CivilTech
Tudástár
Tudástár
Egyesületek alapszabálya az új Ptk. hatálya alatt


50023


A 2014. március 15. napján hatályba lépett új Ptk. a 2013. évi V. törvény az egyesületekre vonatkozó jogi szabályozást is jelentősen átírta, majd az új Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályozása időközben ismét jelentősen változott. 2014. március 15. napját követően egyesület már csak az új szabályok szerint jöhet létre, a korábbi szabályok szerint létrejött egyesületeknek pedig legkésőbb akkor kell az új szabályokra áttérniük, amikor az alapszabályukat bármely okból módosítják.

Ehhez az alapszabályuk módosítása érdekében közgyűlést kell összehívniuk, majd a közgyűlés jelenléti ívét, jegyzőkönyvét, az egységes szerkezetű alapszabályt az erre rendszeresített, a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok oldalon elérhető formanyomtatványhoz csatolva az egyesület nyilvántartását vezető törvényszékhez a fenti határidőben be kell nyújtaniuk. Célszerű a tisztségviselőknek az új törvény szerinti feltételekre és kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatát is tartalmazó tisztségelfogadó nyilatkozatot is csatolni, abban az esetben is, ha a tisztségviselő mandátuma már régebb óta tart és így már a korábbi szabályok szerinti elfogadó nyilatkozat a törvényszékhez benyújtásra került.

Az új törvényre való áttérés megtörténhet a korábbi alapszabály teljes hatályon kívül helyezésével és új alapszabály elfogadásával is. Ebben az esetben jól használhatóak az OBH által közzétett okiratsablonok, amelyek elérhetőek a http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/okirat-sablonok oldalon. Ugyanakkor az egyesületek működése egymástól lényegesen eltérhet, így a sablonok mechanikus átvétele előtt azokat végig kell olvasni és átgondolni, hogy az adott egyesület működésének megfelelnek-e.

Az egyesületekre vonatkozó konkrét szabályok áttekintése előtt meg kell állapítani, hogy bár az új törvény értelmében a jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban – néhány kivétellel – eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, az egyelőre kialakult bírói gyakorlat meglehetősen szorosan kívánja az alapszabályok rendelkezéseit a törvényszöveghez kötni, olyan esetekben is, amikor a törvényalkotói szándék vélhetően eltérést engedő szabály megalkotására irányult.

Az alapszabály-módosítások, új alapszabályok megfogalmazásakor az új törvénynek nem csak az egyesületekre vonatkozó szabályait, hanem a jogi személyek általános szabályait is figyelembe kell venni.

Az alapszabályban továbbra is fel kell tüntetni az egyesület nevét, székhelyét, célját. Az egyesület nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen összetéveszthető. Az egyesület neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz.

Új szabály, hogy az egyesület tagjainak listája is az alapszabály része, ezt ugyanakkor külön iraton kell benyújtani, ugyanis a taglistát a bíróság zártan fogja kezelni. Az eddigi tapasztalatok szerint a bíróság minden változás nyilvántartásba vételi eljárás során új taglistát kér, ráadásul egyes bírák, bírósági titkárok – a törvényszöveggel sem ellentétesen – minden tag aláírását is megkívánják a taglistán, amely nagyobb taglétszámú, illetve az országban, világban szétszórt tagokkal rendelkező egyesületek esetén jelentős nehézséget jelenthet. Ilyen esetben esetleg a tagok postán elküldött, aláírt nyilatkozatával lehet megpróbálni az aláírásokat pótolni. A taglistának egyértelműen tartalmaznia kell a tagok neve mellett a tagok lakóhelyét vagy székhelyét is.

Az alapszabálynak továbbá a vezető tisztségviselők nevét is tartalmaznia kell, ami álláspontunk szerint az jelenti, hogy abban az esetben is célszerű egységes szerkezetű alapszabályt csatolni a jövőben, a tisztségviselők nevének aktualizálásával, ha egyebekben az alapszabály nem is módosul.

A jogi személyek általános szabályaira vonatkozó rendelkezések szerint a jogi személy létesítő okiratának tartalmaznia kell a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Egyesületek esetén azonban a törvény speciális rendelkezése kimondja 2017. 01. 01. óta, hogy a tagok nem kötelesek vagyoni hozzájárulást teljesíteni.

Az alapszabály tartalmazhatja a tagok jogainak, kötelezettséginek szabályozását, amennyiben a Ptk. rendelkezéseitől az alapítók el kívánnak térni. A tag jogai között az egyesület tevékenységében való részvétel feltüntetendő és célszerű utalni arra, hogy az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. Az eddigi tapasztalatok szerint a bírói gyakorlat olyan irányba mozdul, hogy különleges jogállású tag elsősorban – esetleg kizárólag – a Civil törvény szerinti pártoló tag, vagy tiszteletbeli tag lehet. Ha az egyesület alapszabálya pártoló tagságot hoz létre, úgy az ilyen tag az egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt, ha pedig tiszteletbeli tagságot, úgy az ilyen tagot az egyesület tagjai választják meg e tagságra. A pártoló és a tiszteletbeli tag az egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható. A tag kötelezettségei körében a tagdíj fizetése, illetve az említendő meg, hogy a tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Természetesen az adott egyesület működéséhez képest egyéb jogok és kötelezettségek is megállapíthatók.

