Szerző: pénzcentrum

Cikkünkben azt vizsgáltuk meg, mi a közhasznúság lényege és melyek azok a feltételek, amelyeknek meg kell felelnünk, ha szervezetünk közhasznú minősítést szeretne kapni. Hogyan zajlik a közhasznúvá nyilvánítás folyamata és melyek a közhasznúvá minősíthető szervezetek? Nézzük, mik a közhasznúság feltételei Magyarországon a vonatkozó törvények alapján és hogyan válhat egy civil szervezet vagy egy nonprofit gazdasági társaság közhasznúvá!

Mi a közhasznúság jelentése?

A közhasznúság egy társadalmi és jogi fogalom: azt jelenti, hogy a közhasznúnak nyilvánított szervezet nem a tagoknak vagy a tulajdonosi körnek, hanem a társadalom egészének, vagy egy meghatározott társadalmi csoportnak az érdekeit szolgálja. Közhasznúnak nevezzük azokat a szervezeteket, amelyek a közhasznú nyilvántartásba vétellel egy időben közhasznú tevékenységet végeznek, ennek biztosításához megfelelő erőforrásokkal rendelkeznek, továbbá kimutatható társadalmi támogatottságuk van.

A közhasznú szervezetek tipikusan olyan közérdekű célokat szolgálnak, mint például a környezetvédelem, az egészségmegőrzés, az oktatás, a szociális segítségnyújtás vagy a hazai kulturális értékek megóvása.

Magyarországon formális és informális közhasznú szervezetek is működnek, utóbbi esetben a szervezet nem közvetlenül, hanem közvetett módon támogat valamilyen közösségi érdeket. A közhasznú szervezetek működése olyan jogállási előnyökkel bírhat, mint például a kedvezőbb adózási feltételekben való részesülés, az adományok felvétele és a közszolgáltatási szerződések kötése. A szervezetek csak akkor élhetnek ezekkel az előnyökkel, ha megfelelnek a közhasznúság feltételeinek és átlátható módon beszámolnak gazdasági tevékenységeikről.

Mik a közhasznúság feltételei?

Magyarországon az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza a közhasznúvá nyilvánítás feltételeit. A közhasznúság jogszabály megállapítja, melyek azok a szervezetek, amelyek a közhasznúvá minősíthető szervezetek körébe tartoznak. Ezek mind vagy

• civil szervezetek (olyan kormányzatfüggetlen, önszabályzó társadalmi szerveződések, amelyek nonprofit módon, önkéntesen a közjó javára működnek – ilyenek az alapítványok és az egyesületek),
• vagy olyan egyéb szervezetek, amelyek számára ezt a törvény lehetővé teszi (ezek a közhasznú nonprofit gazdasági társaságok).

A közhasznúsági nyilvántartásba vételhez a fent említett szervezeteknek a következő közhasznúsági feltételeknek kell megfelelniük legalább 2 éven keresztül:

1. Megfelelő erőforrások biztosítása (legalább egy feltételnek kell teljesülnie)

• Átlagos éves bevétele meghaladja az 1 000 000 Ft-ot;
• az elmúlt 2 év tárgyévi eredménye, azaz az egybeszámított adózott eredménye nem negatív;
• személyi jellegű ráfordításai elérik az összes ráfordítás egynegyedét (ebbe nem beleszámítva a vezető tisztségviselők juttatásainak összegét).

2. Megfelelő társadalmi támogatottság (legalább egy feltételnek kell teljesülnie)

• Az adó 1%-ának felajánlásából számára kiutalt összeg eléri az összes bevételének legalább a 2%-át (ebbe az állami támogatás nem beleértendő);
• az elmúlt 2 év átlagában a közhasznú tevékenységei végzése érdekében felmerülő ráfordításai elérik az összes ráfordítás felét;
• az elmúlt 2 év átlagában közhasznú tevékenységeinek ellátását legalább 10 önkéntes tevékenységet végző személy segítette.

3. Megfelelő létesítő okirattal rendelkezik (minden feltételnek teljesülnie kell)

A közhasznú szervezet alapító okiratának tartalmaznia kell a következők leírását:

• az általa folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását – azt is meg kell jelölni, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, és hogy mely jogszabályok írják elő ezek teljesítését;
• a szervezet gazdasági/vállalkozói tevékenységet kizárólag közhasznú célból (vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében), a rögzített közhasznú célok megvalósításával, előtérbe helyezésével, azokat nem veszélyeztetve végez;
• amennyiben tagsággal rendelkezik: nem zárja ki, hogy a szervezet tagjain kívül más is részesülhessen a szervezet által nyújtott közhasznú szolgáltatásokból;
• a szervezet működése során szerzett bevételeket nem osztja fel (pl. a tagok között), hanem a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységek folytatására fordítja;
• nem folytat közvetlen politikai tevékenységet, pártfüggetlen, politikai pártnak anyagi támogatást nem nyújt.

A közhasznú szervezetek működéséről érdemes tudnunk, hogy azok létesítő okiratára és belső szabályzására szigorúbb feltételek vonatkoznak, mint a nem közhasznú szervezetek esetében. A szabályzás leginkább a szervezet működésére és vezetésére, vezetőségi tisztségviselőire vonatkozó nyilvánosságot érinti. A szigorú elvárások célja a visszaélések és a szabályokkal való összeférhetetlenségek kivédése, ugyanis gyakori probléma, hogy egyes szervezetek kizárólag a közhasznúság előnyeinek kihasználása céljából válnak közhasznúvá.

Közhasznú szervezet indítása: ezt a kérelmet kell leadni

Amennyiben egy működő, bejegyzett, a közhasznúvá minősíthető szervezetek körébe tartozó szervezet az összes fenti feltételnek megfelel (legalább 2 éven keresztül), kérelmezheti a szervezet közhasznúvá minősítését. Ehhez a Közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelem c. formanyomtatvány kitöltése szükséges (itt a kitöltési útmutató), amelyet elektronikus úton, Ügyfélkapun keresztül lehet benyújtani a bíróságra. Kötelezően csatolandó dokumentumok (szükség szerint egyéb dokumentumokkal kiegészítendők):

• a szervezet vezető tisztségviselőinek és felügyelő bizottsági tagjainak nyilatkozata, amely kimondja, hogy nem esnek a 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott kizáró ok alá;
• szükséges továbbá az előző 2 üzleti év lezárt üzleti beszámolója és annak közhasznúsági melléklete.

A közhasznú státusz megadásáról való döntéshozatal tehát a bíróságok hatáskörébe tartozik – a kérelmet azon a törvényszéken kell előterjeszteni, amely a szervezetet nyilvántartásba vette. Újonnan nyilvántartásba vett szervezetek esetében most már csak egy (legalább a nyilvántartásba vételtől számított) kétéves folyamat eredményeként szerezhető meg a közhasznú minősítés.

Alapítványok esetében a kérelmet az alapítvány alapítója (vagy több alapító együttesen, vagy azok testületének a képviselője) terjesztheti elő. Kérelmező lehet továbbá a kuratórium is, ha a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéhez nem szükséges alapító okirat módosítás. Egyesület esetében a közhasznúsági kérelmet az egyesület szervezeti képviselője terjesztheti elő.

Szerző, forrás: pénzcentrum