehetőség arra, hogy a szervezetnek ne kelljen foglalkoznia az áfával. 

Az adóalany jogosult alanyi mentességet választani, amennyiben árbevétele várhatóan nem éri el a tárgyévben a 18 millió forintot.

Az értékhatárt időarányosan kell számítani. Tehát ha valaki év közben alakul, mondjuk, március 1-jén kapja meg az adószámot, akkor a várható bevételének a következő érték alatt kell maradni:
18 millió forint / 365 nap × 306 nap = 15 090.411 forint.

Az értékhatárba minden kiállított számla értéke beleszámít, függetlenül attól, hogy azt kifizették-e vagy sem.

Ha a civil szervezet az adószám igénylésekor nem választotta az alanyi adómentességet, akkor december 31-ig történő bejelentéssel mindig már csak a bejelentést követő évre vonatkozóan választhat, módosíthat.

Ebbe a bevételbe kizárólag az egyébként adóköteles bevételek számítanak bele. Figyelmen kívül kell hagyni többek között:

  • a tárgyi eszközként használt eszközök értékesítéséből származó bevételeket; 
  • a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységek; és
  • a 86. § (1) a)–g) szerinti adómentes, kiegészítő jellegű szolgáltatásnyújtásokat. 

Az alanyi mentesség megszűnik, ha az adóalany értékesítése a naptári éven belül meghaladja az értékhatárt. Ekkor abban a számlában, amelynek ellenértékével átlépi az értékhatárt, már adót kell felszámítani. Ezt a tényt az adóhatóságnak 15 napon belül be kell jelenteni.

Az alanyi adómentes adóalany számláiban nem számít fel általános forgalmi adót, nem köteles áfát fizetni és nem vonhat le előzetesen felszámított adót.

Az alanyi mentesség időszaka alatt nem kell adóbevallást teljesíteni, nem szükséges külön áfanyilvántartást vezetni.

Vannak olyan esetek, amikor az alanyi adómentes adóalany sem járhat el ilyen minőségében. (pl. tárgyi eszközt értékesít). 

Ide tartoznak azok az esetek is, amikor a szervezet külföldről vesz igénybe szolgáltatást vagy külföldre nyújt szolgáltatást. 

Szolgáltatás igénybevétele külföldről

Melyek azok a szolgáltatások, amelyek külföldről igénybe vett szolgáltatásnak minősülnek, így különös szabályok vonatkoznak rájuk az általános forgalmi adóban? Jellemzően az elektronikusan nyújtott szolgáltatások, többek között az alábbiak:

  • webhelyszolgáltatások biztosítása, webhosting, programok és eszközök távkarbantartása, online adattárolás;
  • szoftverértékesítés és -frissítés (pl. vírusmentesítő, tűzfalak, szűrők stb.);
  • képek, szövegek és információk, valamint adatbázis-hozzáférés szolgáltatása;
  • keresőprogramok, internetcímtárak használata, hirdetési felület biztosítása;
  • kampány- és hírlevélkezelő online szolgáltatások.

Miért fontos ezeknél az igénybe vett szolgáltatásoknál odafigyelni arra, hogy ki a szolgáltató? Mert amennyiben a civil szervezet adóalanynak minősül, és mint ilyen, külföldről vesz igénybe szolgáltatást, áfakötelezettsége keletkezhet. Ez az általános áfaszabályok szerint adózókon kívül az alanyi mentességet választók, sőt a kizárólag közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységet folytatókra is igaz. Mindez azt jelenti, hogy az igénybe vett szolgáltatást terheli a felszámítandó 27 % áfa, amit nem minden esetben lehetséges levonásba helyezni. Azaz előfordulhat, hogy a szolgáltató felé kifizetett díjnál 27 %-kal drágább lesz valójában az igénybe vett szolgáltatás.

