Nem tudott lemondani a vezető/képviselő a veszélyhelyzet miatt, elérhetetlen esetleg meghalt, akinek az ügyben lépni kellett volna, mi ilyenkor a teendő, milyen lehetőségek vannak?

- Egyesületnél, ha van valaki, aki össze tudja hívni a közgyűlést, tehát képviseletre jogosult elnök ezt meg tudja tenni, akkor össze kell hívni a három említett mód egyikén és tisztújítást kell végezni.

- Ha nincs már az egyesületnek képviseletre jogosult tagja, akkor törvényességi felügyeleti eljárásra van szükség. Ezt az esetet az ügyészség vagy a törvényszék felé kell jelezni, ezt bármelyik tag megteheti, ekkor a bíróság hívja össze a közgyűlést.

 

Ha az elnök nem tud részt venni a szavazáson hogyan tud meghatalmazást adni?

- A közgyűlés összehívására adott meghatalmazás nem szabályozott, de ha valaki alá tud írni meghatalmazást, akkor inkább írjon alá meghívót és akkor biztos törvényesen van összehívva a közgyűlés, nem lehet kifogásolható. Ha az elnök nem tud részt venni a szavazáson, akkor a közgyűlés választ levezető elnököt a szavazáshoz.

 

Ha az elnök nem beszámítható, vagy a tagok úgy gondolják, hogy nem beszámítható, milyen lépéseket kell/lehet tenni?

- Ha az elnök nincs gondnokság alá helyezve, akkor csak abban az esetben nem tud jogi nyilatkozatot tenni, ha teljesen cselekvőképtelen. Ha a bíróság gondnokság alá helyezi, akkor vissza kell hívni a közgyűlésnek, ha nem mond le magától.

  • egyesület esetén, ha nincs gondnokság alá helyezve az elnök csak a tagok vélelmezik, hogy nem beszámítható akkor az alapszabályt kell megnézni, mit tartalmaz visszahívás esetére
  • alapítvány esetén, ha a kuratóriumi tag vagy elnök kerül ilyen helyzetbe, az alapítónak nincs törvény adta lehetősége, hogy maga döntsön, hanem igazolnia kell a bíróság felé, hogy az alapítvány működését veszélyezteti a tag vagy elnök és ezért vonja vissza a megbízatását.

Ha a családtag nem egyezik bele a gondnokság alá helyezésbe, akkor mit lehet tenni?

- Gyámhatósághoz kell fordulni.

 

Abban az esetben, ha elhunyt a képviselő, tag, elnök, kurátor, azt hogy tudja a szervezet igazolni?

- Halotti anyakönyvi kivonattal kell igazolni.

  • a polgármesteri hivatalnál, de a jogi érdeket igazolni kell.
  • a lakcímnyilvántartótól lehet kérni igazolást, itt is kell jogi érdeket igazolni

 

Ha az alapító lesz elérhetetlen, meghal, nem beszámítható, akkor mi a teendő?

- Az alapító okiratban érdemes szabályozni, hogy ki gyakorolhatja az alapító jogait ilyen esetben. Ha nincs ilyen szabályozás az okiratban, akkor a kuratórium gyakorolhat ilyen jogokat, kivéve a saját kinevezése, ha egyik sem működik, akkor az alapító jogokat a bíróság gyakorolja.

 

Tisztújítás esetén ha a korábbi tisztségviselőt erősíti meg a közgyűlés, van-e valamilyen bejelentési kötelezettség?

- Változásbejelentésre van szükség, melyben a vezető adatait kell módosítani, miszerint a megbizatásának megszűnése már nem az eddig nyílvántartott időpont. Azoknak a tagoknak akiknek nincs képviseleti joguk a változását nem kell bejelenteni. Az elfogadó nyilatkozatot kérni szokta a bíróság az ő esetükben is, uh azt érdemes megküldeni a bíróságnak.

 

Ha a felügyelő bizottsági tagok közül a 3 év alatt valamelyik lemond akkor csak az egyik helyett kell újat választani a maradék időre, vagy az egész bizottságot újra kell választani?

- Bármilyen testület esetén ha valaki határozott időre ki van nevezve akkor az ő mandátumát nem érinti a másik tagjának elhalálozása, megszűnése. Ebben az esetben az ő helyére kell új tagot választani. Azt a közgyűlés eldöntheti, hogy ott meghosszabbítsák a többiek mandátumát is.

 

 

Egyesületként nem tudtak dönteni az új elnök kinevezéséről, viszont a régi elnök mandátuma hamarosan lejár. Az új elnök bejegyzése hónapokig húzódhat, addig nem tudnak ügyeket intézni. Mi a teendő?

- Ha van megválasztott elnök, ha ő megteszi az elfogadó nyilatkozatot, onnantól kezdve ő az elnök. A megválasztást tartalmazó jegyzőkönyvvel és az alapszabállyal, alapító okirattal közjegyzőt kell keresni, aki készít aláírási címpéldányt. (Vannak közjegyzők, akik ezt nem fogadják el, amíg nincs bírósági végzés, ebben az esetben másik közjegyzőt kell keresni)

 

Ha az egyesület képviselőjének a lakhelye megváltozik és ezzel az egyesület székhelye is, akkor milyen bejelentési kötelezettsége van?

- A székhelyváltozásról a közgyűlésnek kell döntenie, változás nyilvántartásba vételi eljárásra van szükség, alapszabály módosítást jelent.

 

Van-e kifejezett előírás arra, hogy a kuratórium összehívására a meghívót hány nappal előbb kell megküldeni?

- Nincs, elvileg az alapító okirat tartalmazza.

 

Az új elnökség megválasztásáról szóló határozat alapján kell módosítani az alapszabályt?

- 2 okirat készül el, egy jegyzőkönyv mely tartalmazza a határozatot a tisztújításról és egy egységes szerkezetű létesítő okirat melyben a változásokat jelzi a szervezet. Ez nem minősül az alapszabály módosításának és arra nincs szükség.

  

Az egyesületnél az elnök a képviseletre jogosult személy, de szükség lenne arra, hogy más személy önálló jogosultságot kapjon, pl. bankszámla feletti rendelkezésre. Mi a teendő?

- Alapszabályt kell módosítani, és ezt a bíróság felé be kell jelenteni. Lehet önálló képviseleti jogot adni akár minden elnökségi tagnak, de akár egy kijelölt titkárnak is, aki nem tagja az elnökségnek.

 

A webinár első része, a beszámoló elfogadásához szükséges döntéshozó szerv összehívásának módjairól,  ITT olvasható.