Az elnök, elnökség, mint ügyintéző szervezet — mit kell róla tudni?

Egyesület


Az egyesület élére nem kötelező elnököt választani, de a gyakorlatban minden egyesületnek van elnöke, aki az egyesület vezetője, ügyintéző szerve és képviselője is egyben. Nagy létszámú szervezet esetén több tagú elnökséget – általában 3-11 fő – választanak.

Az elnök/elnökség két közgyűlés között intézi a szervezet napi ügyeit. Az elnökség dönt a két közgyűlés közötti időszakban minden olyan ügyben, ami nem kizárólag a közgyűlés feladata, és amit az alapszabály az elnök/elnökség hatáskörébe utal. Az elnök/elnökség nem gyakorolhatja a közgyűlés jogait. Az elnök/elnökség működésének legfontosabb szabályait (létszám, megválasztás módja, megválasztásra jogosult szerv megnevezése, megválasztás ideje, összehívás gyakorisága) az alapszabály tartalmazza.

Az egyesülési jog gyakorlása során természetesen a fentiektől eltérő ügyintézési szervezetet is létre lehet hozni. Például iroda, titkárság stb. A fentiektől eltérően más fajta elnevezést is lehet alkalmazni.

Ügyintézői feladatokat nem tag is elláthat, tehát erre a feladatra alkalmazott is felvehető, csak ennek szabályait is a létesítő okiratban kell rögzíteni. Például lehet úgy szabályozni, hogy az egyesület a napi ügyek intézésére titkárt, ügyvezetőt vagy munkavállalót alkalmaz.

frissítve: 2018.04.21.

 

Kapcsolódó kérdések:

Az egyesület szervezeti felépítése — mit kell róla tudni?

Mit kell tudni az egyesület ügyintéző, képviseleti szerveiről?

Mi az egyesület döntéshozó szerve?

Mi tartozik az egyesület döntéshozó szervének kizárólagos döntési jogkörébe?

 

További kapcsolódó kérdések a Gyakori kérdések rovatban az Egyesület téma alatt találhatóak.
-------------------------------------

Ha kérdésére nem talált választ, ha valamilyen észrevétele van, és akkor is, ha hibát, hiányosságot észlel, feltétlenül írjon nekünk!



Címkék: képviselő, vezető tisztségviselő, elnökség