Az a civil szervezet tehát, aki valamilyen elektronikus nyújtott szolgáltatást kíván igénybe venni, a szolgáltatás honlapján a regisztráció/előfizetés/megrendelés előtt tájékozódjon a szolgáltató adóügyi letelepedéséről. Amennyiben megállapítja, hogy a szolgáltató

  • Magyarországon letelepedett (rendelkezik magyar adószámmal), az ügylet belföldi teljesítésűnek minősül, a szolgáltató magyar áfakulccsal kiállított számlát fog kiállítani;
  • Magyarországon nem letelepedett és
  • az EU egy másik tagállamában adóügyi illetőséggel bír, a szolgáltatás igénybe vevőjének a NAV-nál közösségi adószámot kell igényelnie a szolgáltatás igénybevételét megelőzően, és azt a regisztráció/előfizetés/megrendelés során a szolgáltatónak át kell adnia. Ebben az esetben, ha a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő is adóalany, az ügylet belföldi teljesítésűnek minősül, azaz a szolgáltatást igénybe vevő magyar adóalany fogja a szolgáltatás után az adót megállapítani.
    A szolgáltató így a közösségi értékesítésre tekintettel áfa nélkül számlázza ki a szolgáltatást, saját közösségi adószámát és a szolgáltatást igénybe vevő adószámát is feltüntetve, valamint utalva arra a tényre, hogy az ügylet fordított adózás alá esik.
  • az EU-n kívüli harmadik országban bír adóügyi illetőséggel, akkor az előzőekben ismertetett szabály él, amennyiben adóalanyok közti ügyletről van szó, kivéve, hogy közösségi adószámot nem kell kérni.

Közösségi adószám kérésére alakuláskor vagy később is a civil szervezetekre vonatkozó adatbejelentő és változáskérő lapon van lehetőség, 2025-ben ez a 25T201CSZ nyomtatvány. A közösségi adószám az adószám első 8 számjegye lesz, HU előtaggal, így mivel az érvényességének kezdete a kérelem benyújtásának napja, nem kell az értesítés megérkezésére várni.

Az áfában az általános szabályok szerint adózók a bevallási gyakoriságnak megfelelően az adott bevallási időszakot követő hónap 20-áig a __65. számú bevallásban (2025-ben 2565) állapítják meg a külföldi szolgáltatás igénybevétele után fizetendő adót, melyet, ha Közösségen belülről vették igénybe, a 18. sorban, ha harmadik országból vették igénybe, a 27. sorban kell feltüntetni (alap/áfa). Az áfakötelezettség alá eső adóalap összegéről Összesítő jelentést is kell készíteni (2025-ben a 25A60-as nyomtatványon) az adott bevallási időszakhoz kapcsolódóan. Az igénybe vett szolgáltatásokról az adatokat a 04-es lapon kell bemutatni. Akkor is így kell eljárni, ha az ügylettel kapcsolatban még csak előlegfizetés történt. Az előleg teljes összege adóalapnak minősül.

Azoknak, akiknek speciális áfastátuszuk miatt egyébként nem kell adóbevallást adniuk, a külföldről igénybe vett szolgáltatás miatt szükséges lesz. Amelyik hónapban igénybe vettek külfölditől szolgáltatást, arra a hónapra fel kell számítaniuk az áfát. Ennek az ún. felszámított áfának a bevallása a __65. számú bevallásban történik. A bevallás benyújtásának gyakorisága havi, a határideje a hónapot követő hónap 20. napja. Amennyiben a Közösségen belülről történt az igénybevétel, akkor eddig a napig az összesítő jelentést is el kell készíti. A bevallás főlapjának E. blokkjában jelölni kell, hogy „Mentes státusz mellett adókötelezettsége keletkezett”.

Azokban a hónapokban, amikor ilyen ügylet nincs, nem kell semmilyen, ún. nullás bevallást sem beadni.

Szolgáltatás nyújtása külföldre:

Amikor a civil szervezet által nyújtott szolgáltatás igénybe vevője egy a Magyarország határai kívüli másik civil szervezet, vagy egyéb adóalany, akkor vizsgálni kell, hogy az adott szolgáltatás teljesítési helye hol található. A teljesítési hely meghatározását az áfatörvény adja meg, az eltérhet az un. fizikai teljesítési helytől.

