Az egyesületek tisztújítására, jelölésére és választására vonatkozó szabályokat alapvetően a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) határozza meg. Fontos kiemelni, hogy ezen törvények általános kereteket biztosítanak, és az egyesület alapszabálya (és belső szabályzatai) részletesebben szabályozhatják a tisztújítás kérdését. Ez biztosítja az egyesületek működési autonómiáját.

 

Milyen esetekben van szükség tisztújításra, új tisztségviselő választásra?

Egyesület esetében a vezető tisztségviselők (és a felügyelőbizottségi tagok) az alapszabályban meghatározott határozott időre választhatók (legfeljebb 5 év). Ha az alapszabály nem határoz meg időtartamot akkor legfeljebb 2 évre választhatók.

A mandátum lejártakor, vagy más okból (pl. lemondás, visszahívás, halál, kizáró ok bekövetkezése stb.) a mandátum megszűnése esetén új személyt kell a tisztségre választani.

A tisztségviselés megszűnésének az eseteit a Ptk. tartalmazza:

3:25. § [A vezető tisztségviselői megbízatás megszűnése] (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával; b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével; c) visszahívással; d) lemondással; e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével; f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; g) *  a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével. (2) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. (4) Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

Alapszabály szerepe

A jelölésre, tisztújításra a jogszabályok kevés kötelező szabályt adnak, az alapszabály szabályozhatja a tisztségviselők mandátumára és megválasztására irányadó egyéb szabályokat.

Az egyesület a belső viszonyai, illetve a szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhet a Ptk. a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, a Ptk.-ban meghatározott alábbi kivétellel:

1. a) az eltérést e törvény tiltja; vagy
2. b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza (Ptk. 3:4. § (1) – (3) bekezdés).

Egyesület közgyűlése nem nyilvános, ez alól kivételt jelent a közhasznú jogállás, a közhasznú egyesület közgyűlésének ülése nyilvános a Civil tv. 37. § (1) bekezdése értelmében.

A fentiek ismeretében a tisztújítás mely elemeit tartalmazza általában az alapszabály?

• az alapszabály tartalmazza pontosan a vezető tisztségviselők megbízatásának idejét (ez legfeljebb 5 év lehet, de az alapszabály rendelkezése irányadó). A változásbejegyzési kérelemben naptári napi pontossággal meg kell jelölni a tisztség megszűnésének időpontját, ez bírósági nyilvántartási adat. Javasolt, hogy választáskor a jegyzőkönyv és a tisztségelfogadó nyilatkozatok ennek érdekében, pontosan, dátumszerűen rögzítsék, hogy mettől meddig tart a mandátum, azaz ne csupán azt, hogy „5 év”.
• a jelölési folyamat részleteit (ki, hogyan és meddig tehet javaslatot jelöltekre)
• hogy egy személy egy adott tisztségre újra választható vagy nem választható újra
• hogy lehetővé teszi-e az egyesület, hogy egyesületen kívüli tagok közül is válasszanak tisztségviselőt, vagy az adott tisztség vonatkozásában tisztségviselő csak az egyesület tagja lehet. (Az egyesület vezető tisztségviselőinek legfeljebb egyharmada választható az egyesület tagjain kívüli személyekből a Ptk. szerint, ha az alapszabály ezt nem zárja ki)
• hogy a tisztségviselőket a közgyűlés közvetlenül választja, vagy küldöttek választják
• a tisztségviselők választása esetén a szavazás formáját és a szavazati arányt az alapszabály tartalmazza, hogy titkos vagy nyílt a szavazás, a megválasztás egyszerű vagy minősített többséggel történik. (Gyakran alkalmazott mód a vezető tisztségviselők választásakor a titkos szavazás, online közgyűlés esetén hangsúlyosan kell figyelni olyan alkalmazás biztosítására, amely a titkos szavazást lehetővé teszi, ha az alapszabály titkos szavazást ír elő a tisztségviselő választására)
• hogy a tagok a szavazati jogukat személyesen, vagy meghatalmazott útján gyakorolhatják (meghatalmazás alapján teljes bizonyító erejű magánokirati formában).
• Jelölés: A jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést a jelöltállításra jelölésre, ezt a szervezeti autonómiára bízzák. Az egyesületnek az alapszabályában (vagy egyéb szabályzatában pl.: választási szabályzatában) határozhatja meg a jelölés módját. Nyilván a jelölteknek legkésőbb a tisztség elfogadásakor kell nyilatkozniuk, hogy velük szemben nem áll fenn kizáró ok vagy körülmény (a tisztségelfogadó és kizáró okokról való nyilatkozat jogszabályi kötelezettség). Ez teljesen a szervezet autonómiája, hogy hogyan, milyen részletességgel szabályozza a jelölést választást.
• A szervezet autonómiájától függ, hogy hogyan szabályozza a jelölést (mert ezeket a törvény nem szabályozza) pl.:
  • hogy ki tehet javaslatot, van e jelölőbizottság stb.
  • jelölés módja: van előzetes írásbeli jelölés, vagy közgyűlésen történő jelölés a helyszínen. (Alapeset, ha sehogyan nem szabályozza, hogy napirendre veszi a tisztségviselő választását azzal, hogy legkésőbb a közgyűlésen is lehet jelöltet állítani.)
  • van-e előírás arra, hogy a jelöltség elfogadásáról a jelölt írásban nyilatkozzon, melyben nyilatkozik arról is, hogy a Ptk.-ban foglalt kizáró okok nem állnak fenn a személyében, és hogy megválasztása esetén a tisztséget elfogadja (ez még nem tisztségelfogadó nyilatkozat, csak a jelölés elfogadásáról szól)
  • van-e a jelölésre határidő (ha előzetes jelölés van, annak határidejének rögzítése, és annak rögzítése, hogy a jelöléseket mely szervhez kell eljuttatni)

