CivilTech
Alapítvány
Alapítvány
Alapító vagyon — mit kell róla tudni?


38426



Alapító vagyon nélkül alapítvány nem hozható létre. Annak mértéke a jogszabályokban nem meghatározott, ezért nehéz megítélni, hogy mekkora és milyen összetételű legyen. Hogy az alapító vagyon elegendő-e, azt a bíróság dönti el az alapítvány bejegyzésekor. A bíróság vizsgálja az alapítvány céljait és az ehhez rendelt vagyon arányát.

Ha az alapító zárt alapítványt hoz létre, akkor az alapító vagyonnak akkorának kell lenni, hogy az alapítvány céljai abból vagy annak hozadékából megvalósíthatóak legyenek. Zárt alapítvány esetén ugyanis a vagyon csatlakozással, adományokkal nem növelhető.

Nyílt alapítvány esetén akkora vagyont kell alapításkor rendelkezésre bocsátani, hogy az alapítvány működését megkezdhesse. Ebben az esetben ugyanis a vagyon adományokkal, gazdálkodással, esetlegesen vállalkozási tevékenységgel tovább növelhető. Nyílt alapítvány esetén is elég nehéz meghatározni a működés megkezdéséhez szükséges mértéket, de számítási alap lehet 1-2 havi bérleti díj, telefon előfizetési díj stb.

A tapasztalat az, hogy kb. 100-250 ezer Ft alapító vagyon általában elegendő egy nyílt alapítvány létrehozásához. Hangsúlyozzuk, hogy az alapító vagyon tényleges értéke jogszabályokban nem meghatározott, mértékének elfogadását az alapító okirattal összefüggően együttesen értékeli a bíróság.

Az alapító vagyon lehet pénz (ez a legegyszerűbb), ingó és ingatlan dolog, illetve lehet vagyoni értékű jog, ennek hozadéka is és mindezek együttesen is. Például 100 ezer Ft készpénz és 2 db számítógép. Fontos tudni, hogy ha pénz mellett vagy helyett ingó, ingatlan vagy vagyoni értékű jog az alapító vagyon, azt az alapításkor az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani, értékét nem kötelező, de célszerű könyvvizsgálói véleménnyel alátámasztani. Az alapító felelőssége, hogy kivel becsülteti fel az alapító vagyont. Ez a vagyontárgynak megfelelő szakértő is lehet.

Ha több alapító van, akkor az általuk rendelkezésre bocsátott vagyont külön-külön fel kell tüntetni az alapító okiratban. Akár egy, akár több alapító van, az alapító vagyon teljes összegét és összetételét pontosan meg kell határozni és le kell írni. (pl: egy fényképező gép neve, típusa, gyári szám stb, amivel az egyedi azonosítás lehetséges.)

Az alapító vagyon — ha az alapító okirat másképp nem rendelkezett — az alapítvány működése során felhasználható, annak folyamatosan nem kell rendelkezésre állni, nem kell “visszatölteni”. Ha az alapító viszont csak annak hozadékát vagy csak egy részét engedi az alapító okiratban felhasználni, akkor ennek a rendelkezésnek kell eleget tenni, ellenkező esetben az alapítvány működése nem törvényszerű.

Az alapítónak legalább az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba-vételi kérelem benyújtásáig át kell ruháznia az alapítványra. Az alapítónak a teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül kell átruháznia az alapítványra. Ha az alapító az alapító okiratban meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a kuratórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével felszólítja kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően a nyilvántartó bíróság - a kuratórium bejelentése alapján - az alapítói jogok gyakorlását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama alatt az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja.

frissítve: 2018.04.12.




Hír
Eddig kevesebb, mint 800 pályázat érkezett be a Nemzeti Együttműködési Alap egyszerűsített támogatásaira, ezért biztatunk minden olyan helyi vagy területi hatókörű egyesületet ...
Hír
Ön is vegyen részt! Ön szerint melyik projekt a leginnovatívabb? Válasszon és szavazzon!
Hír
A civilek napján a Budapesti Civil Információs Centrum nyílt napot tartott és interaktív programokat szervezett a fővárosban.
Hír
Kiket támogathatsz idén a bank nyereségéből?
Hír
A 2019. évi SozialMarie Közönségdíj nyertesei...
Címkék