A nem Magyarországon bejegyzett adóalany felé nyújtott szolgáltatások esetén a teljesítési hely a szolgáltatást igénybe vevő gazdasági célú letelepedésének helye. Ez lehet:

EU-n belüli adóalany:

  • aki, mint a szolgáltatást saját nevében megrendelő lesz az áfa fizetésére kötelezett, a saját országa áfa törvényei alapján
  • a magyar szervezet által kiállított számlán a felszámított áfa összege 0, és fel kell tűntetni a vevő közösségi adószámát
  • a szolgáltatás teljesítését követő hónap 20-áig –65 sz. bevallást és __60 összesítő nyilatkozatot kell benyújtani

Harmadik országbeli adóalany

  • aki, mint a szolgáltatást saját nevében megrendelő lesz az áfa fizetésére kötelezett, a saját országa áfa törvényei alapján
  • a magyar szervezet által kiállított számlán a felszámított áfa összege 0
  • a szolgáltatás teljesítését követő hónap 20-áig –65 sz. bevallást kell benyújtani

Külföldről történő termékbeszerzés esetén, ami a Közösségen belül olyan adóalanytól történik, aki a saját országában áfa fizetésére kötelezett. Ekkor:

  • nem kell közösségi adószám, amennyiben a Közösség más tagállamaiból történő beszerzés értéke sem a tárgyévet megelőző évben nem haladta meg, sem a tárgyévben nem haladja meg a mentesített értéket, ami 10.000 EUR
  • kivéve, ha a beszerzett termék új közlekedési eszköz, vagy belföldön jövedéki fizetési kötelezettség alá tartozó termék
  • az értékhatárt átlépő beszerzésre vonatkozik először az ÁFA fizetési kötelezettség, ezt be is kell jelenteni a NAV felé

Lehetőség van az értékhatár alatt is önként az adófizetési kötelezettség választására az előző adóév utolsó napjáig, vagy az első közösségi beszerzést megelőzően.

Az általános forgalmi adó kulcsai:

Amennyiben a szervezetnek az általa végzett értékesítés során áfát kell felszámítania, figyelnie kell arra, hogy azt milyen adókulccsal teszi meg. 2025-ben az általános áfa mértéke 27%. 

A kedvezményes 5%-os és 18%-os kulcsok alá eső értékesítések listáját az Áfa tv. 3. számú, a 3/A. és 3/B. számú mellékleteiben találjuk.

A teljesség igénye nélkül néhány tétel:

  5 % 18 %
gyógyszer tej és tejtermék
könyv, újság gabonából készült termékek
sertés, szarvasmarha desszert jellegű sajtkészítmény
hal, baromfi, tojás alkalmi szabadtéri rendezvény belépése
távhőszolgáltatás  
éttermi vendéglátás  
kereskedelmi szálláshely  
internet  

Az áfa mentesség okának jelölése a számlán

AAM a számla kibocsátója alanyi adómentes

TAM az értékesítés a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes

KBAET a Közösség másik tagállamában regisztrált adóalany számára történő termékértékesítés

ATK Áfa tárgyi hatályán kívüli ügylet, ilyenkor nem szükséges számlát kiállítani, azonban, ha más is szerepel a számlán, akkor lehet ilyet is szerepeltetni kapcsolódó tételként

EUFAD37 a Közösség másik tagállamában van a szolgáltatás teljesítési helye, szükséges a vevő és az eladó közösségi adószámát, és szükséges összesítő nyilatkozat beadása is

HO a szolgáltatás teljesítési helye Közösség területén kívül, harmadik országban van

A kapott számlában szereplő előzetes áfa levonhatósága

Aki alanya az áfá-nak az, felszámítja az adót a számlában, az adóbevallásra kötelezett, és az ehhez szükséges nyilvántartásokat is vezetnie kell. Az adóköteles értékesítéshez kapcsolódóan lehetősége van az előzetesen felszámított áfa levonására. 

Előzetesen felszámított áfa levonási joga:

Akkor jogosult a szervezet az adó levonására, amikor azt egy másik adóalany számlában átterhelte rá. Az adólevonás legfontosabb feltétele, hogy az adó kizárólag akkor vonható le, ha azt egy adóköteles értékesítéshez kapcsolódóan vették igénybe.