 

Mit kell ellenőrizni, hogyan dokumentáljuk a mandátum lejártát?

Fontos, hogy a választás előfeltételeként a megszűnés oka megfelelően dokumentált legyen, mert az alábbiak szükségesek a vezető tisztségviselő tisztsége megszűnésének igazolására:

• lemondás esetén a tisztségviselő lemondó nyilatkozata szükséges, amiből egyértelműen kitűnik, hogy mely naptól, milyen hatállyal mond le a tisztségéről,
• visszahívás esetén a közgyűlés meghívójában ezt fel kell tüntetni a tisztújítás napirendjén, 
• ha vezető tisztségviselő meghal, akkor indokolt a halotti anyakönyvi kivonatot beszerezni annak igazolására, hogy a vezető tisztségviselő megbízatása ezen okból szűnt meg.

Új tisztségviselő választásának menete, szabályai

Fontos hangsúlyozni, hogy az alábbiak a tisztújító közgyűlés menetére általános tájékoztatásként szolgálnak, mivel ahogy fentebb részleteztük, a tisztújítás részletes kérdéseire az adott egyesület hatályos alapszabálya, illetve egyéb belső szabályzatai, pl. választási szabályzat irányadó, mely tartalmazhat specifikus, az általános szabályoktól eltérő rendelkezéseket a tisztújításra vonatkozóan.

1)     Döntés a tisztújításról, mandátum lejártának ellenőrzése, dokumentációja

Egyesület esetében a tisztújító közgyűlés összehívását alapos előkészítésnek kell megelőznie. Először is, az egyesület vezetésének vagy az alapszabályban meghatározott szerveknek meg kell állapítaniuk, hogy a tisztségviselők mandátuma lejár, vagy egyéb okból (pl. lemondás) tisztújításra van szükség. Attól függően, hogy milyen okból szűnik meg a tisztség az alábbi körülményeket szükséges figyelembe venni:

• ha lemondással: fontos ellenőrizni, hogy a lemondás a jogszabályban, illetve az alapszabályban foglaltak szerint, szabályos formában megtörtént-e.

A Ptk. értelmében a vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá (Ptk. 3:25. § (3)-(4) bekezdés)

A lemondó nyilatkozatból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely naptól, milyen hatállyal mond le a tisztségéről.

A lemondó nyilatkozatot célszerű teljes bizonyító erejű magánokirati formában megtenni (tanú hitelesítéssel), tekintettel arra, hogy a változásbejegyzési kérelemhez szükséges igazolni a tisztség megszűnését. Fontos felmérni, hogy a lemondás az aláírás napjával történik, vagy egy későbbi időpont kerül rögzítésre, amely hatállyal lemond a tisztviselő a tisztújító közgyűlés időpontjának meghatározása miatt.

• Ha mandátumok járnak le, és ezért kerül sor tisztújításra, akkor fontos ellenőrizni az alapszabályban rögzített mandátumok hosszát, hogy meddig tart a mandátum, hogy hogyan rendelkezik az alapszabály az újonnan megválasztott tisztségviselők mandátumára nézve.
• Ha sajnálatos módon elhunyt a vezető tisztségviselő indokolt a halotti anyakönyvi kivonat beszerzése (a tisztség megszűnésének igazolására).
• Ha a vezető tisztségviselőt visszahívták akkor az ezzel kapcsolatos közgyűlési határozat szükséges a tisztség megszűnésének igazolására (napirendben is fel kell tüntetni).
• A vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával megszűnik a vezető tisztségviselés. Ez bírósági ítélet igazolhatja, amelyet az illetékes bíróság cselekvőképesség korlátozásáról hoz.
• A vezető tisztségviselővel szembeni kizáró ok bekövetkeztével is megszűnik a tisztség, új tisztségviselőt kell választani.
  