A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. Elsősorban a közgyűlésen képviselő útján való részvétel lehetővé tételét vagy ennek kizárását érdemes az alapszabályban rendezni. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

Célszerű említeni az alapszabályban, hogy a tagsági jogviszony megszűnik

  1. a tag kilépésével;
  2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
  3. a tag kizárásával;
  4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

Az alapszabály tartalmazhatja az egyesület szerveinek megnevezését és azok hatáskörét, működését. Ebben a körben meg kell említeni, hogy a korábbi terminológiától eltérően a közgyűlést az egyesület döntéshozó szerveként kell megjelölni, míg az elnökség, illetve az elnök az új terminológia szerint az egyesület ügyvezetését végzik.

Leggyakrabban az alábbiak tartozhatnak a közgyűlés hatáskörébe:

  1. az alapszabály módosítása;
  2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
  4. az éves költségvetés elfogadása;
  5. az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
  6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
  7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  9. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  11. a végelszámoló kijelölése.

A fentieket célszerű az alapszabályban felsorolni, az esetleges értelemszerű eltérésekkel, így például amennyiben az egyesületben nem működik felügyelőbizottság, az erre vonatkozó hatáskört nem kell feltüntetni.

Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az ügyvezetés feladatkörébe tartozhat:

  1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
  7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
  9. a tagság nyilvántartása;
  10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

A törvény szerint az elnökség három tagból áll és az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül, de ezek vélhetően eltérést engedő szabályok. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

Ebben a körben kell felhívni a figyelmet arra is, hogy kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja, illetve közhasznú egyesület esetén ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot.

Figyelemmel kell lenni a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokra. Itt elsősorban a következő szabályoknak kell szerepelnie az alapszabályban. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább ülésezést előíró rendelkezése semmis.

A közgyűlés a törvény főszabálya szerint nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. Ugyanakkor ettől a szabálytól egészen biztosan eltérhet az alapszabály és közhasznú egyesületek esetén el is kell térnie, mert a közhasznú szervezetekre vonatkozó szabályok értelmében annak nyilvánosnak kell lennie.

A közgyűlés ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell

  1. a jogi személy nevét és székhelyét;
  2. az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. Minden egyéb esetben a közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

A közgyűlés helye a törvényi főszabály szerint az egyesület székhelye. Amennyiben az egyesület ettől eltérő helyen kívánja tartani a közgyűléseit, az alapszabályban ezt rendezni kell.

Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, azt akkor lehet megtartani, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul a közgyűlés megtartásához.

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A tagok határozatukat általában a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Mivel a küldöttgyűlésre vonatkozóan a Ptk. nem tartalmaz külön szabályozást, kérdésként felmerülhet, hogy a küldöttek számához viszonyítva kell-e ezeket a szabályokat alkalmazni küldöttgyűlés esetén.

Ha az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi, az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok vagy alapítók részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során e törvénynek a határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag vagy alapító jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. Ha bármely tag vagy alapító az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.

Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

Valamennyi egyesületi szervre irányadó, hogy a határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Amennyiben az alapítók ezt a lehetőséget az Egyesület számára biztosítani szeretnék, akkor az alapszabálynak tartalmaznia kell a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén az egyesület – a vélhetően eltérést engedő szabály szerint a közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. Amennyiben ilyen eljárást kíván szabályozni az egyesület, az eljárás részletes szabályait meg kell alkotni. Szabályozni kell, hogy a tag milyen módon szerez tudomást az ellene felhozott vádakról és milyen módon védekezhet. Szabályozni kell azt, hogy mely szervek járnak el az eljárás során, létezik-e az egyesületen belüli jogorvoslati lehetőség. Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről. Amennyiben az alapszabály nem tartalmaz ilyen jellegű eljárási szabályokat, tag kizárására nem lesz lehetőség.

Dr. Tarczay Áron, ügyvéd

frissítve: 2018.04.18.




Hír
Közlemény a 2018. rendelkező évben a magánszemélyek által érvényesen megjelölt, legalább 1000,- Ft érvényes Szja 1%-os felajánlással érintett kedvezményezettekről a 2018. szep ...
Hír
A NAV a napokban tette közzé frissített űrlapjait. Ismét itt az ideje, hogy a szervezetek kikérjék támogatóik elérhetőségeit, ill. ha még nem gyűjtöttek 1%-ot, de jövőre akarn ...
Hír
Hosszú évek óta jelentős többletmunkát és adminisztrációt ró a nonprofit szervezetekre a megváltozott „Civil törvény” és a helyzet a folyamatos változásoknak köszönhetően csak ...
Hír
Több bejelentés érkezett az Országos Bírósági Hivatalba (OBH), miszerint civil szervezetek megtévesztő megkereséseket kaptak különböző gazdasági társaságoktól. E társaságok az ...
Hír
2018. augusztus 31-től tölthető le a NAV internetes honlapjáról a 18EGYREG jelű adatlap, amelyet előzetes regisztráció céljából, 2018. október 1-jéig azon civil szervezeteknek ...
Címkék