Feltűnő, hogy vették át az utazós, étteremben vagy társaságban készült képek helyét akár a mémek, a konyhai kísérletezések eredményei vagy a szobabelsők és a házikedvencek képei. Illetve nem elhanyagolható a vírus popkultúrára tett hatása sem, a járvány nélkül nem született volna meg itthon sem Kovács András Péter “Maradok otthon” című száma, vagy Presser Gábor “Neked írom a dalt” című számának feldolgozása több mint ötven, karanténban lévő művész részvételével.
Egy nemzetközi kutatás arra vállalkozott, hogy a szubjektív megfigyelés helyett megvizsgálja a járványügyi korlátozások alá került országok közösségi média posztjait és ezekből von le következtetéseket. A Kantar Ügynökség vizuális elemzési eszközzel vizsgálta meg 8000 közösségi média posztot a karantén alá került lakosság körében és azt találta, hogy jól elkülöníthető kategóriákra oszthatóak a leggyakoribb tartalmak:
1. Mémek (40%):
Aki esetleg nem ismerné a fogalmat, annak álljon itt a Wikipédia meghatározása, miszerint az internetes mém egy olyan kifejezést vagy fogalmat takar, ami divatszerűen terjed embertől emberig az interneten. Mémnek számítanak a humoros képek, de ide sorolhatjuk a különböző interneten terjedő kihívások is. A koronavírus alatt megnövekedett mém mennyiségről pedig már a 24.hu is írt cikket.
Forrás: Facebook
2. Nosztalgikus képek a természetről ( 17%):
Ahogy a parkok, népszerű kirándulóhelyek lezárásra kerültek, sőt egyes országokban még a hazainál is szigorúbb járványügyi tiltások kerültek bevezetésre, sokan vágynak a szabadba.
Ez pedig megjelenik a közösségi médiában is, korábbi nyaralós képek vagy csak természeti fotók posztolásával.
Forrás: Facebook
3. Élet a laptop előtt (13%):
Bár a heti egy home office nap egyre inkább jellemző lett az utóbbi időben itthon is, de arra kevés vállalat és civil szervezet lehetett felkészülve, hogy a teljes tevékenységét az online térbe, a munkatársakat pedig otthoni munkavégzésre szervezi át. Azonban a járvány ezt is felülírta, az alkalmazkodás pedig sokszor abszurd, illetve vicces szituációkat szül, akár az otthonmaradó gyerekek, akár a nem irodának berendezett otthonokból adódóan.
Forrás: Faceook
4. Az otthon melege (13%):
Ahogy egy ismerősöm jellemezte,“mostanában minden nap vasárnap”. Ez itt inkább arra értelmezhető, hogy sokaknak a napi ingázás felszabadulásával több ideje marad otthon akár egyedül, akár a családjával, házikedvenceivel tölteni az időt. A hangulatképek pedig tetten érhetőek a közösségi oldalak hírfolyamában is.
Forrás: Instagram
5. Barkácsolás és főzés ( 9%)
Tegye fel a kezét akinek van olyan Facebook ismerőse, aki maga süti már a kenyerét? Ahogy erről mémek is szóltak, a korlátozások elején megnőtt az érdeklődés házi péksütemény alapanyagok, a liszt, cukor és élesztő iránt is.
Ez pedig oda vezetett, hogy egyre több hobbipék, cukrász, akár asztalos kezdett otthon kísérletezése, több vagy éppen kevesebb sikerrel. Ugyanígy megnőtt az érdeklődés a hobbi boltok és otthoni kézműveskedés iránt. A jobban sikerült alkotások pedig egyértelműen mennek a Facebookra vagy az Instagramra. ( Esetleg Snapchatre)
Forrás: Instagram
Forrás: Instagram
6. Csak a lefontosabbak (6%):
Végül az utolsó kategória, ami a közösségi média népének szemében felértékelődik: a legfontosabb dolgok vagy akár az alapértékek. Talán egy kis magyarázatra szorul, tehát ide tartoznak azok az a pillanatok vagy akár tárgyak, amik biztonságérzetet adnak vagy megerősítenek minket, amelyekbe kapaszkodni tudunk egy ilyen bizonytalan helyzetben.