  

2)     Közgyűlés összehívása, meghívó kiküldése: 

A közgyűlés szabályszerű összehívása az ügyvezető szerv feladata. 

A tisztújító közgyűlés megszervezése egyezik az egyéb közgyűlések megszervezésének módjával, amit részleteiben az alábbi cikkekben mutattunk be:

• https://www.nonprofit.hu/tudastar/Ugyvezeto-donteshozo-szerv-ulesei 
• https://www.nonprofit.hu/tudastar/Szavazasok-a-civil-szervezetben---mirol-kell-szavazni-es-mitol-fugg-hogy-milyen-a-szavazasi-mod-tobbsegi-egyhangu-titkos-stb

Ebben a cikkben a közgyűlés szervezésének azon elemeit emeljük ki, amelyet tisztújítás esetén kiemelten figyelembe kell venni.

Ki kell jelölni a közgyűlés pontos időpontját és helyszínét, meg kell határozni a napirendi pontokat, abban a tisztújítás napirendi pontot fel kell tüntetni. A meghívókat az alapszabályban rögzített módon és határidővel kell kiküldeni minden tag számára. Azt, hogy a közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között hány napnak kell eltelnie az alapszabály tartalmazza pontosan. A Ptk. értelmében közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt napnak kell eltelnie. 

A meghívónak tartalmaznia kell egyesület esetében :

• az egyesület nevét és székhelyét;
• az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
• az ülés napirendjét. (A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
• határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés idejét, helyét az eltérő határozatképességi szabályokra vonatkozó külön figyelmeztetéssel (a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes, ha ez az alapszabályban is rögzítésre kerül, és a tagok figyelmét erre a meghívóban felhívják).
• küldöttgyűlés esetén az erre vonatkozó külön tartalmat.

3)     A tisztújító közgyűlés megnyitása és lebonyolítása

Az ülés és a szavazás megtartásáról az alábbiakban a főszabályként vett jelenléti ülés esetét vesszük végig. Ha a létesítő okirat szabályozza, egyéb módokon is lehet szavazni, ezek módját az alábbi cikkben mutattuk be : https://www.nonprofit.hu/tudastar/Szavazasok-a-civil-szervezetben---mirol-kell-szavazni-es-mitol-fugg-hogy-milyen-a-szavazasi-mod-tobbsegi-egyhangu-titkos-stb

A közgyűlés napján a következő lépésekre kell odafigyelni:

• Jelenléti ív: A tagok beléptetésekor aláírással kell rögzíteni a jelenlétüket egy jelenléti íven. Ez elengedhetetlen a határozatképesség megállapításához. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a jelenlévő tagok aláírjak és a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
• A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
  
  a) az egyesület nevét és székhelyét;
  b) a közgyűlés helyét és idejét;
  c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
  d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
  e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti a közgyűlés lezárását követően.
Határozatképesség vizsgálata: A közgyűlés megnyitása előtt ellenőrizni kell, hogy az alapszabályban rögzített számú tag jelen van-e a határozatképességhez (ez nem lehet kevesebb mint a tagok 50%-a + 1 fő). Amennyiben nem, meg kell várni a megismételt közgyűlés idejét, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Azt, hogy mikorra lehet összehívni a megismételt közgyűlést az egyesület alapszabálya tartalmazza, és az időpontnak a meghívóban szerepelnie kell. Ha az alapszabály nem rendelkezik erről, a Ptk. szabálya irányadó miszerint, ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlésekre vonatkozó általános jegyzőkönyvkészítési szabályokon túl tisztújítás esetén a jegyzőkönyv rögzíti a hozott határozatokat, a szavazás eredményét, és a megválasztott tisztségviselők adatait. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvhitelesítők írják alá.