Az adólevonási jog, attól a naptól válik lehetővé, mikortól a másik féltől kibocsátott számla rendelkezésre áll.

Amikor a szervezet adómentes és adóköteles értékesítést is végez, akkor a beszerzéskor el kell különítse a közvetlenül az adómentes értékesítéshez kapcsolódó beszerzéseit, mert ezek előzetesen felszámított adója nem vonható le. Előfordulhat, hogy a beszerzéskor még nem tudjuk egyértelműen meghatározni, hogy kizárólag milyen típusú lesz a hasznosítás – ekkor megosztva, arányosítás alapján kell megállapítani a levonható adót.  

Az ingyenesen végzett tevékenység esetén nem jogosult a szervezet a kapcsolódó beszerzései során felmerült áfa levonására.

Az adólevonás folyamata:

  1. Tételes elkülönítés: meghatározzuk azokat a tételeket, 
    • melyek az adóköteles tevékenységhez kapcsolódó beszerzések számláiban szerepelnek
    • amelyek az adómentes, és az ingyenesen végzett tevékenységhez kapcsolódó beszerzések számláiban szerepelnek.
  1. Levonási hányad meghatározása:
    • azoknál a tételeknél, melyek mind a kétféle tevékenységhez kapcsolódnak, vagy 
    • abban az esetben, ha az előbbi módon nem tudunk eljárni.

A levonási hányad azt mutatja, hogy az előzetesen felszámított adó milyen arányban kapcsolódik az adóköteles értékesítéshez. 

az adólevonásra jogosító értékesítés nettó értéke + ennek előlege

az összes értékesítés nettó értéke + ennek előlege+ az árat nem befolyásoló támogatás

  1. Levonható adó meghatározása: a tételes elkülönítéssel és a levonási hányad alapján megállapított levonható adó összesítésével kapott adó érték 

Speciális áfa-visszatérítési jog

A szervezet adó-visszatérítési joggal élhet, amennyiben külföldi adományozótól úgy kap támogatást egy projektre, hogy az adományból nem finanszírozhat előzetesen felszámított adót. Ehhez szükséges bizonyos feltételek fennállása ahhoz, hogy az adóhatóság kérelemre visszatérítse az előzetesen felszámított áfát.

A feltételek:

  • a kedvezményezett közszolgáltatónak minősül a törvényben foglaltak alapján, 
  • a kedvezményezett írásban kéri a hatóságtól az adó visszatérítését, és igazolja a feltételek meglétét,
  • a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele az alapító okiratban szereplő közhasznú cél érdekében történt,
  • az adományozó az adományt a saját országa szerinti előírások szerint számolta el,
  • a kedvezményezettet nem illette meg adólevonási jog.

Olyan arányban lehet kérni a visszatérítést, amilyen arányban a támogatás részt vállal a feladat ellátását szolgáló kiadásokból. Ha nincs önrész, és a teljes projektet fedezi az adomány, akkor a teljes előzetes áfa visszakérhető.

Egy másik, visszatérítésre jogosító lehetőség speciális szabályok alapján, ha a közhasznú tevékenységet folytató szervezet az általa beszerzett terméket az EU határán kívül folytatott humanitárius, karitatív vagy oktatási tevékenységéhez kívánja felhasználni, ekkor az általános forgalmi adó visszatéríthető. Az adó-visszatérítés alapja az alapítvány nevére szóló számla, amely az adott ügylet teljesítését alátámasztja. Feltétel még, hogy a terméknek dokumentációval igazoltan el kell hagynia a Közösség területét.

A visszaigényléshez szükséges igazolásokat, és az eljárás rendjét külön jogszabály írja elő. A visszaigénylést a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságához kell benyújtani.

Jogi háttér:  Áfa tv. az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Ez a cikk a nonprofit.hu tudásbázis része – kérjük, hivatkozzon ránk forrásként. / This article is part of nonprofit.hu knowledge base. Please refer to nonprofit.hu as source of content.