Forrás: Instagram
Oké, de hogy használjuk ezeket a közösségi média trendeket civil szervezetként?
A megváltozott viselkedés és életmód hatással lehet az általunk képviselt civil szervezet kommunikációjára is. Egy márka sem mehet el amellett a tény mellett, hogy fenekestül fordult fel a mindennapi életünk, a szervezet ügyének a kommunikációja az online térben megköveteli, hogy reflektáljunk a jelenlegi helyzetre. Példának véve a fent felsorolt tartalomtípusokat, 4 tippet adunk ehhez:
1. Mémek és humor: Nem minden társadalmi üggyel lehet viccelni, de a koronavírushoz kapcsolódó mémek, akár az ügyünkkel összekapcsolva jól működhetnek, ahogy a Tudományos mémek oldal példája is jól mutatja:
Forrás: Tudományos mémek, Facebook
2. Alapértékek és brand posztok: Ahogy a civil szervezetek tevékenységei kénytelenek voltak az online térbe költözni vagy akár szünetelni, így a mindennapokat bemutató posztok, képek lehetősége is leszűkült. De ez nem azt jelenti, hogy a közösségi média kommunikációt is fel kell függeszteni, sőt. Itt az ideje átnézni az elmúlt évek fotóanyagát, visszaemlékezni a kedves pillanatokra, amikor együtt volt a csapat, vagy közösen elért valamit a szervezet és a nosztalgikus képek mintájára közzétenni, akár kiegészítve a szervezet működésének legfontosabb alapértékeivel és történeteivel.
+ pro tipp: ha a munkatársak is beleegyeznek, akkor készülhetnek a csapat otthoni, online megbeszéléseiről szóló screenshotok egy kedves üzenettel a követőknek
( lásd Greenpeace Magyarország)
Forrás: Facebook
3. Hogy érinti a koronavírus a szervezet ügyét?
Legyen a szervezetünknek környezetvédő, kulturális egyesület vagy akár szociális, elesettekkel foglalkozó missziója, minden területen radikális változásokat hoz a jelenlegi helyzet. A terület szakértőjeként a szervezetek felelőssége, hogy első kézből közvetítsék a területüket ért változásokat, hiteles információkat osszanak meg, vagy akár javaslatokat fogalmazzanak meg, hogy hogyan lehet a válságból előnyt kovácsolni. Gondolok itt például a környezetvédő szervezetekre, akik a visszaesett tömegturizmus pozitív hatásait és alacsonyabb légszennyezettséget emelik ki, vagy akár az egyre inkább divatba jövő slow-life mozgalom képviselőire, akik szerint nem szabadna ilyen rohanó életet élnünk.
Forrrás: Facebook
4. Jótékonysági akciók a négy fal között
A barkáscsolás és a szűk körben töltött időszak margójára lehet izgalmas arra bárotorítani a követőket, hogy csatlakozzanak egy általunk kitalált internetes kihíváshoz, vagyis “challenge”-hez, amivel akár adományokat is gyűjthetnek a szervezetünk javára. Ezzel egyrészt páran még jobban elköteleződhetnek az ügyünk iránt, másrészt folyamatos tartalom lehet a közösségi felületeinken a kihívásról való kommunikáció, ha amúgy kifogytunk volna az ötletekből. Kérhetjük őket, hogy rajzoljanak, osszák meg velünk a kedvenc történetüket, ami a szervezetünkhöz köti őket, akár fényképpel, de egy összetettebb adománygyűjtési kihívást is összeállíthatunk. Erre jó példa az Indahouse Egyesület, hátrányos helyzetű, borsodi diákokat segítő szervezet társasmaratonja is, amiről itt olvashattok bővebben.
Forrás: Facebook
Civil szervezetként tehát rengeteg lehetőségünk és felelősségünk is van abban, hogy hogyan kommunikálunk ebben a nehéz időszakban, milyen értékeket és üzeneteket közvetítünk. Reméljük a cikk hasznos tippeket adott, nagy elérést és követői aktivitást kívánunk minden olvasónak.