• A tisztújítás a közgyűlés meghívóban rögzített napirendje szerint történik jellemzően az alábbi sorrendben:
  • a leköszönő tisztségviselők beszámolója (jellemzően akkor, ha a vezető tisztségviselő mandátuma lejárta miatt szűnik meg a megbízatása)
  • a jelölőbizottság beszámolója a jelölésekről (ha az alapszabály, illetve a szervezet egyéb belső szabályzata, döntése előírja a jelölőbizottság felállítását, a Ptk. nem rendelkezik jelölőbizottságról, ez a szervezet autonómiája, hogy rendelkezik-e jelölőbizottság felállításáról.)
  • a jelöltek bemutatkozása: a jelöltek nyilatkoznak, hogy megfelelnek a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és megválasztásuk esetén vállalják a tisztséget stb. Van, ahol erre külön szabályzat van, hogy erről a jelölteknek írásban kell nyilatkoznia.
  • választás lebonyolítása:
  • a közgyűlés megnyitása
  • határozatképesség megállapítása
  • a napirendi pontok elfogadása. (A közgyűlésnek jóvá kell hagynia az előzetesen kiküldött napirendi pontokat.)
  • a levezető elnök, a szavazatszámláló bizottság, a jegyzőkönyvvezető megválasztása
  • a meghívóban természetesen több napirendi pont szerepelhet, tisztújítás esetén a tisztújítás napirendi pontnál:
    • a leköszönő tisztségviselők beszámolója (jellemzően akkor, ha a vezető tisztségviselő mandátuma lejárta miatt szűnik meg a megbízatása)
    • a jelölőbizottság beszámolója a jelölésekről (ha az alapszabály, illetve a szervezet egyéb belső szabályzata, döntése előírja a jelölőbizottság felállítását, a Ptk. nem rendelkezik jelölőbizottságról, ez a szervezet autonómiája, hogy rendelkezik-e jelölőbizottság felállításáról.)
    • a jelöltek bemutatkozása: a jelöltek nyilatkoznak, hogy megfelelnek a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és megválasztásuk esetén vállalják a tisztséget stb. Van, ahol erre külön szabályzat van, hogy erről a jelölteknek írásban kell nyilatkoznia.
    • választás lebonyolítása:

Titkos szavazás esetén: A tisztségviselők választása főszabály szerint titkos szavazással történik. A Ptk. szerint a közgyűlés a határozatokat nyílt szavazással hozza meg; a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottság tagjai megválasztásáról és visszahívásáról titkos szavazással dönt, de ez a szabály diszpozitív (azaz eltérést engedő), az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy nem titkos a szavazás.

Az egyesület közgyűlése főszabály szerint a leadott szavazatok egyszerű többségével dönt, a tisztújítás vonatkozásában a jogszabály nem ír elő magasabb szavazati arányt, de fontos ellenőrizni az egyesület alapszabályát, hogy nem határoz-e meg szigorúbb szavazati arányt a tisztújítás vonatkozásában).

Szavazatszámlálás: A szavazatszámláló bizottság feladata a szavazatok összesítése.

Határozathozatal: A szavazatszámlálás után a szavazatszámláló bizottság kihirdeti az eredményeket, megjelölve a megválasztott tisztségviselők nevét és az általuk elnyert tisztséget. Fontos, hogy az alapszabályban rögzített szavazatarányt (pl. egyszerű többség) figyelembe vegyék. (A határozatokat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.)

• • • A tisztségviselők elfogadó nyilatkozatot tesznek. Ha a közgyűlést személyes jelenléttel tartják, és jelen vannak a megválasztott tisztségviselők akkor a közgyűlésen teszik meg a nyilatkozatot. Online esetben a nyilatkozatot el kell juttatniuk az egyesülethez, hogy változásbejegyzés keretében bejelentésre kerülhessenek a bíróságra. Nagyon fontos figyelni arra, hogy egyesületek esetében pontosan tartalmazza az elfogadó nyilatkozat dátum szerűen a tisztségviselő mandátumának a hosszát, tartalmazza a tisztség elfogadását (a tisztség pontos megnevezésével) és a jogszabályban meghatározott követelményekre (összeférhetetlenségre) vonatkozó nyilatkozatokat, annak megfelelően, hogy a szervezet közhasznú vagy nem közhasznú.

4)     Változásbejegyzési kérelem benyújtása bíróságra

A tisztújító közgyűlést követően az egyesület esetében változásbejegyzési kérelmet kell előterjeszteni az illetékes bíróságra, és a tisztújítás vonatkozásában be kell jelenteni az új képviselőket, illetve be kell csatolni az egyesület ügyvezető és képviseleti szerve tagjainak a tagság elfogadására és a jogszabályban meghatározott követelményekre (kizáró okok, összeférhetetlenség) vonatkozó nyilatkozatát, jegyzőkönyvet és jelenléti ívet. (Természetesen, ha volt alapszabály módosítás, akkor azt is be kell jelenteni.) A bíróság az ügyvezető és képviseleti szerv tagjainak a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolt nyilatkozata alapján vizsgálja azt, hogy megfelelnek-e a törvényben előírt feltételeknek.

Alapítvány tisztújítás

Az alapítvány vezető tisztségviselőit, a kurátor / kurátorokat az alapító nevezi ki. 

Alapítványok esetében így tisztújításról nem beszélünk, viszont lehetséges itt is lemondás, a kuratórium visszahívása, amely feltételeit az alábbi cikkben mutatjuk be.

Ez a cikk a nonprofit.hu tudásbázis része – kérjük, hivatkozzon ránk forrásként. / This article is part of nonprofit.hu knowledge base. Please refer to nonprofit.hu as source of content.